Márki-Zay Péter már korábban is több alkalommal hitet tett a Soros György által megálmodott nyílt társadalom eszméje mellett. A migráció kérdésében kifejtett 2018-as gondolatait, miszerint „az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk”, 2019-ben egy még határozottabb állásfoglalás követte, melyben már úgy fogalmazott, hogy „összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére”. A globalista érdekeket kiszolgáló kommunikáció tehát régebben sem állt távol Hódmezővásárhely polgármesterétől, ugyanakkor az október 16-i előválasztási győzelme óta mindez nemcsak látványosan felerősödött, hanem általánossá is vált.
Október 20-án a CNN-nek adott interjújában a baloldal miniszterelnök-jelöltje újfent a bevándorlás mellett foglalt állást, rá két napra pedig a Newsweek magazin hasábjain állt ki az LMBTQ-lobbi mellett, elítélve a magyar kormány e témában folytatott gyermekvédelmi intézkedéseit. A globalista orientációjú politika október 23-án teljesedett ki, amikor Márki-Zay Péter a baloldal közös megemlékezésén az amerikai spekuláns bevándorlásban tanúsított szerepét relativizálva kijelentette : „Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani”.
A balliberális fősodorhoz igazodó kommunikáció, valamint a Soros György melletti nyílt kiállás, tudatos stratégia mentén szerveződött: Márki-Zay Péter is igénybe kívánta venni a hazai baloldalon már szokássá vált brüsszeli körutak politikai eszközét, annak érdekében, hogy a nemzetközi baloldali hálózat vezető szereplőivel tárgyalhasson.
A módszer bevált, Márki-Zay Péter ugyanis november első felében többnapos tárgyalássorozatra szóló meghívást kapott a belga fővárosba, ahol a Soroshoz közvetve vagy közvetlenül kötődő uniós döntéshozók és politikai szereplők közül többek között Věra Jourovával, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével, Ska Kellerrel, a Zöldek frakcióvezetőjével, Iratxe García Pérezzel, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciójának elnökével, valamint Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével is egyeztethetett.
A fenti személyek amellett, hogy éles bírálói Magyarországnak, politikai múltjuk több ponton is találkozik Soros Györggyel vagy a nyílt társadalom eszméjével.
Věra Jourová – annak ellenére, hogy a biztosokkal szemben támasztott deklarált követelmény a függetlenség megléte, így azok pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak – visszatérően politikailag motivált konfliktusokat folytat az unió polgári-nemzeti kormányaival szemben. Emlékezetes, Jourová 2020-ban „beteg demokráciának” nevezte hazánkat, majd a koronavírus-járvány alatt úgy fogalmazott, hogy „a Bizottság mindent el fog követni azért, hogy kigyógyítsa Magyarországot a problémáiból”. A balliberális mainstreammel szembehelyezkedő tagállamokat rendre a költségvetési források megvonásával fenyegető cseh biztos személyesen, valamint kabinetje révén rendszeresen egyeztet Soros Györggyel és a hozzá köthető NGO-hálózat szereplőivel. Sőt, Jourová egy korábbi, Sorossal készült közös fotója alatt egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében”.
Ska Keller – aki korábban kötelezettségszegési eljárást sürgetett Magyarországgal szemben a kormány bevándorláspolitikája miatt – neve feltűnik a Soros György által alapított Open Society Foundations (OSF) belső adatbázisából származó, Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben címet viselő dokumentumban, mely a politikai múltja alapján nem meglepő, hiszen a zöldpárti politikushoz fűződik azon elképzelés, miszerint a bevándorlókat tágabb környezetükkel, így nem csupán a családjukkal, hanem adott esetben a szomszédaikkal együtt kellene szétosztani a tagállamok között, megkönnyítve ezzel az integrációs folyamatokat.
Iratxe García Pérez ugyancsak megbízható szövetségesként jelenik meg az OSF listáján. Pérez nevéhez fűződik az a levél, melyet a szociáldemokrata frakció egyfajta felszólításként küldött a Bizottságnak, annak jövőbeni magatartására vonatkozóan. A javaslatcsomag olyan globalista és bevándorláspárti elképzeléseket tartalmaz, mint a globális minimumadó bevezetése, egy humanitáriusabb, egyes esetekben azonnali átmeneti védelmet biztosító bevándorláspolitika kialakítása, de megjelenik benne a jogállamisági mechanizmus politikai alapú továbbfejlesztése, valamint az egyhangú döntéshozatal eltörlése, mely legalizálná a jobboldali kormányok politikailag motivált büntetéseinek rendszerét.
A hagyományos európai és keresztény értékeket fokozatosan feladó Néppárt soraiból nem kevesebb mint 36 képviselő szerepel az OSF megbízhatósági listáján. Ennek az egyértelmű balra tolódásnak az egyik vezéralakja Manfred Weber, aki nemcsak a Sargentini-jelentés támogatásával összefüggésben nyilvánult meg egyértelműen a balliberális érdekek mentén, de aktív részese volt annak a kizárási eljárásnak is, melyet a Néppárt tagpártjai egyebek mellett a Soros-egyetem magyarországi helyzete miatt kezdeményeztek. Ezt a globalista orientációjú politikát foglalta keretbe Weber egy későbbi Twitter-bejegyzésében, amikor úgy fogalmazott, hogy „A mai világban nincsen nemzeti szuverenitás.[…] Egy globalizált világban élünk”.
Ezek az egyeztetések mindkét fél részéről meghatározott célokat szolgáltak: míg Márki-Zay Péter a globalista erőtér politikai és pénzügyi támogatásának megszerzéséért, addig a Soros-hálózat tagjai a magyar ellenzék politikai irányvonalainak kijelöléséért ültek tárgyalóasztalhoz.
Márki-Zay brüsszeli találkozóit követő politikáját kielemezve pedig világos képet kaphatunk arról, hogy milyen elvárásokat támasztottak a globalista erők az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének irányába: a hódmezővásárhelyi polgármester nem sokkal a visszatérését követően, plakátkampány keretében vette védelmébe a bevándorlással összefüggésben Soros Györgyöt, emellett visszatérően bírálja a kormány kisfogyasztók érdekeit szolgáló rezsicsökkentő intézkedéseit, elismerve, hogy a maga részéről a multinacionális energiavállalatok érdekeit szolgáló 2010 előtti neoliberális megközelítést alkalmazná, végül pedig eltörölné a minimálbért, mely utat nyitna a külföldi kézben lévő óriásvállalatok fizetéscsökkentő törekvéseinek és a bérek befagyasztásának.
Jól látható, hogy a magát jobboldali, konzervatív jelöltként determináló Márki-Zay Péter valójában nem a klasszikus jobboldali értékeket képviseli, ellenkezőleg, politikájának irányvonalát Soros György és a balliberális erők céljai határozzák meg. Ugyanakkor a globalista érdekeknek történő feltétel nélküli megfelelés nemcsak Magyarország szuverenitását veszélyeztetné, hanem az életszínvonal drasztikus romlásához is vezetne, mely elsősorban a kis- és átlagkeresetűeket érintené.
Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.
