Megkezdődtek az érettségi vizsgák – kihívások, ötletek és javaslatok

Az érettségi vizsga a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb mérföldköve, amely meghatározó szerepet játszik az egyének továbbtanulási és munkaerőpiaci lehetőségeiben. Az Egyetemes lexikon értelmezése alapján az érettségi nem más, mint „a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követő, a felsőfokú tanulmányokra való jelentkezésre jogosító záróvizsga”.[1]

A jelenleg is érvényben lévő kétszintű érettségi vizsgarendszert 2005-ben vezették be annak érdekében, hogy minél több fiatal tudjon felsőfokú tanulmányokat folytatni. A kétszintű érettségi rendszernek megfelelően minden középiskolás diáknak négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv) és egy válaszható tantárgyból kell közép- vagy emelt szinten vizsgáznia.

A közép- és emelt szintű érettségi vizsgák elsősorban követelményeikben, lebonyolításukban és az értékelésükben különböznek. Míg a középszintű érettségi vizsgákat a vizsgázók a saját intézményükben írják és dolgozataikat tanáraik javítják, addig az emelt szintű vizsgákat központilag kijelölt helyszíneken szervezik meg, és azokat független tanárok értékelik. Emellett az emelt szintű vizsgák mélyebb ismereteket és komplexebb készségeket követelnek.[2]

Az elmúlt évtizedben az emelt szintű érettségi vizsgák egyre nagyobb szerepet kaptak a felsőoktatási felvételi eljárásban. Ennek egyik oka, hogy egyes képzések esetén többletpontot jelentenek, míg más képzéseknél előfeltételként szerepelnek. Ilyen például az általános orvosképzés, ahol a sikeres felvételihez elengedhetetlen egy emelt szintű biológia és egy kémia vagy fizika érettségi. Azonban az emelt szintű érettségivel kapcsolatos feltételek intézményenként és képzésenként eltérnek, így minden esetben érdemes az Oktatási Hivatal^[3] honlapján tájékozódni.

Az érettségi vizsgáknak számos típusa van, lehet előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló, javító és ismétlő vizsga.[4]

Stressz, stratégia, sikerélmény – Érettségivel kapcsolatos lakossági tapasztalatok

Az 500 fős magyar lakosságra reprezentatív adatfelvételünkben[5] a résztvevők 57 százaléka rendelkezik érettségivel, de vajon hogyan tekintenek vissza az érettségire, mi jelentett nehézséget és milyen módszerek segítették őket az érettségi megszerzésében?  Vajon utólag is olyan meghatározónak tartják az érettségit, mint a vizsga idején tartották? Legfrissebb kutatási eredményeink szerint a magyar lakosság több mint kétharmada (66 százalék) kiemelt jelentőséget tulajdonít az érettségi vizsga meglétének a jövőbeli lehetőségek szempontjából, akár van érettségije, akár nincs.

A nagy mumus: a legnehezebb érettségi tárgy

Kutatásunk során kíváncsiak voltunk arra, hogy mely érettségi tantárgyak jelentik a legnagyobb kihívást. Az eredmények alapján elmondható, hogy a válaszadók negyedének (26 százalék) a matematika érettségi teljesítése jelentette a legnagyobb kihívást. A történelem (7 százalék), a magyar nyelv és irodalom (7 százalék), valamint a természettudományi tárgyak (7 százalék) vizsgái hasonló arányban okoztak a lakosság számára nehézséget. Továbbá egyéb válaszlehetőségként megjelent még a közgazdaságtani érettségi vizsga letételének nehézsége is.

A jegyzethegyek mögött: felkészülési stratégiák és kihívások

A felkészülési stratégiákat tekintve a válaszadók többsége az iskolai órákon (34 százalék) és önálló tanulással (34 százalék) készült fel az érettségi vizsgákra. Ezenkívül jelentős szerepe volt a barátokkal (12 százalék) és családtagokkal (7 százalék) való közös felkészülésnek, valamint az online térben elérhető videók, tananyagok használatának is (6 százalék).

A korcsoportok tanulási módszereit megvizsgálva eltérő taktikák láthatók generációk szerint. A fiatalabb korosztályhoz tartozók (18-29 év, 30-39 év) elsősorban iskolai órákon, magántanárok, valamint online tananyagok segítségével készültek fel az érettségire. Az idősebb válaszadók (50-59 év és 60 év felett) jellemzően egyedül vagy barátokkal tanultak a vizsgákra.

A felkészülési stratégiák mellett fontos megemlíteni a felkészülés során felmerülő kihívásokat is. A válaszadók 21 százalékának a szorongás és a stressz kezelése, 20 százalékának a jó időmenedzsment kialakítása, 17 százalékának a sokféle tantárgyból való felkészülés, 11 százalékának az egyes tantárgyak közötti egyensúly megtartása és 8 százalékának az önálló tanulás hatékonyságának hiánya okozta a legnagyobb nehézséget. Azonban 6 százalék nehézségként nevezte meg a magyarázatok és segédanyagok hiányát, 4 százalék pedig a közösségi támogatás hiányát.

A felkészülési stratégiák korosztályi megoszlását tekintve a fiatalabb válaszadók (különösen a 18-29 évesek) körében kiemelkedően gyakori problémát jelentett a szorongás és a stressz kezelése, az önálló tanulás hatékonyságának hiánya, valamint a magyarázatok és segédanyagok korlátozott elérhetősége.

A siker kulcsa: leghasznosabb készségek

A kihívások és nehézségek mellett felmértük azt is, hogy mely készségek segítették a válaszadókat az érettségi vizsga letételében.

A szükséges készségeket tekintve a válaszadók 27 százalékának az időmenedzsment készségeire, 24 százalékának a hatékony tanulási technikájára és 18 százalékának a szövegértési képességeire volt leginkább szüksége saját megítélése szerint. Mindazonáltal megjelent még a stresszkezelési technikák (15 százalék), a kommunikáció (14 százalék), az írás- és fogalmazási készség (13 százalék), a kritikus gondolkodás (11 százalék) és a digitális kompetenciák (5 százalék) fontossága is.

A korosztályi megoszlásokat tekintve, a 18-29 év közöttiek kiemelkedően fontosnak tartották a szövegértés, az íráskészség és fogalmazás, a hatékony tanulási technikák, a digitális kompetenciák és stresszkezelési módszerek elsajátítását.

Az érettségizettek számára az érettségi során a három legfontosabb készség a szövegértés (46 százalék), az önálló tanulási technikák (44 százalék) és a digitális kompetenciák (37 százalék) voltak. Azonban fontos készségként azonosítható még az időmenedzsment (37 százalék), az írás- és fogalmazási készség (35 százalék), a stresszkezelési technikák (31 százalék) és a kritikus gondolkodás (27 százalék).

A 18-29 éves korosztályban különösen fontos készségként jelent meg az időmenedzsment.

Érettségi: az első nagy próbatétel

Az érettségi tehát nem csupán tantárgyak és vizsgatételek sorozata. A jegyzethalmok, tanulási stratégiák, feszített napirend és álmatlan éjszakák mellett, az érettségi mindannyiunk életében egy sajátos időszak: kihívás, amely formál, egy lehetőség, amely kapukat nyit. Kutatásunk megmutatta, hogy bár a diákok útjai különbözőek, a cél közös – felkészülni egy olyan világra, ahol a tudás, a kitartás és a fejlődési képesség a legnagyobb értékek.

Ez az első nagy próbatétel, ahol nemcsak a matekpéldák vagy irodalmi idézetek számítanak, hanem az időbeosztás művészete, a stresszkezelés ereje és az önmagunkba vetett hit is.

Hasznos tippek a sikerhez

Végezetül szeretnénk néhány gyakorlati tanácsot is megosztani, amelyek nemcsak a felkészülést, hanem a vizsgahelyzetekben való helytállást is segíthetik. Legyen szó írásbeli vagy szóbeli megmérettetésről, a megfelelő technikák és stratégiák kulcsfontosságúak lehetnek a sikerhez. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár tippet, amelyek segíthetik a diákokat abban, hogy a tanulás hatékonyabb, a vizsgázás pedig sikeresebb legyen.

Ahogyan kutatásunk is alátámasztotta, az időmenedzsment különösen fontos tényező a felkészülés során. Érdemes heti és napi tanulási ütemtervet készíteni, amelyben reális célokat tűzünk ki, és elegendő időt biztosítunk az ismétlésre is. Az ún. Pomodoro technika, amely 25 perces intenzív tanulási szakaszokat váltogat 5 perces szünetekkel, sok diák számára bevált módszer. Segít elkerülni a túlzott kimerülést és fenntartja a koncentrációt. A hosszabb tanulási blokkok közé érdemes nagyobb szüneteket is beiktatni, amikor a diákok fizikai aktivitással, friss levegőn való mozgással is segíthetik agyuk regenerálódását.[6]

A vizuális tanulási módszerek, mint a memóriapalota, a post-it-ek és az ismétlőkártyák szintén hatékony eszközök lehetnek. Ezek nemcsak a tananyag rendszerezését könnyítik meg, hanem abban is segítenek, hogy az információk hosszú távon rögzüljenek. Az interneten elérhető oktatóvideók és interaktív tananyagok pedig lehetőséget adnak arra, hogy a diákok változatos formában sajátítsák el az ismereteket.[7]

A szóbeli vizsgákra való felkészülés során különösen fontos a strukturált válaszadás technikájának elsajátítása. Érdemes minden kérdésre logikus felépítésű választ adni, amelyben a bevezetés után kifejtjük a főbb pontokat, majd összefoglalással zárjuk a mondanivalónkat. A kulcsszavak előzetes átgondolása és jegyzetelése segíthet abban, hogy a válaszadás során ne kalandozzunk el és elkerüljük az elakadást. A magabiztos testbeszéd, a szemkontaktus fenntartása és a nyugodt, érthető beszéd mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vizsgáztatókban pozitív benyomást keltsünk. Amennyiben a vizsgahelyzet okozta feszültség túlzottá válik, a 4-7-8 légzéstechnika hatékony módszer lehet: négy másodpercig tartó belégzés után hét másodpercig tartsuk bent a levegőt, majd nyolc másodperc alatt lassan fújjuk ki.

A szóbeli vizsgákra való mentális felkészülés részeként ajánlott szituációs gyakorlatokat végezni barátokkal, családtagokkal vagy tanárokkal. Ezek a próbahelyzetek nemcsak a tartalmi felkészültséget fejlesztik, hanem a válaszadás folyamatát is magabiztosabbá teszik.

Mindezek a stratégiák és technikák nem csupán a vizsgák sikeres teljesítését támogatják, hanem olyan készségeket is fejlesztenek, amelyek a későbbi tanulmányok során és a munka világában is értékesek lesznek.[8].