A Századvég társszervezésében a konferenciasorozat ezen állomásán a vidékfejlesztés került a központba. A résztvevők és előadók visszatekintettek az elmúlt 20 évre, megfogalmazták a legjelentősebb aktuális kihívásokat és megpróbáltak irányt mutatni a jövőbeli vidékfejlesztési erőfeszítéseknek.
A konferenciát köszöntővel nyitotta Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója, őt követte beszédével Baráth Etele, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke, korábbi Európai Ügyekért felelős Miniszter, valamint volt Nemzeti Fejlesztési Hivatal felügyelője, aki már a kezdetektől fogva kiemelt szereplője a hazai uniós fejlesztési politikának. Beszédében a vidékfejlesztés komplex mivoltáról, valamint a vidéki lakosságról és ezek jelentőségéről adott kitekintést.
A köszöntőt egy kerekasztal-beszélgetés követett, amelyen Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Dr. Gál Zoltán fejlesztéspolitikai kutató, egyetemi tanár és Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság gazdasági elemzője osztották meg gondolataikat a területfejlesztés és vidékfejlesztés témában. A beszélgetést Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának vezetője moderálta.
A beszélgetésben többek között az uniós fejlesztéspolitikához kötődő terület- és vidékfejlesztés legnagyobb sikereiről és kudarcairól, valamint az uniós források felhasználásához kiépített intézményrendszerről és az elkövetkezendő 20 év vidék- és területfejlesztéséről kérdezték a beszélgetés résztvevőit.
Szita Károly 30 év polgármesteri tapasztalattal tekintett vissza az elmúlt két évtizedre. Véleménye szerint, a fejlesztéspolitikában elért eredmények azt mutatják, hogy megérte a befektetés. A polgármester kiemelte, hogy az erős jövőkép elengedhetetlen a hatékonysághoz, amihez erős értékrendnek kell párosulnia. A hatékonyság mellett úgy gondolja, hogy a Magyarországot és a lakosságot jogosan megillető európai uniós forrásokat sokszor a brüsszeli döntéshozók politikai fegyverként használják, ami problémát jelent a fejlesztések elindításában.
Gyenes Zoltán az Európai Bizottságban gazdasági elemzőként betöltött pozíciója mellett a helyreállítási terven is dolgozott, így széleskörű rálátással nyilatkozott, és több példát is hozott az európai uniós fejlesztések hazai megvalósulására. Többek között a kutatókat segítő szegedi lézerinfrastruktúrát, a budapesti M3-as fenntartható közlekedésfejlesztést, illetve az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését hozta példának.
Dr. Gál Zoltán kutatóként számos hazai és EU-s fejlesztésen vett részt, a beszélgetésben kiemelte a regionális innovációs stratégiát, amely európai uniós támogatással valósult meg. A kutató továbbá elmondta, hogy a munkaerőhiány a 2000-es évek elején egy kimagasló probléma volt, amire úgy gondolja, hogy egy fejlett térség húzóereje megoldást jelenthet. Hangsúlyozta, hogy a városoknak nagy felelőssége van a korszerű vidékfejlesztés megvalósulásában és az elmaradott térségek fellendítésében.
A kerekasztal-beszélgetés folyamán Dr. Navracsics Tibor miniszter elmondta, hogy a főváros fejlettsége 2022-re elérte az Európai Unió átlagának 156 százalékát a 2004-es 129 százalékról, a Budapesten kívüli régiók ugyanakkor sokkal mérsékeltebb ütemben zárkóznak fel.
Példaként említette, hogy a Dél-Dunántúl, az Alföld, Pest vármegye és Észak-Magyarország felzárkóztatandó területek, de az Észak-Dunántúl dinamikusan növekvő régió volt, amely mostanra megtorpant. Hozzátette, hogy ennek a területnek a fellendítésére létrehoznak a Dél-Dunántúlra vonatkozó nagytérségi fejlesztési programot, mert az elmúlt 30 évben ez a terület volt az, ami a magyar régiók között is a legrosszabb növekedési trendet mutatta.
A miniszter kitért arra is, hogy a Nyugat-Dunántúlon mindennapi probléma a munkaerő elvándorlása. A képzett és a kevésbé képzett munkaerő is tömegével megy át Ausztriába vagy Dél-Németországba, mert magasabbak a fizetések és jobbak a munkakörülmények. „Ha erre nem találunk választ, akkor az Észak-Dunántúl nagyon rövid időn belül bajban lesz, annak ellenére, hogy kiváló potenciállal rendelkezik a növekedéshez” – fogalmazott.
A miniszter úgy látja, a másik esetleges kudarclehetőséget a meglévő belső perifériák, a városhiányos térségek jelentik. Egy város a térségében gazdasági motor, de Magyarországon nagyon sok olyan, városi címet viselő település van, amelynek nincs térségi kisugárzása.
Navracsics Tibor szerint meg kell vizsgálni, hogy hol vannak városhiányos térségek, és át kell gondolni a városfejlesztési politikát. A miniszter kifejtette: a következő 20 évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, de bízik abban, hogy ezt követően megindul egy dinamikus felzárkózási folyamat. Különösen fontosnak tartja annak elérését, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön – hangsúlyozta Dr. Navracsics Tibor a konferencián.
A kerekasztal-beszélgetést követően Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdasági Üzletágának vezetője beszélt kohézió és fejlődési trendek témában, mely az elmúlt húsz évre adott visszatekintést a hallgatóságnak.
Az előadás során Isépy Tamás nemzetközi viszonylatban adott rálátást az európai országok GDP- és jövedelemeloszlásról, valamint a foglalkoztatottak megoszlásáról, ezt követően pedig a hazai kohéziós folyamatok kerültek bemutatásra.
A következő előadó a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztés Üzletágának vezetője, Schultz Gábor volt, akinek kutatási területe sok egyezést mutat az esemény fő témájával. Területfejlesztés és vidékiség. A hanyatlástól a megújulásig: a város-vidék kapcsolat újragondolása témáról tartott előadást.
Előadásában kitért a lakosság megoszlására, valamint az európai szintű vidék- és területfejlesztés legnagyobb kihívásaira, majd példákkal alátámasztva az élhető vidék pozitívumait vezette fel a hallgatóságnak.
A konferenciát Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója zárta rövid beszédével. Kenyeres Kinga arról beszélt, hogy 20 évvel ezelőtt sokan valamiféle csodát vártak az EU-s csatlakozástól, de ez idő alatt rájöttek arra, hogy nincs meg a „csodarecept”. Ahelyett fontos látnunk, hogy nem vagyunk egyedül; sok ország előttünk és mögöttünk jár más-más megoldandó problémával. Kenyeres Kinga hangsúlyozta, nem az a cél, hogy minden ország egyenlő legyen, hanem magunkból kell a legjobbat kihozni, itt Magyarországon.
Forrás: Századvég-szerkesztés MTI, vg.hu alapján
