A KSH által publikált adatok szerint az ipari termelés 2023 decemberében tovább csökkent: éves szinten a nyers adatok szerint 13,7 százalékos, munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 8,7 százalékos visszaesés volt látható. Utóbbi esetében a decemberben lévő kevesebb munkanap okozta a nagy eltérést. A 2023. decemberi ipari termelés havi bázison is (0,3 százalékkal) mérséklődött.
Az ipari termelés december havi csökkenése a feldolgozóipar 12,5 százalékos visszaesésének volt köszönhető, aminek oka, hogy a feldolgozóipar adta az ipari termelés több mint 94 százalékát. 2023 decemberében az előző évhez képest a feldolgozóiparban a 13 alág közül 3 kis súlyt képviselő alág tudta csak növelni a termelését. A legnagyobb volumennövekedést (16,4 százalék) a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás érte el. A feldolgozóipar teljesítményének közel felét kitevő 3 alágazat teljesítménye erőteljesen csökkent: a járműgyártásé 9,0, villamos berendezés gyártásé 23,0, az élelmiszergyártásé pedig 10,4 százalékkal esett vissza.
Az ipari termelés mellett az ipari értékesítés (export, belföld) is csökkent 2023 decemberében: az ipari exportértékesítés 12,0 százalékkal, az ipari belföldi értékesítés 11,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A rendelésállomány tekintetében is kedvezőtlen a helyzet: az előző év azonos időszakához képest az új rendelésállomány (belföld és export) 2023 decemberében 15,7 százalékkal csökkent. Ebből az új belföldi rendeléseké 14,5 százalékkal, az új exportrendeléseké pedig 15,8 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A 2023. december havi összes (belföld és export) rendelésállomány éves szinten 14,1 százalékkal szűkült.
Összességében az ipari termelés 2023-ban az előző évhez képest 5,5 százalékkal, a belföldi értékesítés 14,8 százalékkal, míg az exportértékesítés 3,2 százalékkal csökkent.
A fenti kedvezőtlen folyamatokban jelentős szerepet játszanak a nemzetközi makrogazdasági folyamatok, mint például a Szuezi-csatornát érintő szállítási és logisztikai nehézségek, a német és az uniós gazdaságot érintő recessziós folyamatok, a közel-keleti konfliktus eszkalációs veszélyei, az orosz–ukrán háború szankciós hatásai, a kőolajvezeték (Barátság- és az Adria-vezeték) magas tranzitdíja, illetve az uniós források hiánya is.
Az éves bázisú adatok mellett érdemes a tendenciát egy fix bázisú adatsoron is áttekinteni. Az alábbi grafikon fix bázison ábrázolja az ipari termelés, a belföldi és az exportértékesítés alakulását. Eszerint az ipari termelés volumene a 2023. július hónapot kivéve stagnált, majd a novemberi, decemberi időszakban erőteljesebb csökkenésnek indult.
2023 decemberében az ipari termelés volumenének a szintje 2021. év végi szinten állt.
Bár látható, hogy 2023-ban az ipari teljesítmény egy magasabb növekedési ütemről lassul vissza a 2022-es év végi szintre, azonban az ipari termelés és az értékesítés szerkezete eltér. Míg 2022-ben az export és a belföldi értékesítés szinte fej fej mellett erősödött, addig 2022. december-2023. januártól kezdve az ipar belföldi értékesítése elvált az exporttól. A belföldi ipari értékesítés kezdeti erőteljes – havi szinten közel 10–10 százalékos – zuhanását követően kis mértékben visszapattant és ezen a szinten ingadozik. Az ipar exportértékesítésének volumene – a 2022-es kiugró értéken kívül – jelenleg is magas szinten áll, ahonnan lassú csökkenésnek indult. Mindezen visszaesések okai a korábban említett kedvezőtlen gazdasági és makrogazdasági környezetre vezethetők vissza.
