Európa Projekt

A nukleáris erőműveket elutasítók aránya harmadára csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett tíz év alatt az Európai Unióban. A leginkább atomenergia-párti tagállam Magyarország, ahol 75 százalék támogatja, 22 százalék elfogadja és mindössze 3 százalék ellenzi a technológiát.

Brüsszel elhibázott szankciói és magas karbonadói megemelték a piaci energiaárakat, amelyek a tagállamok többségében a lakossági díjakba is begyűrűztek. A rezsiköltségek növekedése a háztartások széles körének súlyos egzisztenciális kihívásokat okoz: mostanra az európaiak ötöde fűtési és több mint negyede díjfizetési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően mindkét mutatóban a magyarok érintettsége a legkisebb.

Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami – az elhibázott szankciós politikával együttesen – az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak. A 2026-os év elejére a szén-dioxid-kvóták többéves rekordot döntöttek, így a különbség még nagyobbá vált.

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.

A Patrióták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen ellen. A magyarok 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a német politikusról, így azok a hazai EP-képviselők, akik nem támogatják az indítványt, Brüsszel oldalára állnak a magyarokkal szemben.

Miközben az amerikai-kínai kereskedelmi háború árnyékában a brüsszeli döntéshozók folytatják a Kínától való távolodás politikáját, valamennyi uniós tagállamban 50 százalék feletti azoknak az aránya, akik szerint az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az EU-ban. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben.

Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

10-ből 6 uniós polgár nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az Európai Unió tagállamaiba – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet az ukrán termények környezetvédelmi és importszabályozásának lazítására vonatkozó brüsszeli törekvésekkel – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék)– állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.