A 2024. augusztus havi ipari termelés teljesítményének nyers, illetve a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított adatai közötti jelentős eltérést a munkanapok száma okozza: 2024 augusztusában 2 munkanappal kevesebb volt, mint 2023 augusztusában.
Az előzetes adatok alapján 2024 augusztusában az ipari termelés döntő részét adó feldolgozóipar 13 alágazata közül csak 3 alágazatban nőtt a termelés volumene. A 3 alágazat közül a legnagyobb mértékű termelésnövekedés egy kisebb súlyt képviselő alágazatnál, a vegyi anyag és termék gyártás esetében volt látható. Azt még nem tudjuk, hogy ennek az alágazatnak mekkora volt a növekedése, illetve melyik volt az a további két alágazat, ahol a termelés volumene növekedett, azonban következtetni lehet, hogy a kiemelkedő súlyt képviselő járműgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása alágazatok termelésének volumene csökkent.
Az előzetes kumulált adatok alapján az ipari termelés volumenének lassú csökkenése mutatkozik meg. 2024. január–augusztus hónapban 3,8 százalékkal alacsonyabb volt az ipari termelés volumene, mint az előző év ugyanezen időszaka alatt. A kumulált éves bázisú mutató az előző hónapban 3,0 százalékos csökkenést mutatott, tehát egy hónap alatt a kumulált ipari termelés volumene 0,8 százalékponttal tovább lassult.
Bár még nem ismerjük a 2024. augusztus havi ipari (export, belföld) értékesítési adatokat és a rendelésállományok változását, azonban már a korábbi adatokból is érzékelni lehetett a kereslet visszaesését. Ennek oka, hogy a rendelésállomány alakulása határozza meg a későbbi értékesítést, illetve a termelést, így a belföldi és az exportértékesítés volumenének alakulása rövid távon előrevetíti az ipar teljesítményének változását is. Tekintettel arra, hogy az ipari értékesítés nagyobb részét az export teszi ki, így a hazai fogyasztás mellett az export alakulására is kiemelt figyelmet érdemes fordítani.
Ahhoz, hogy látható legyen az ipari rendelésállomány tényleges szintje, a 2021-es adatokhoz mérten (fix bázison) célszerű vizsgálni a rendelésállományt, amelyet az alábbi ábra szemléltet. Egyrészt jól látható, hogy a teljes rendelésállományt az export határozza meg, amelyet a belföldi rendelésállomány csak kismértékben tud befolyásolni. Másrészt az egyes rendelésállományok alakulását tekintve 2024 júliusától a belföldi rendelésállomány enyhe javulásnak indult és a belföldi rendelésállomány szintje meghaladta az export-rendelésállományét. Ez jelentheti a belföldi fogyasztás lassú javulását. Ugyanakkor az ipari értékesítést meghatározó export-rendelésállomány 2024 áprilisától drasztikus csökkenésnek indult, és ez jelenik meg a mostani ipari termelés volumenének csökkenésében is.
Az ipari exportértékesítés csökkenése leginkább a német feldolgozóipar lassulására vezethető vissza. Ennek oka, hogy hazánk legfőbb exportpartnere Németország, 2023-ban a termék-külkereskedelmi kivitelünk 26,4 százaléka irányult az országba. A következő időszak várható exportteljesítményével kapcsolatban negatívum, hogy a német IFO Intézet legfrissebb havi konjunktúraindexének[1] feldolgozóipari alindexe további gyengülést vetít előre. A felmérésben résztvevő feldolgozóipari vállalkozások jelentősen rosszabbnak érezték a jelenlegi helyzetüket, jelentősen csökkentek a megrendeléseik, így a jövőbeli kilátásaik (várakozásaik) sem tükröznek optimizmust. A német piac gyengülése tovább nehezítheti a magyar ipar helyzetét, és előrevetíti, hogy az ipari termelés továbbra is csökkenhet. A német függőséget hosszabb távon ellensúlyozhatja a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására való kormányzati törekvés.
[1] Az IFO aktuális havi konjunktúraindexe: https://www.ifo.de/en/facts/2024-09-24/ifo-business-climate-index-has-declined-september-2024
