A Pénzügyminisztérium február 22-én tette közzé a januári részletes költségvetési adatokat, amiből kiderült, hogy az 54,5 milliárd forintos első havi többlet hátterében elsősorban az állt, hogy az uniós bevételek 35-ről 226 milliárd forintra emelkedtek, ami 191 milliárd forintos bevételnövekedésnek felel meg. Az uniós programok kifizetései ezzel szemben 71 milliárd forinttal elmaradtak az első hónapban az előző évi adatoktól, aminek költségvetési szempontból szintén egyenlegjavító hatása van.
Negatív meglepetést jelent, hogy az áfabevételek a 2023. végi két hónap növekedés után ismét visszaesést mutattak havi alapon. A visszaesés mértéke 4,7 százalék volt, ez 41 milliárd forinttal jelent kisebb értéket, mint a 2023-as januári adat. Szintén visszaestek előző év januárjához képest a jövedékiadó-bevételek, mintegy 15 milliárd forinttal, azaz 10,4 százalékkal. Ennek hátterében a dohánytermékek jövedéki adójának nagyobb (22 milliárd forintos) és a szeszesitalokból származó bevételek kismértékű (0,4 milliárd forintos) visszaesése áll, miközben az üzemanyagokból származó bevételek nőttek (6 milliárd forinttal).
Az elmúlt évben is figyelemmel követtük a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak alakulását, melyek a második legnagyobb egyenlegrontó tételt jelentették a 2023-as költségvetésben. A januári adatokat nézve a helyzet nem változott, a kiadások továbbra is gyors ütemben, 23,2 százalékkal nőttek, miközben a költségvetési előirányzatok szerint 12 százalékos csökkenésnek kellene megvalósulni az év folyamán.
Az adatokat áttekintve azt látjuk, hogy az elmúlt év során a költségvetési folyamatokról készült gyorselemzéseinkben figyelemmel követett négy leginkább kritikus terület – az áfabevételek, a költségvetési szervek kiadásai, a kamatkiadások – továbbra is kritikus terület maradt, és sajnos mindössze az uniós programok bevételeinél látszik pozitív elmozdulás az elmúlt évhez képest, igaz itt jelentős a változás. A költségvetési előirányzatoktól való eltérésre csak a két utolsó tételnél tértünk ki, ugyanakkor az eltérések iránya és a nagyságrendje sem meglepetés, hanem megegyezik korábbi költségvetési prognózisainkban jelzettekkel, vagyis azzal, hogy a 2023-as tervektől eltérően alakult költségvetési folyamatok 2024-es költségvetésre is hatással lesznek a bázisértékeken keresztül. (Itt szintén az uniós programok bevételei és kiadásai jelentenek részlegesen kivételt.) Összességében megállapítható, hogy a 2024-es költségvetés felülvizsgált és reális célszámainak kialakítására az említett kritikus területeken nagy szükség van.
