2015 után immár harmadik alkalommal készítettek hazai makrogazdasági kutatók és digitalizációs szakemberek átfogó elemzést a hazai digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyáról. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy digitális technológiák mainál is robusztusabb térnyerése esetén a digitális gazdaság lehet a hazai gazdasági növekedés egyik hajtóereje.
Új módszertan a digitális gazdaság mérésére
A digitális gazdaság mind hazánkban, mind az EU-ban folyamatosan bővül, hiszen a digitális transzformáció az egyes nemzetgazdasági ágazatok belső folyamatait, működését, esetenként üzleti modelljeit is jelentős mértékben átalakítja, egyre több ágazatot és vállalkozást késztetve saját belső digitális képességek kialakítására.
A digitális gazdaság ezért nem korlátozódik tisztán a hagyományos statisztikai számbavételi módszertanok alapján (pl. hozzáadott érték, foglalkoztatás, beruházások, K+F+I stb. mutatók segítségével) jól körülírható IKT-szektorra, hanem tovagyűrűző hatásai miatt kisebb vagy nagyobb mértékben az összes nemzetgazdasági ágazatra jelentős hatást fejt ki.
Ennek a hatásnak a mérhetősége érdekében dolgozta ki 2015-ben a Századvég az IVSZ-szel közösen azt az új, az Ágazati Kapcsolatok Mérlegén (ÁKM) alapúló módszertant, amely multiplikátor adatok segítségével igyekszik számszerűsíteni az IKT-szektor közvetlen teljesítménye mellett az ágazat egyéb szektorok működését érintő, tovagyűrűző hatásait is.
Az IKT-szektor az Európai Unióban
Az IKT-szektor által előállított bruttó hozzáadott érték (GVA) az Európai Unióban 2016 és 2022 között 242 millió euróval, vagyis 45,9 százalékkal növekedett, elsősorban az IKT-szolgáltatások lendületes növekedésének köszönhetően. A növekedéshez legnagyobb mértékben a koronavírus első két éve járult hozzá, amely a digitalizációs folyamatok ugrásszerű fejlődését hozta magával. Az ágazat GVA-jának növekedése mellett foglalkoztatási súlya is közel 17 százalékkal növekedett 2016 és 2021 között, így már több mint 7,6 millió fő dolgozott ebben a szektorban 2021-ben.
Az IKT-szektor és a digitális gazdaság Magyarországon
Magyarországon is az unióshoz hasonló pozitív tendenciák figyelhetők meg: a hazai IKT-szektor mindkét szegmense számottevő fejlődést mutatott a 2001–2023 közötti időszakban: az IKT-feldolgozóipar 6,2 százalékos, az IKT-szolgáltatás pedig 6,4 százalékos éves átlagos növekedést ért el.
Noha az IKT-szektor bruttó hozzáadott értéke (GVA) 2014-hez képest 2022-re – nominális értelemben – közel megkétszereződött, nemzetgazdasági aránya az akkori 7,1 százalékról, nem számottevő mértékben ugyan, de 6,7 százalékra mérséklődött. A hazai IKT-szektor dinamizmusát és jövőállóságát ugyanakkor jól mutatja, hogy 2022-re a szektor GVA-ja 25 százalékkal haladta meg a korábbi, 2019-ben készült kutatás organikus pályára vonatkozó becslését, és alig 5 százalékkal maradt el a technológia-vezérelt pályát érintő akkori előrejelzéstől.
A Századvég által kidolgozott módszertan segítségével számszerűsített tovagyűrűző hatások (a 2010. évi ÁKM-értékkel számolva) további 6,32 ezer milliárd forinttal növelték a szektor közvetlen GVA hozzájárulását 2022-ben, így a digitális gazdaság 2022-ben összesen 10,1 ezer milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá a magyar gazdaságban, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 18 százalékát jelentette abban az évben.
A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma 2009 és 2023 között másfélszeresére, 170 ezerről 253 ezer főre nőtt. A (2010-es) foglalkoztatási multiplikátorral számolva 2022-ben pedig a digitális gazdaság további 682 ezer (összesen mintegy 935 ezer) munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést, ami a hazai foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelentette abban az évben.
Prognózis: stagnálás vagy ezermilliárdos növekedés
A Századvég egy, a hazai digitális gazdaság fejlődését 2030-ig előrevetítő becslést is készített, amelyben az organikus fejlődési pálya mellett egy, az IKT-alapú technológiák eddiginél is lendületesebb térnyerésével számoló technológia-vezérelt növekedési pályát, illetve egy, az ágazat súlyának visszaesésével számoló pesszimista szcenáriót is felvázolt.
Az organikus növekedési pálya mentén az időszak végére az IKT-szektor által közvetlenül megtermelt GVA csaknem 8 ezer milliárd forintra emelkedhet, ami a várható nemzetgazdasági GVA 8,2 százalékát tenné ki 2030-ban, a digitális gazdaság által előállított GVA pedig a 2022-es érték több mint kétszeresére, 21 ezer milliárd forintra bővülne ugyanennek az időszaknak a végére, amivel a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlya a 2022-es 18 százalékról 21,8 százalékra emelkedne.
Egy következetes, technológia-vezérelt fejlődési pálya megvalósulása esetén 2030-ra az IKT-szektor által megtermelt GVA 8470 milliárd forintra emelkedhet, ami az ágazat közvetlen (GVA-részesedésben kifejezett) nemzetgazdasági súlyát 8,8 százalékra emelné, míg a technológia-vezérelt pálya mentén a digitális gazdaságban megtermelt GVA nemzetgazdasági hozzájárulása a 2022-es 18 százalékról 23,3 százalékra nőne, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne.
Egy pesszimista növekedési pálya mentén az IKT-szektor által megtermelt GVA nominálisan a jelenlegi 4 ezer milliárd forintos érték körül stagnálna, amivel a szektor nemzetgazdasági súlya 6,7 százalékról 2030-ra 4,1 százalékra esne vissza. A pesszimista növekedési pálya megvalósulásával a hazai digitális gazdaságban megtermelt GVA 10 ezer milliárd forint körül stagnálna – 2010-es ÁKM-értékekkel számolva – az előrejelzési horizonton, amivel jelentősen, a 2022-es 18 százalékról 11 százalék alá csökkenne a terület nemzetgazdasági GVA-hoz való hozzájárulási aránya.
