A sorozat első részében áttekintettük egy új vidékfejlesztési paradigma elméleti irányait. De hogyan működik mindez a gyakorlatban? Miként, milyen módszerekkel és beavatkozásokkal lehet hatékonyan meghatározni egy vidéki régió fejlődési vonalát? A továbbiakban magyar és nemzetközi példákkal szemléltetjük a lehetséges megoldásokat.
Spanyolország: középvárosok a vidék revitalizációjáért
A spanyol kormányzat egyik fő célkitűzése a vidék elnéptelenedésének megállítása, a vidéki prosperitás visszaépítése. Ennek érdekében középvárosok integrált fejlesztéséről döntöttek. Soria tartomány népsűrűsége mindössze 9 fő/km2 (Magyarországé körülbelül 100). Központja, Soria város fejlesztési stratégiáját – melynek jelmondata: „A pillanat most van!” – élénk társadalmi párbeszéd alapozta meg, melynek eredményeképpen hat fejlesztési pillért határoztak meg.
Az épített környezet átalakítását a rendelkezésre álló ökológiai erőforrásokra (altalaj, megújuló energiák) alapozzák. Az új építési módokról és építőanyagokról képzéseket szerveznek, a szennyező vállalkozásokat modernizálják vagy megszüntetik.
A közlekedés új meghatározó tényezőiként a vidék és a város összekapcsolását, az elmaradott területek elérését, a gazdasági fejlődés támogatását és a levegőminőség megőrzését határozták meg. Mivel a közlekedés szinte minden más területre kihat (például egészségügyi, társadalmi, gazdasági költségek vagy területi hatás), a közlekedésfejlesztést ezekkel a területekkel összefogásban fejlesztik.
A fejlesztés során a helyi energiaközösségek szerepét hangsúlyozzák, és a kommunikáció egyik központi eleme a lakosság edukálása az energiaátállási folyamatban. A dekarbonizációt a városban kezdik, majd kiterjesztik a kisebb önkormányzatokra is.
Előtérbe helyezik az őshonos, helyi, szezonális és a kis környezeti lábnyommal előállított élelmiszerek fogyasztását, melyeknek megfizethetőnek kell lenniük a teljes lakosság számára. A vidék–város kapcsolat talán ebben a szegmensben a leghangsúlyosabb. Támogatják az extenzív állattartást és a helyieket foglalkoztató agráripari vállalkozásokat. A megtermelt élelmiszer eladásához helyi piacokat és platformot fejlesztenek.
A víz- és hulladékgazdálkodás területén a körkörös gazdaság modelljét veszik alapul. A közlekedéshez hasonlóan összetett módon kezelik a problémákat. A körkörös gazdaság kialakítását négy tengelyen keresztül segítik: oktatás, szervezés, együttműködés és innováció.
A városi önkormányzat fejlesztésével ellátják a tágabb régió képviseletét is. Arra törekednek, hogy Soria város a területi kohéziós politika központjává váljon.
A program weboldala: www.soria2030.es
Németország: „okosrégió”-koncepció – Smarte Region Hessen
A Smarte Region Hessen program célja a Hessen tartományban működő önkormányzatok digitalizációjának támogatása, a vidéki régiók gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása az intelligens technológiák és a digitalizáció segítségével. A központi támogató iroda közreműködik a helyi igények feltárásában, összekapcsolja az önkormányzatokat és az intelligens megoldásokat szállító vállalkozásokat, és segíti a projektek megvalósítását.
2020 és 2024 között 100 millió euróval támogatják a tartományi önkormányzatok digitalizációs projektjeit. A program keretében már több mint 70 projektet indítottak el, elsősorban a vidéki területeken. Fontosnak tartják, hogy a támogatott önkormányzatok tudásbázis létrehozásával megosszák egymással a tapasztalataikat.
A támogatott projektek között szerepel az adminisztráció digitalizálása, okos városépítészeti megoldások építése és digitális falusi portál létrehozása is, mindenhol a helyi igényeknek megfelelően. Több településen használják a „digitális falusi tér” (Der Digitale Dorfplatz) applikációt. Célja a helyi közösség összekapcsolása, lehetővé téve számukra, hogy információkat osszanak meg és kommunikáljanak egymással, szolgáltatásokat keressenek vagy kínáljanak a közösség számára.
A németországi vidékfejlesztés tekintetében érdemes röviden megemlíteni három további példát: Wiesbaden városában digitális egészségügyi coach szolgáltatást hoztak létre, Rüsselsheimben intelligens parkolási rendszert és digitális otthon bemutatótermet építettek, és Stockheimben pedig digitális katasztrófavédelmi jelzőrendszert telepítettek.
Máshol több önkormányzat közös projekt keretében intelligens öntözőrendszert épített ki, melyek az időjárási állomások adatai alapján tervezik meg az öntözési programot. A kerékpárutakat érzékelőkkel látták el, melyek figyelmeztetnek a megnövekedett forgalomra, balesetekre vagy éppen arra, hogy a helyi tehéncsorda rátévedt az útra.
A program weboldala: smarte-region-hessen.de
Lengyelország: energiaszövetkezetek létrehozása
Lengyelországban az energiaszövetkezetek 2016-ban kezdtek formálódni, miután felismerték a lengyel energiamix fenntarthatatlanságát. Jelenleg 66 államilag elismert energiaklaszter működik az országban. A szövetkezetek létrehozásának két legnagyobb gátja az alacsony állami finanszírozási ráta és lakossági önrész, illetve a szocialista időkből visszamaradt társadalmi bizalmatlanság.
Lengyelország esetében az energiaklasztereknek nagy szerepet szánnak a vidékfejlesztési folyamatban. A szövetkezetek kezdeményezői leggyakrabban a helyi vállalkozások, vagy a helyi önkormányzat. Ennek következtében a helyi kormányzat jelentős vezető szerepet tölt be az energiaklaszterek működtetésében, ami biztosíték arra, hogy a helyi lakosság közvetlen információkat és támogatást kaphasson a projekttel kapcsolatban. Lengyelországban sok esetben egyetemek is tagjai az energiaklasztereknek. Ez pozitív hatással van a közösség innovációs potenciáljára. A kkv-szektor számára a klaszterhez tartozás egyben hozzáférést biztosít az innovációs tudásbázishoz, ami más úton nehezen lenne megvalósítható számukra.
Az energiaszövetkezetek gyorsan adaptálják a technológiai innovációkat, megkönnyítik a tudásmegosztást, így a fenntartható vidékfejlesztés egyik hajtóerőjévé válhatnak.
A barnaszén bányászatára alapuló közösségek számára a fenntartható energián alapuló szövetkezetek a kitörés lehetőségei lehetnek. Ezekben a régiókban nagyon alacsony az innovációs potenciál, és a klaszterek a magas hozzáadott értékű munka lehetőségét hozzák el ide. Ilyen példa Zgorzelec, ahol az energiaklaszter a lengyel–német határon átnyúló együttműködés keretében jött létre.
A program egyik komponensének weboldala: zklaster.pl
Magyarország: Magyar Falu Program
A Magyar Falu Program kifejezetten az 5000 fő alatti lakosságú kistelepülések lakosságmegtartó erejének növelése érdekében jött létre 2018-ban. A program tartalmának kialakítását széles körű társadalmi párbeszéd előzte meg, és a Magyar Falu Program céljainak meghatározása, az eljárás alakítása azóta is a falvak véleménye, tapasztalata alapján történik. Fontos szempont, hogy a program működése a lakosság számára is látható legyen, ezért nagyívű kommunikációs tevékenység is kapcsolódik hozzá.
A Magyar Falu Program egyedülállóan sikeresnek és népszerűnek bizonyult, amit az is alátámaszt, hogy a statisztikai adatok alapján a magyar kistelepüléseken nőtt a lakosságszám, vagy enyhült a csökkenés mértéke.
A program legfontosabb eredményei között említendő, hogy az érintett településeken összesen 213 milliárd forint értékben vették igénybe a családi otthonteremtési támogatást, 2238 km útszakasz felújítása valósult meg és 278 milliárd forint értékű pályázati támogatást nyújtottak a program indulása óta. A Falusi Civil Alap keretében 20 milliárd forint támogatásban részesültek a kistelepülése civil szervezetek. A program a helyi vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a kistelepülési üzletek fejlesztésének támogatására és vállalkozások újraindítására is saját programokat dolgozott ki.
A program weboldala: magyarfaluprogram.hu
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztés Üzletága elkötelezett az új vidékfejlesztési paradigma vizsgálatában, terjesztésében, alkalmazásának támogatásában. Ennek érdekében hazai és nemzetközi desk research és empirikus kutatásokat végzünk, jó gyakorlatokat tárunk fel és az eredményeket közvetítjük az együttműködők felé.
