Infláció
A külső környezet alakulását tekintve az eurózóna inflációja az Európai Központi Bank előrejelzése szerint idén gyorsulni fog, melyet jövőre korrekció követ, így 2027. negyedik negyedévben érheti el az infláció a 2 százalékos célt. Várakozásaik szerint idén 2,6, jövőre 2,0 százalék lehet a fogyasztóiár-index növekedési üteme. Az EKB 2026. márciusi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a refinanszírozási kamatot, így az jelenleg 2,15 százalékon áll.
A Brent olajár az iráni konfliktus kitörése után nagy kilengést produkált: a határidős árfolyamok jelentősen emelkedtek rövid távon, és immár a hosszú jegyzések is felfelé mozdultak el. Az előrejelzésünkben 70 dollárt meghaladó hordónkénti Brent olajárral számolunk, ami konzervatív becslésnek tekinthető. Amennyiben a konfliktust sikerült lezárni az év első felében és a tűzszünet mentén a Hormuzi-szorost megnyitják, úgy a határidős jegyzések várhatóan lefelé fognak elmozdulni. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a továbbiakban az olaj árának és kínálatának alakulására jelentős hatást fog gyakorolni az, hogy az olajkitermelő kapacitások mennyire sérülnek a konfliktus során, valamint hogy a feleknek milyen feltételek mentén sikerül kiegyezniük. Minél nagyobb mértékben sérül a kitermelési és szállítási infrastruktúra, és minél később sikerül lezárni a fegyveres konfliktust, annál több idő telik el a szállítási útvonalak visszaállításáig. A kieső forgalom árfelhajtó hatást gyakorol a kőolaj és földgáz világpiaci árára, ami rövid időn belül beépül a termékek és szolgáltatások árába, ami nyomást gyakorol a világgazdaságra, ezáltal globálisan megemelve az inflációt. A forgalom helyreállását befolyásolhatja az is, hogy a háborút lezáró megállapodás kitér-e a hajózási szabadság teljes körű biztosítására. Kedvezőtlen esetben a forgalom részleges korlátozása tartósan is fennmaradhat, vagy vámkötelessé válhat, ami szintén beépülne az energiaárakba. A tűzszünet 2026. április 8-i meghirdetését követően a Brent olajár azonnal, közel 15 dollárral zsugorodva 94,4 dollárra csökkent. Az optimistább szcenáriókhoz és a kedvezőbb olajárak kialakulásához e konfliktus tartósan kedvező geopolitikai hírei jelenthetnék a muníciót.
Hazánkban idén januárban átlagosan 2,1, februárban pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezáltal az előbbi 8 éves, míg az utóbbi esetben közel 10 éves mélypontra süllyedt az infláció. A kedvező inflációs adat főként a magas bázis hatásának, az árréskorlátozások bevezetésének és meghosszabbításának, valamint a forint jelentős felértékelődésének köszönhető. Ezek mellett még fontos kiemelni, hogy az üzemanyagárak csökkenésének, a világpiaci élelmiszerár-mérséklődésnek és a piaci szolgáltatások mérsékelt árváltozásának is meghatározó szerepe volt a dezinflációs folyamatokban. Az iráni konfliktus kitörése azonban felfelé mozdította el az inflációs várakozásokat: a globális üzemanyagár-emelkedés a védett ár bevezetése miatt közvetlen hatást kevésbé gyakorol a hazai inflációs folyamatokra, azonban közvetetten a szállítási költségek, illetve az élelmiszer- és műtrágyaárak emelkedésén, valamint a forint gyengülésén keresztül begyűrűzik az inflációba.
Előreláthatóan az árréskorlátozásokat és a védett üzemanyagárakat egyaránt májusban vezetik ki, így előrejelzésünkben is ezzel számoltunk. A védett üzemanyagárak és az árrésstop kivezetése vélhetően ugrást eredményez majd az inflációban, így az év közepétől a pénzromlási ütem folyamatos gyorsulására számíthatunk. Várakozásaink szerint 2026-ban 3,6 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztó árak. Az idei alacsony bázis miatt a 2027. első negyedévi infláció is a jegybanki célsáv felett alakulhat, ahonnan mérséklődő dinamikával az év végére 3 százalék közelébe kerülhet, így jövőre 3,8 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.
A Magyar Nemzeti Bank február 25-i döntése értelmében másfél év kivárás után 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd márciusban a nemzetközi folyamatok hatására tartotta azt, így jelenleg is 6,25 százalékon áll. A várható kamatpályát a jelenlegi geopolitikai és világgazdasági környezetben nehéz előrejelezni, azonban a jelenlegi piaci háttér és tényezők ismeretében mérsékelt kamatcsökkentésre számítunk a következő 2 év folyamán: 2026-ban az alapkamat tartására – mivel a világ meghatározó jegybankjaihoz és a régióbeli jegybankokhoz viszonyítva jelentős kamattöbblettel rendelkezik az MNB –, 2027-ben pedig három 25 bázispontos vágásra számítunk.
GDP
2025 utolsó negyedévében a GDP éves alapon a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6, negyedéves alapon pedig 0,2 százalékkal bővült. 2025-ben a hasonló módon számított adatok alapján 0,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai kibocsátás volumene. Várakozásaink szerint 2026-ban 1,5, 2027-ben pedig 2,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Ahogyan a tavalyi év során, úgy idén is a fogyasztás fogja leginkább támogatni a magyar gazdaság növekedését. Számításaink szerint a fogyasztás idén 3,1, jövőre pedig 1,9 százalékkal bővülhet. A fogyasztás növekedését támogatja a minimálbér-emelés, a közszolgálati dolgozók otthontámogatási programja, a 13. és fokozatosan a 14. havi nyugdíjak és egyszeri juttatásként a fegyverpénz is. A fő hajtóerőt ugyanakkor továbbra is az idénre és jövőre várható reálbér-emelkedés jelenti. Ezen pozitív tényezők mellett is a geopolitikai kockázatokból és a világgazdasági környezetből fakadó bizonytalanság miatt a korábbiakhoz képest alacsonyabb növekedési dinamikára számítunk.
A beruházások bővülését főként a lakossági ingatlanberuházások támogathatják. A gyenge külső keresletből fakadó üzleti bizalom hiánya, valamint az energiahordozók körüli bizonytalanságok miatt a vállalatokra további kivárás lehet jellemző. A vállalati beruházások inkább az év második felében indulhatnak be, így korábbi előrejelzésünkhöz képest lefelé módosítottuk a beruházásokra vonatkozó várakozásainkat: az idei évben 3,0, jövőre pedig 5,8 százalékkal emelkedhetnek.
A külső környezet alakulásával kapcsolatban továbbra is feltételezzük, hogy az eurózóna kibocsátási rése negatív, ami továbbra is szűk exportkeresletet jelent, és csak az előrejelzési horizont végén (2027. második felében) fog záródni. Ezzel párhuzamosan a hazai exportteljesítmény idén mérsékelt, 2,1 százalékos növekedést mutathat, amit jövőre 4,6 százalékos bővülés követhet. A gyengébb exportteljesítmény és a dinamikusan bővülő fogyasztás mellett az import volumene idén 3,5 százalékkal nőhet, amit jövőre 4,7 százalékos további emelkedés követhet. A nettó export vélhetően negatívan járul hozzá az idei növekedéshez, pozitív hozzájárulásra leginkább 2027 második felétől lehet számítani.
Munkaerőpiac
2025 utolsó negyedévében a foglalkoztatási ráta 65,0, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt, vagyis mindkét adat megegyezik a 2024. IV. negyedévben mért adattal.
A főbb adatok mögötti tendenciák az elmúlt két évben stabilnak tekinthetők voltak, mivel 2024 és 2025 között a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatási ráta magas szinten rögzült (előbbinek a kétéves átlaga 68,2, utóbbinak 65,1 százalék), és mind a nyolc negyedévben a szezonális és egyéb egyedi hatásoktól függően 0,1-0,2 százalékponttal ingadoztak. A munkanélküliség kétéves átlaga a közgazdaságilag egészségesnek tekintett, uniós viszonylatban is alacsonynak számító 4,5 százalékon alakult.
Negyedévről negyedévre visszatérő kérdés a gazdaságilag aktívak számának csökkenése, de az adatokat közelebbről megnézve láthatjuk, hogy a munkaképes korú népesség az utóbbi időszakban a szokásosnál is gyorsabban csökkent, ami – más fejlett országokhoz hasonlóan – a korfa sajátossága.
A Központi Statisztikai Hivatal elemzésünk elkészítéséig a 2026. februárra vonatkozó munkaerőpiaci adatközlését is nyilvánosságra hozta, amiben a korábbiaknál valamivel magasabb, 4,8 százalékos munkanélküliségi ráta szerepel. Várakozásaink szerint ez főleg a feldolgozóipari és az építőipari folyamatokkal hozható összefüggésbe, mindezt figyelembe vettük előrejelzésünk elkészítésekor.
A gazdasági és munkaerőpiaci mutatók mellett előrejelzésünkben kalkulálunk a munkaerőpiac fenntartható bővülését célzó stratégiai változtatásokkal is: a kormányzat célja, hogy 2030-ra hazánkban a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája elérje a 85 százalékot (2024-ben 78,6 százalékot ért el). Ehhez szükség van a jelenlegi álláskeresők munkaerőpiacra segítésére, valamint az inaktív népességben rejlő potenciális munkaerő-tartalékok feltérképezésére és megfelelő munkaerőpiaci akciótervvel azok munkába állásának segítésére. Várakozásaink szerint a munkanélküliség a következő két évben enyhe emelkedés után csökkenésnek indul (2026: 4,6 százalék, 2027: 3,9 százalék), ami mellett prognózisunk szerint 2026-ban a bruttó bérek 6,5 százalékkal, 2027-ben 6 százalékkal emelkedhetnek.
Költségvetés
A 2025-ös költségvetési évben a központi alrendszer pénzügyei stabil, de feszes pályán mozognak, annak ellenére, hogy az uniós programok bevételei az előirányzathoz képest visszafogottan teljesültek. A GDP-arányos államadósság-ráta 2025 végére 74,6 százalékra emelkedett a 2024. évi 73,5 százalékról, ami a hiány és a finanszírozási szükséglet mérsékelt növekedését tükrözi. 2026-ban a költségvetésben erős kiadási nyomás látszik a minimálbér-emelés, a közszféra béremelései, a 13. és 14. havi nyugdíj, valamint az otthontámogatási programok miatt. Ugyanakkor az adó- és járulékbevételek az év eleji adatok alapján várhatóan magasabb szinten alakulnak, mint egy évvel korábban, ami enyhíti a kiadási oldal feszültségeit. Az államadósság 2026-ban tovább emelkedhet, elérve a 75,3 százalékos szintet, majd 2027-ben 74,4 százalékra csökkenhet.
A 2026. évre vonatkozó előrejelzések szerint a költségvetés elsődleges hiánya a GDP 1,3 százalékára romlik. A kamatkiadások GDP-arányos szintje ugyanakkor mérséklődik, várhatóan 4,0 százalék körül alakul. E két tényező együttes eredményeként a kormányzati szektor hiánya a GDP 5,3 százalékán alakulhat, ami a 2025. évi 4,8 százalékos szinthez képest átmeneti emelkedést jelez. 2027-ben a költségvetés elsődleges hiánya a GDP 0,6 százalékára mérséklődhet. A kamatkiadások GDP-arányos szintje várhatóan tovább csökken (3,6 százalék), így a kormányzati szektor hiánya a GDP 4,2 százalékára javulhat.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2025 | 2026 | 2027 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 0,3 | 1,5 | 2,6 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 3,0 | 3,1 | 1,9 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -0,7 | 3,0 | 5,8 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 0,0 | 2,1 | 4,6 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 2,1 | 3,5 | 4,7 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | -0,9 | -5,7 | -3,4 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 4,4 | 3,6 | 3,8 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 6,5 | 6,25 | 5,5 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,4 | 4,6 | 3,9 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 1,6 | -0,7 | 0,0 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 1,9 | -0,3 | 0,4 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -4,7 | -5,3 | -4,2 |
| GDP-arányos államadósság | 74,6 | 75,3 | 74,4 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik.
