A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,4 százalékos növekedést mutatott, ami jelentősebb csökkenést mutat a teljes fogyasztóiár-indexhez viszonyítva.
A maginfláció csökkenése azt mutatja, hogy most már nemcsak a gyorsan változó árú termékek inflációja hajtja a pénzromlási ütem lassulását, hanem strukturális szintű javulás látható.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Ebben jelentős szerepet játszott a szolgáltatások 1,8 százalékos áremelkedése, amihez elsősorban a tv-előfizetések 11,4 százalékos, illetve a telefon- és internetszolgáltatások 10,8 százalékos drágulása járult hozzá. A szolgáltatók március hónapban hajtották végre az előző évi inflációt nagymértékben lekövető áremelésüket, a drágulás ennek tudható be. Az élelmiszerek árában nem történt jelentős emelkedés, 0,1 százalékkal kellett többet fizetni értük az előző hónaphoz viszonyítva, míg a járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal nőtt.
Összességében elmondható, hogy 2024 első három hónapjában már toleranciasávon belülre került az infláció, ami jelentős eredménynek mondható az előző év azonos időszakát jellemző, 20 százalékot meghaladó pénzromlási ütemmel szemben. Ebben a bázishatás mellett a szigorú jegybanki politika, a kormányzat árversenyt támogató intézkedései és a visszaeső kiskereskedelmi forgalom egyaránt szerepet játszott. A következő hónapokban újra a pénzromlási ütem kismértékű gyorsulására kell számítani: ezt túlnyomórészt a bázishatások fokozatos kiépülése fogja okozni, ami elsősorban az üzemanyagárak inflációja esetén lesz érzékelhető. Ezzel szemben viszont látható, hogy az alapvető élelmiszerek területén erős az árverseny, továbbá a jelentős reálbérnövekedés ellenére a kiskereskedelmi forgalom csak lassan indul be, ami egyaránt inkább lefelé mutató kockázatokat rejt magában a következő időszakra vonatkozóan.
