politika

Szombat délután a Századvég szakértői előadást tartottak a Tarcalon megrendezett iCon nevű gazdaságpolitikai konferencián. A háromnapos konferencián elsősorban a tokaji térség fejlesztési lehetőségeiről valamint gazdaságpolitikai témákban tartanak előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket a meghívott előadók.

Június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az Európai Unió migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, mely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között. Az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után. A döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról.

A politikai erőtérben a Fidesz–KDNP támogatottsága 42 százalék, míg az ellenzéki összefogás 25 százalékos eredményt érne el egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson – állapítható meg a Századvég legfrissebb felméréséből. A kutatás feltérképezte a politikai szempontból aktív (választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő) magyar lakosság körében a pártpreferencia-mutatókat.

Orbán Viktor miniszterelnök februárban, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően rögzítette, hogy a magyar kormány az azonnali tűzszünetet támogatja, még több ember halálának elkerülése érdekében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy „Magyarország a béketáborhoz tartozik”. Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a nemzetközi politikai térben különböző közéleti szereplők – annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra – bírálták Magyarország békepárti elkötelezettségét. A Századvég márciusi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak az említett, háborúpárti közéleti szereplők kijelentéseiről és azok lehetséges következményeiről.

Magyarország Kormánya az orosz–ukrán háborúval összefüggésben békepárti politikát folytat, melynek legfőbb eleme, hogy a konfliktus további eszkalálódását ösztönző lépések helyett az azonnali tűzszünet előmozdítására törekszik. Az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová, valamint David Pressman amerikai nagykövet mellett több nemzetközi szereplő – politikai nyomásgyakorlási szándékkal – bírálta hazánk álláspontját. Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselő sérelmezte, hogy Orbán Viktor „még mindig szabotálja az Oroszország elleni szankciókat”, és Magyarország szavazati jogának elvételét követelte az Európai Tanácsban. Ezen felül Jevhen Perebijnisz ukrán külügyminiszter-helyettes csalódottságát fejezte ki, amiért hazánk „blokkolja az Oroszország elleni szankciókat”. A Századvég a szóban forgó nemzetközi kritikák kapcsán megvizsgálta az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal, illetve Brüsszel és a Biden-adminisztráció szankciós politikájával kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Magyarország az orosz–ukrán háború kirobbanása óta következetesen békepárti álláspontot képvisel és a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza. Az elmúlt időszakban a nemzetközi politikai térben rendszeressé váltak különböző nyomásgyakorlási kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy hazánk változtasson háború- és szankcióellenes politikáján. Többek között Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint „Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”, míg David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet sürgető szavaira reagálva – úgy nyilatkozott, hogy nem létezik „béketábor”. A Századvég a nemzetközi bírálatokra tekintettel utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol az Ukrajnának történő európai fegyvervásárlásról, az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdéséről, valamint a háborúpárti vezető politikusokról.

Márki-Zay Péter és baloldali szövetségesei plakátkampányba fogtak, melynek keretében többek között azt hirdetik, hogy „Orbán megy, rezsicsökkentés marad”. A balliberális kormányfőjelölt a Népszavának adott friss interjújában szintén rögzítette, hogy a „rezsicsökkentés marad”, továbbá határozottan tagadta és „kikérte magának”, hogy feloldaná a lakossági energiadíjak 2014-es befagyasztását. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó ígéretek szöges ellentétben állnak a baloldali tömb korábban hangoztatott rezsipolitikai elképzeléseivel, a Századvég közelebbről megvizsgálta Márki-Zayék „pálfordulásának” lehetséges hátterét.