Brüsszel továbbra is Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett
Ursula von der Leyen 2025 májusában az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette, hogy „fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz”, kihangsúlyozva, hogy „dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson”. Az Európai Bizottság elnökének álláspontja szervesen illeszkedik az elmúlt hónapok brüsszeli politikai agendájába, melynek célja Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetett felgyorsítása. Fontos rögzíteni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak egyhangúlag kell határoznia a tagságot kérelmező állam felvételéről az európai közösségbe[1].
Nincs európai konszenzus az ukrán EU-tagságról
Az Európa Projekt 2025-ös kutatási eredményei rávilágítanak, hogy amennyiben a Tanács munkájában közreműködő európai politikusok az országaik lakossági elvárásainak megfelelően járnának el Ukrajna uniós csatlakozása tekintetében, akkor nem pusztán az egyhangúság, hanem a minősített többség követelményei sem teljesülnének Ukrajna felvételéhez[2].
Azoknak az aránya, akik – a háború állásától függetlenül – ellenzik Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz, 11 tagországban meghaladja a lépést támogatók táborát,
ezzel szemben 16 tagállamban a csatlakozást pártolók aránya a magasabb.
Fontos kiemelni, hogy az Ukrajna mielőbbi csatlakozását támogató és ellenző megkérdezettek különbségéből képezett index, a negatív tartományban mozog több, Ukrajnával szomszédos, illetve környező ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország) mellett az Európai Unió két legnépesebb tagországában (Németország, Franciaország) is, vagyis a hadviselő ország erőltetett felvételét ezekben az országokban a lakosság többsége nem támogatja. A kutatási adatok tanúsága szerint
a 27 uniós tagállam közül mindössze 10 országban haladja meg az 50 százalékot az Ukrajna mielőbbi felvételével egyetértő európaiak hányada.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A 2025-ös adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, február 18 és április 17 között került sor.
[1] Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 49. cikke
[2] A minősített többség eléréséhez két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie: a tagállamok 55 százaléka (vagyis 27-ből 15 tagállam) a csatlakozás mellett szavaz, és a csatlakozást támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviselik.
