A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet további jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet is még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi 2,1-ről 0,7-re csökkent, de továbbra is pozitív tartományban maradt. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató a februári értékéhez képest csökkent: –74,9-ről –77,2-re. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –17,0 pontos értékről –23,7-re romlott, míg az anyagi helyzeté –11,2-ről –9,9-re javult.
A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott a februárban mérthez képest a lakosság jövőbeni munkaerőpiaci stabilitásra vonatkozó várakozása.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tart Ön attól, hogy akár Ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő 6 hónap során? döntően azt a választ adták, hogy nem tartanak ettől. A válaszadók 5,4 százalékponttal többen – így már több, mint a fele (52,9 százalék) – az egyáltalán nem tart tőle választ jelölte meg. Az inkább nem tart tőle válaszlehetőséget a megkérdezettek 22,9 százaléka jelezte (ez 1,1 százalékponttal több, mint a februári felmérésben). Ugyanakkor 3,3 százalékponttal (14,3 százalék) kevesebben gondolták azt márciusban, hogy inkább tartanak tőle, továbbá 2,5 százalékponttal kevesebben (8,7 százalék), hogy nagyon tartanak az állásvesztéstől.
Márciusban a lakosság konjunktúraérzete kettő korcsoportban javult: a 30–39 évesben (–17,5-ről –15,5-re), és a 50–59 éves korosztályban (–18,6-ről –14,3-re). A legoptimistábban immáron a 18–29 éves korosztály (–12,7), míg a legpesszimistábban a 40–49 éves korosztály (–17,8) vélekedett. A legidősebb megkérdezett korcsoportban (60 év feletti korosztály) az aktuális indexérték –13,9.
A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke kedvezőbbé vált, míg három alindex értéke gyengült. Az iparági környezeté –3,4-ről –4,7-re, az üzleti környezet mutatója –19,0-ről – 22,1-re, továbbá a gazdasági környezeté –20,8-ről –24,1-re csökkent. Miközben a termelési környezet alindex az előző havi –8,9-ről –8,8-re javult.
A legnagyobb negatív irányú változás a vállalatoknál 2024 márciusában a jövőbeni árfolyamvárakozásokat illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” összességében minimális mértékben, 0,3 százalékponttal többen (1,0 százalék) mondták azt, hogy jelentősen erősödik, illetve 1,6 százalékponttal kevesebben (10,4 százalék), hogy kismértékben erősödik. Ugyanakkor a februárihoz képest 4,5 százalékponttal kevesebben (26,0 százalék) mondták azt, hogy nem változik az árfolyam. Továbbá 1,6 százalékponttal többen (42,8 százalék) kismértékben gyengülő, 3,3 százalékponttal többen (13,2 százalék) pedig jelentősen gyengülő árfolyamot prognosztizálnak a következő évben.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektor esetében csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a kereskedelemben 1,9, és a szolgáltatásoknál 0,2 indexpontot erősödött, addig a mezőgazdaságban –14,1, az iparban –3,2 és az építőiparban –8,7 pontos indexérték-változás jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági közérzetének módosulását februárról márciusra. A mezőgazdaság jelentősen negatívabb konjunktúraérzetét alapvetően az ukrán árudömping veszélye magyarázza.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
