A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozzák. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexeinek mindegyike erősödött az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –4,6-ről – 3,2-re javult. A gazdasági környezet megítélése novemberben az előző havi –29,1 pontos értékről –27,8-re, továbbá az anyagi helyzeté –14,2-ről –12,0-re erősödött. Kiemelendő, hogy a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése jelentősen kedvezőbbé vált, hiszen a mutató az októberi értékéhez képest –66,8-ről novemberre –59,2-re javult. Ennél kedvezőbb érték 2021 decemberében volt utoljára.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a szeptemberben mért értékhez képest az volt, hogy a háztartások az elkövetkező egy évben Magyarországon az infláció javulására számítanak.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint a következő egy évben átlagosan hány százalékos lesz az infláció?” novemberben a lakossági válaszok alapján egy kedvezőbb inflációs várakozási kép rajzolódott ki. A megkérdezett lakosok 0,8 százaléka (ez 0,3 százalékponttal kevesebb, mint októberben) véli úgy, hogy jövőre az infláció kisebb lesz, mint 1 százalék. 1 és 2 százalék közé a megkérdezettek 5,2 százaléka (0,4 százalékponttal többen) várja az árszínvonal emelkedését. Kiemelendő, hogy novemberben 4,2 százalékponttal többen (17,5 százalékuk) prognosztizáltak a jegybanki toleranciasávon belüli, 2 és 4 százalék közötti inflációt. 4-5 százalékos árszintváltozást 0,3 százalékponttal kevesebben (15,1 százalék) vártak. 5-6 százalékos inflációval a megkérdezettek 12,5 százaléka (1,5 százalékponttal kevesebben) számol. 6-7 százalékos inflációval a lakosság 7,1 százaléka kalkulál, ami 0,3 százalékponttal kevesebb. A megkérdezettek harmada (33,5 százalék) számol 7 százalék feletti inflációval, ami 3 százalékpontos csökkenés.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából háromban jelentős gazdasági közérzetjavulás volt megfigyelhető, míg egy esetben minimális gyengülés volt detektálható. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél, a középiskolát végzetteknél és szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél a konjunktúraérzet kedvezőbbé vált (rendre 3,1, 2,8, 2,5 indexponttal), míg a felsőfokú végzettségűeknél 0,1 indexpontos csökkenést tapasztaltunk. Összességében így is a –15,5 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezők –15,6, a középiskolai végzettségűek –15,9, majd legfeljebb általános iskolai végzettségűek –18,8 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében két alindex értéke nőtt, míg két alindex értéke csökkent. Az iparági környezet értéke –6,1-ről –5,6-ra, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –30,9-ről –28,4-re javult. A termelési környezet alindex novemberben –9,7-ről –10,0 indexpontra, míg az üzleti környezet mutatója –24,6-ről –24,7-re, tehát minimálisan gyengült.
A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 novemberében hazánk jövőbeni versenyképességének alakulását illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul Magyarország versenyképessége a következő 1 évben? novemberben a vállalatok vezetői összességében prognózisaikban, az októberihez képest, kedvezőbb versenyképességről számoltak be. Jelentős javulást vár a megkérdezettek 6,5 százaléka (2,6 százalékponttal többen), kismértékben javul kategóriát 27,3 százalékuk (4,3 százalékpontal többen) becsül. Változatlan versenyképességi helyzetet 25,2 százalék (3,6 százalékponttal kevesebben), kismértékben romlót 21,3 százalék (4,7 százaléékponttal kevesebben, míg jelentősen romló versenyképességet 14,8 százalék (1,2 százalékponttal többen) jelöltek meg.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy három szektor esetében emelkedett, míg két szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis a mezőgazdaságban 9,1 indexpontos, a szolgáltatásoknál 0,4 százalékpontos, a kereskedelemben 0,1 indexpontos indexértékemelkedés, addig az építőiparban 1,1, az iparban pedig 1,9 indexpontos csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait novemberben. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–6,4), míg a leggyengébbet az építőiparban (–16,7).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
