A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború, és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet még jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex mindegyik alindexe javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index jelentős mértékben emelkedett a decemberi értékével összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –1,2-ről immár újra pozitív tartományba kerülve 3,5-re változott. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése tovább javult a kedvező tényadatok miatt is, és a mutató a decemberi értékéhez képest –81,3-ről –80,0-ra emelkedett. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –18,3 pontos értékről –14,4-re javult, míg az anyagi helyzeté – 12,5-ről –10,3-ra erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott decemberhez képest a lakossági fogyasztás növekedése. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az Ön háztartása az elmúlt 1 évben több vagy kevesebb terméket és szolgáltatást vásárolt, mint egy évvel korábban?” döntően a több vásárlás irányába mozdult el a fogyasztás. Sokkal kevesebbet vásárolt 17,6 százalék (3,0 százalékponttal kevesebben, mint azt a decemberi felmérésben jelezték), kicsivel kevesebbet 27,1 (–2,7 százalékpont), 1,2 százalékponttal többen (39,9 százalék) vásároltak ugyanannyit. Továbbá 10,6 százalék (+2,1 százalékpont) válaszolta azt, hogy kicsivel többet és 3,7 százalék (+2,2 százalékpont), hogy sokkal többet vásárolt az elmúlt egy évben, mint az azelőtti egy évben.
Januárban a lakosság konjunktúraérzete két korcsoportban javult leginkább: a 40–49 éves (–20,0-ról –13,8-re) és az 50–59 éves korosztályban (–20,1-ről –13,1-re). A legoptimistább immáron a 60 év feletti korosztály (–7,4), míg a legpesszimistább a 30–39 éves korosztály (–17,9). A legfiatalabb megkérdezett korcsoportban (18–29 éves korosztály) az aktuális indexérték –10,7.
Kiemelendő továbbá, hogy az indexet alkotó 28 kérdésből 24 esetében javuló érzet figyelhető meg, legyen az visszatekintő (az elmúlt egy évre vonatkozó) vagy előretekintő (a következő egy évre vonatkozó) típusú kérdés. Megjegyzendő, hogy a lakossági előretekintő kérdéseket tartalmazó részindex 2024. januári értéke (–10,8) utoljára 2022 márciusában volt ilyen kedvező.
A vállalati felmérés esetében az alindexek értéke kedvezőtlenebbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –15,9-ről –17,3-re, az iparági környezeté –2,2-ről –5,0-re, az üzleti környezet mutatója –19,0-ről –20,5-re, továbbá a termelési környezeté enyhén, –9,0-ről –9,5-re romlott.
A legnagyobb pozitív irányú változás a vállalatoknál 2024 januárjában az jövő időszak beruházásainál történő módosulás volt. A „Mennyire tartja valószínűnek, hogy vállalkozása beruházást fog tudni végrehajtani a következő egy évben?” kérdésre összességében 2,3 százalékponttal többen mondtak valamilyen mértékben (inkább, valószínűleg, biztosan) igent. Ez azt jelenti, hogy a decemberi 28,5 százalék helyett januárban már 30,8 százalékuk tervez valamilyen valószínűséggel beruházást a következő egy évben.
Az ágazati bontást vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett átlagosan a konjunktúraérzet. A mezőgazdaságban +1,4, az iparban +4,8 indexpontot javult, míg a kereskedelemben –0,5, a szolgáltatásoknál –2,2 és az építőiparban –1,3 pontos indexértékváltozás jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági közérzetének módosulását decemberről januárra. Az ipari vállalatok esetében a költségvetés ÁFA-bevételeinek jelentős emelkedése már jelezte a nagyobb forgalmat, ezzel is magyarázható a kedvezőbb konjunktúraérzet. Továbbá ösztönzést jelenthettek az NGM által az utóbbi hónapban bejelentett növekedésösztönző lépések a Széchenyi Kártya Program kibővítése és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretének 1200 milliárd forintra emelése és folytatása.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
