2025 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Szeptemberben a főcsoportok közül az elmúlt évhez képest a háztartási energia ára (10,6 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. A főcsoport inflációjában a vezetékes gáz 23,4 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet. Az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt, amihez legnagyobb mértékben a csokoládé és kakaó (19,2 százalék), a tojás (18,2 százalék), illetve a kávé (17,6 százalék) drágulása járult hozzá. Ezzel szemben az árrésszabályozásnak is köszönhetően a margarin ára 29,0 százalékkal, a liszté 12,0 százalékkal, a tejtermékeké pedig 8,4 százalékkal csökkent. A szolgáltatások éves bázisú inflációja szeptemberben 5,9 százalékon alakult: az áremelkedéshez az üdülési szolgáltatások 12,9 százalékos, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5-9,5 százalékos, illetve a lakásjavítás, karbantartás 9,4 százalékos áremelkedése járult hozzá jelentősebb mértékben. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, a járműüzemanyagok ára pedig 0,3 százalékkal mérséklődött az elmúlt év azonos időszakához képest.
Egy hónap alatt átlagosan nem változtak a fogyasztói árak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött. Az árak csökkenéséhez meghatározó mértékben az idényáras élelmiszerek 4,0 százalékos árcsökkenése járult hozzá, de emellett a száraztészta 2,0 százalékkal, a péksütemények pedig 1,3 százalékkal lettek olcsóbbak. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, amiben szintén a szezonális hatások játszották a legnagyobb szerepet: az üdülési szolgáltatások ára 6,3 százalékkal mérséklődött. A járműüzemanyagok ára 0,4 százalékkal drágult.
A szeptemberi inflációs folyamatokban nem történt elmozdulás az elmúlt hónapok trendjeihez képest, leginkább oldalazás látható a pénzromlási ütemben. Pozitívumként érdemes kiemelni, hogy havi bázison az élelmiszerek és a szolgáltatások ára is mérséklődni tudott, igaz ebben a szezonális hatások is nagy szerepet játszottak. Az inflációs folyamatokat továbbra is ellentétes erők határozzák meg: egyrészt a forint árfolyamának tartós erősödése, valamint a kötelező és önkéntes árkorlátozó intézkedések csökkentik az inflációs nyomást a gazdaságban, másik oldalról viszont az emelkedő világpiaci élelmiszerárak és a háztartási energia inflációja lassítja a dezinflációs folyamatokat. Várakozásaink szerint – az árrésszabályozások fenntartása mellett – az infláció decemberre a jegybanki célsáv felső széléhez közelíthet, majd januárban már a célsávon belül alakulhat az érték. 2026-ban az első negyedév inflációs folyamatai esetlegesen teret nyithatnak a jegybank számára egy kamatcsökkentésre, azonban a lehetőségeket a meghatározó jegybankok kamatpolitikája, a forintárfolyam alakulása, valamint a geopolitikai környezet egyaránt meghatározza.
