Kommentár: ipar, 2024. július

A 2024. júliusi éves szintű ipari termelés nyers, továbbá a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított adatainál tapasztalt jelentős eltérés oka, hogy 2024 júliusában 2 munkanappal több volt, mint 2023 júliusában. Az előző év azonos időszakához viszonyított (éves) adatok értelmezése fontos szempont, azonban a havi bázisú mutató jobban ábrázolja az ipari termelés folyamatainak tényleges alakulását.

A havi bázisú mutató alapján 2024 júliusában az ipari termelés volumen nem változott, tehát ugyanannyi volt, mint az előző hónapban. A stagnálás elsőre nem tűnik kedvezőtlen eredménynek, azonban érdemes az előző hónapok eredményeit is áttekinteni. 2024 januárjától a mostani stagnáláson kívül februárban (3,3 százalék) és az előző hónapban (0,5 százalék) növekedett a havi bázisú ipari termelés volumene. Ez azt jelenti, hogy az ipari termelés teljesítménye 2024 márciusától júniusáig (havi szinten) folyamatosan csökkent, majd a volumencsökkenés megállt, és jelenleg oldalazás látható.

Ahhoz, hogy érzékelhetővé váljon, hogy most hol is áll az ipari termelés volumene, egy másik fontos mutatót érdemes áttekinteni. A 2021-es év átlagához viszonyított adatsor egy fix bázisra helyezve mutatja az ipari termelés tényleges helyzetét, így megteremtve az összehasonlíthatóság lehetőségét az adatok között. A fix bázishoz való viszonyítás esetében is hasonló trendek láthatók, hiszen az előzőekben említett csökkenő tendencia stagnálásba váltott: jelenleg a 2018. év végi szintre csökkent az ipari termelés volumene.

Az ipari termelés volumenében a legnagyobb arányt (több, mint 90 százalék) a feldolgozóipar adja. A részletes adatok a második becslésben érhetők el, így az előző (2024. június) havi részletes adatok alapján a feldolgozóipar négy ágazatához (járműgyártás 27,8 százalék; élelmiszeripar 12,4 százalék; számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 9,7 százalék; villamos berendezés gyártása 9,4 százalék) kötődött a termelés több, mint 50 százaléka. A magas súlynak köszönhetően az ezen ágazatokban bekövetkező változás jelentősen kihat – a feldolgozóiparon keresztül – az ipar teljesítményére. Az ipari termelésben meghatározó szerepet játszik az ipari exportértékesítés alakulása, így a termék-külkereskedelmi adatokat is érdemes áttekinteni.

Magyarország kis, nyitott gazdaság, ahol a külkereskedelem fontos szerepet játszik a gazdaság működésében, növekedésében. A termék-külkereskedelem éves adatsora alapján az egyik legnagyobb exportpartnerünk Németország. 2023-ban a termék-külkereskedelmi kivitelünk 26,4 százaléka ment Németországba, így a német gazdaság alakulása meghatározza a magyar gazdasági növekedést is.

A Német Statisztikai Hivatalnak pénteken megjelent adatai szerint az ipari termelés szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző hónaphoz képest 2,4 százalékkal[1] csökkent. Ez azért is jelentős, mivel a megkérdezett elemzők előzetesen jóval kisebb (0,3 százalék) visszaesést vártak. A német IFO Intézet havi konjunktúraindexe is jelentősen visszaesett. A feldolgozóiparban a vállalatok kevésbé voltak elégedettek, csökkenő rendelésállományról számoltak be, így a várakozásaik február óta a legalacsonyabb szintre estek. A német ipar egyik erőteljes ágazata a járműgyártás is bajban van: az elektromos autók iránti kereslet nem fut fel olyan mértékben, mint várták, továbbá az elektromos járművekre való gyors átállás miatt a többi meglévő típus fejlesztése elmarad.

Az ipari termelés és az export szoros kapcsolata miatt a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének 2024. évközi alakulását is érdemes áttekinteni: 2024 első félévében az értékindex alapján az előző év azonos időszakához képest 3,3 százalékkal csökkent a kivitel.

A járműgyártás a termék-külkereskedelmi árufőcsoport szerint a gépek és szállítóberendezések csoportjába tartozik, így a külkereskedelmi termékforgalomnak ezt az árufőcsoportját és az ehhez kapcsolódó országokat (országcsoportokat) vizsgáljuk meg a következőkben. A külkereskedelmi termékforgalmon a gépek és a szállítóeszközök árufőcsoport értékindexe 93,2 százalékon állt, tehát 6,8 százalékkal csökkent 2023 első félévéhez képest. Ez országfőcsoportok szerint következőképpen alakult: az EU-ba történő export 2023 első félévéhez képest 8,9 százalékkal csökkent, míg az EU-n kívüli országok tekintetében egy kis növekedés (0,4 százalék) volt megfigyelhető. Az unión kívüli országokon belül is eltérő folyamatok zajlódtak le. Míg az ázsiai országokba történő kivitel 12,3 százalékkal csökkent, addig az amerikai országokba történő kivitel esetében 13,4 százalékkal nőtt az értékindex az előző év azonos időszakához képest.

A termék-külkereskedelem forgalmának volumenindexe az előző év azonos időszakához képest 8,6 százalékkal csökkent, ami szintén az uniós kivitel csökkenésére vezethető vissza.

Összességében elmondható, hogy a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport unióba történő termékkivitelének markáns csökkenése az egyik gátja a magyar ipar erősödésének. Ennek megoldása segítheti az ipari termelés újbóli bővülését.