2025 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Február óta elsősorban az árrésstop bevezetése miatt jelentősen erősödtek a dezinflációs folyamatok, két hónap alatt 1,4 százalékponttal csökkent az éves bázison számított pénzromlási ütem Magyarországon.
Áprilisban a főcsoportok közül az elmúlt évhez képest a szolgáltatások ára (7,0 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. Bár a szolgáltatási szektor inflációs nyomása még érzékelhető, érdemes kiemelni, hogy márciushoz képest az éves bázisú szolgáltatásinfláció 0,5 százalékponttal csökkent. A főcsoporton belül a postai szolgáltatások 11,3 százalékos, a lakbér 11,0 százalékos, valamint a járműjavítás és karbantartás 10,5 százalékos áremelkedése volt a leginkább meghatározó. Az élelmiszerek ára átlagosan 5,4 százalékkal emelkedett éves bázison. Márciusban már megtört az augusztus óta folyamatosan emelkedő élelmiszerinfláció, majd áprilisban már egy jelentősebb, 1,6 százalékpontos csökkenés történt az éves bázisú adatokban. A fordulatban a kormány által bevezetett árréstop már márciusban is szerepet játszott, annak teljes hatása viszont áprilisban jelentkezett először. Összességében a főcsoport inflációjához, a tojás 26,9 százalékos, a liszt 23,7 százalékos, az étolaj 23,4 százalékos, illetve a kakaó 20,0 százalékos drágulása járult hozzá jelentősebb mértékben. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,0 százalékkal kellett többet fizetni, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezzel szemben a járműüzemanyagok esetében az előző év áprilisához képest 7,1 százalékos csökkenés látható. A háztartási energia inflációját a hatósági árszabályozás miatt nehéz előre megbecsülni, a 3,5 százalékos drágulás jelenti az egyetlen negatív meglepetést az inflációs adatokban. A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató esetében az előző év azonos hónapjához képest 5,0 százalékos növekedés látható.
Egy hónap alatt átlagosan 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal csökkent. Az árrésstop bevezetésének köszönhetően egy hónap alatt a margarin ára 23,6 százalékkal, a tejtermékeké 13,4 százalékkal, a liszté 12,5 százalékkal, míg a vaj és vajkrém ára 8,7 százalékkal csökkent. A szolgáltatások ára átlagosan 0,8 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 1,4 százalékkal, a járműjavítás és –karbantartás pedig 1,0 százalékkal drágult.
Az adatok alapján elmondható, hogy tovább erősödtek a dezinflációs folyamatok, ami több tényező együttes hatásának tudható be. Egyrészt hatékonynak bizonyulnak a kormány kiskereskedelmi árrésekre vonatkozó intézkedései. Másrészt a szolgáltatások esetében a bázishatások is hozzájárultak az infláció csökkenéséhez, míg az üzemanyagok esetében a kedvező bázis mellett a csökkenő olajár és a gyengülő dollár is támogatta a 7,1 százalékos árcsökkenést. Várakozásaink szerint a következő hónapokban is az inflációs célsáv felső széléhez fog közelíteni a pénzromlási ütem Magyarországon, ami lényegesen kedvezőbb az elmúlt hónapokban előrevetített inflációs pályánál.
