A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex egy alindexe erősödött, míg három alindexe gyengült 2025 áprilisában az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –0,7-ről –2,4-re gyengült. A gazdasági környezet érzékelése áprilisban az előző havi –27,0 pontos értékről –30,7-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex –68,9-ről –72,1-re gyengült, míg az anyagi helyzet megítélése –11,6-ről –11,2-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 márciusában a legnagyobb pozitív irányú elmozdulásnak a márciusban mértekhez képest az tekinthető, hogy a lakosság tudatosabban tervez a nagyobb kiadásokkal a következő évre vonatkozóan.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tervez-e a következő egy évben nagyobb kiadást (pl. lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás stb.)?” áprilisban a megkérdezettek 26,3 százaléka, azaz a márciusihoz képest 7,3 százalékkal több megkérdezett, jelölte meg az igen választ.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az öt kategóriából egyben erősödés, míg négyben alacsonyabb érték volt mérhető. Javulást a 30–39 éves korcsoportban mértünk: 1,8 indexpontos erősödés után a mért –16,9 indexpont a korcsoportok között a harmadik legmagasabb ebben a hónapban. A 60 év feletti korcsoport konjunktúraészlelése jóformán stagnált (0,1 indexpontos csökkenés) –16,4 indexponton. Ezt követi a 18–29 éves korosztály –16,8 (2,3 indexpontos csökkenés) indexponttal. Az 50–59 éves korosztálynál 5,2 indexpontos csökkenés után –18,4 indexpontot mértünk. A 40–49 éveseknél pedig áprilisban –20,3 indexpontot tapasztaltunk, ami 3,3 indexpontos gyengülés a márciusi értékhez képest.
A vállalati felmérés esetében áprilisban mind a négy alindex értéke csökkent. A gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –29,9-ről –35,7-re, az üzleti környezet mutatója –24,3-ről –27,0-re, továbbá a termelési környezet alindex áprilisban –11,1-ről –11,5 indexpontra, az iparági környezet értéke pedig –5,4-ről –8,7-re csökkent. A legjelentősebb mértékben a gazdasági környezet megítélése romlott a hónapban, amiben már a kibontakozó vámháború okozta bizonytalanság is szerepet játszhatott.
A legnagyobb pozitív változást a vállalatok esetében 2025 áprilisában a vállalatok előző évi árérvényesítésével kapcsolatosan mértük.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az Ön cége az elmúlt 1 évben hogyan tudta változtatni termékeinek árait?” áprilisban a vállalatok vezetői összességében profitabilitási szempontból kedvezőbb válaszokat adtak a márciusi értékhez képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 17,1 százaléka jelezte (a márciusi 20,1 százalék után), hogy 1 százaléknál kisebb mértékű áremelést hajtott végre termékeinél az elmúlt évben. 1-2 százalék közötti termékáremelés a cégek 7,4 százalékánál (-0,2 százalékpont a márciusihoz képest) valósult meg. A 2-4 százalék közötti termékáremelést a vállalatok 10,3 százalékánál (-0,3 százalékpont), 4-5 százalékos 13,7 százaléknál (a márciusi 12,7 százalék után), 5-6 százalékos 7,6 százalékuknál (+0,8 százalékpont), 6-7 százalékos emelés 4,3 százalékuknál (-0,8 százalékpont), míg 7 százalék feletti árváltoztatás pedig 26,2 százaléknál (+1,0 százalékpont) érvényesült.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált szektorok között egyben javult, míg négyben átlagosan romlott a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban 0,3, míg a kereskedelemben –1,6, az iparban –4,6, az építőiparban –3,6, a szolgáltatásoknál pedig –1,9 indexpontos csökkenést mértünk. Áprilisban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–11,7), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–22,4).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
