A bázeli székhelyű BIS (Bank for International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja) negyedévente publikál adatokat az egyes országok magánszektornak nyújtott hitelállományáról. Ennek a mértéknek a GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak.
A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés kialakulása mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és akár előre jelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a hitel/GDP-trendet és a hitelrést (a hitel/GDP-ráta és a hitel/GDP-trend közötti különbséget) is közli.
Ha a hitelrés pozitív, azaz az aktuális hitel/GDP-arány a hitel/GDP-trendértéknél nagyobb, akkor túlzott hitelezésről beszélhetünk. Ha pedig e mutatók különbsége a negatív tartományban van, akkor normál hitelezést állapíthatunk meg. Nyilván a túlzottan alacsony érték sem kedvező, mivel a gazdaság egészséges hitelezése – a stabilitás megőrzése mellett – növekedési szempontból sem elhanyagolható. A hitelezés magyarországi, esetleges újabb túlzott felfutásának elkerülése érdekében kiemelt jelentőségű a hitelezési folyamatok nyomon követése.
2025. december 8-án jelent meg a BIS legfrissebb, a 2025. év második negyedévéről szóló adatközlése, amely szerint Magyarországon a nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelállomány 2025 második negyedévében a GDP-arányában 86,2 százalékot tett ki, az előző negyedéves 86,0 százalék után. Ebből a lakossági 17,5 százalékos GDP-arányos hitelezés európai összevetésben a legalacsonyabb, míg a vállalati 68,7 százalékos GDP-arányos hitelezés a középmezőnyben található. A hitelrés értéke (hitel/GDP-különbözet) pedig csökkent –10,5-re (a GDP százalékában), a 2025. első negyedévi –11,3 után. Ez azt jelenti, hogy ha e mutatót, mint korai és akár rendszerszintű bankválság előrejelzésére is alkalmas mutatót vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy nincs túlzott hitelezés 2025 második félévében Magyarországon, és nem fenyeget továbbra sem rendszerszintű, a hitelezésből fakadó bankválság. Kiemelhető, hogy a lakossági és a vállalati szektorban is bőven van lehetőség további hitelállomány-növekedésre.
Ha hosszabb időszakban vizsgáljuk a magyarországi hitelrés idősorát, akkor megjegyzendő, hogy 2009 első negyedévében volt annak maximuma: a GDP 43,7 százaléka. Ekkor tehát nagyon erős túlzott hitelezés volt megfigyelhető a hazai vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelállományban. Ismert, hogy ezt az időszakot a devizahitelezés felfutása miatti krízishelyzet jellemezte, amelyet a forintosítás és a devizahitelezés betiltása követett 2014-ben. Így a hitelrés is konszolidálódhatott, és ezután került tartósan a negatív tartományba Magyarországon.
Nemzetközi összehasonlításban kiemelendő, hogy az eurózónában 2025 második negyedévében a GDP-arányos hitelrés –19,4 százalékos, a GDP-arányos hitelállomány pedig 154,6 százalékos volt. Az eurózóna országaiban mindenhol negatív a hitelrés, és a legközelebb a pozitív zónához továbbra is Németország áll, –2,2 százalékos GDP-arányos hitelrésével.
Európán túl tekintve megállapítható, hogy a hitelrés Japánban a leginkább pozitív: GDP-arányosan 5,4 százalékos volt 2025 második negyedévében.
