A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Éves Makro Monitorja a 2025. évi legfontosabb makrogazdasági folyamatok elemzését és az azokból következő előrejelzést tartalmazza.
Infláció
A külső folyamatokat tekintve az eurózóna inflációja az előrejelzési horizonton mérsékelt maradhat. Jelenleg az éves bázis alapú infláció – az októberi és a novemberi adatok alapján – 2025 negyedik negyedévében 2,2 százalék körül lehet. Az eurózónában az éves infláció az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 2,1, jövőre 1,9, 2027-ben pedig 2,0 százalékon alakulhat. Az eurózónára vonatkozó inflációs várakozások alapján az importált infláció alacsony lehet Magyarországon a következő időszakban. Emellett várakozásaink szerint a Brent olajár mérséklődhet az előrejelzési horizonton.
Az év folyamán csökkenő tendencia volt megfigyelhető a hazai infláció alakulásában, így novemberre az év/év alapú mutató 3,8 százalékra mérséklődött. Az év hátralévő részében az árrésstopok 2026. február végéig történő meghosszabbítása a magas bázissal találkozva tovább mérsékelheti a pénzromlás ütemét. Emellett az erős forintárfolyam és a kedvező külső inflációs környezet az importált infláció csökkenésén keresztül szintén hozzájárulhat az alappályánál kedvezőbb inflációs dinamikához. Számításaink szerint 2025-ben 4,5, 2026-ban 3,7, 2027-ben pedig 3,2 százalékon alakulhat a hazai infláció. Az infláció az előrejelzési horizont végére, 2027 folyamán kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.
A hazai inflációs folyamatok bár teret nyithatnának a monetáris lazításra, várakozásaink szerint csak 2026 második felében valószínűsíthető az alapkamat csökkentése. Ennek oka, hogy még mindig van valamekkora inflációs nyomás a gazdaságban, amit az árrésszabályozás és az önkéntes árkorlátozó intézkedések csak ideiglenesen tudnak kezelni. Emellett a kamatkülönbözetre épülő carry trade továbbra is meghatározó a forinterősödés szempontjából, ami annak ellenére, hogy nincs árfolyamcélja az MNB-nek, meghatározó az inflációs folyamatok szempontjából.
GDP
2025 harmadik negyedévében a magyar GDP éves bázison a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal bővült, míg negyedéves alapon stagnált. Ezzel 2025 első három negyedévében a nyers adatok alapján 0,3 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Az idei évben ismételten a fogyasztás támogatta a gazdasági növekedést. Várakozásaink szerint 2025-ben 0,4, 2026-ban 2,4, 2027-ben pedig 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Prognózisunk szerint jövőre is a fogyasztás fogja leginkább hajtani a növekedést. A fogyasztás idén 3,4 és 2026-ban 3,5 százalékkal bővülhet, amit a reálbér növekedése mellett a kormányzat egyre bővülő adócsökkentő intézkedései (szja-mentesség bevezetése, családi adókedvezmények) is támogatnak.
A KSH a GDP (külkereskedelmi árak) és a beruházás esetében is tervezett adatrevíziót hajtott végre. A beruházást érintő adatrevízió miatt a beruházási – bruttó felhalmozási – idősorok jelentősen módosultak a korábbiakhoz képest: az év első három negyedévében rendre 2,2, −5,9 és 10,9 százalékos változást produkáltak éves alapon. A felhalmozáson belül az állóeszköz-felhalmozás csökkent 2025 folyamán, ami leginkább a kiszámíthatatlan nemzetközi környezetből fakadó üzleti bizalomnak a hiányára és a gyenge európai konjunktúrakilátásokra vezethető vissza. Emellett a készletek jelentősen emelkedtek 2025 harmadik negyedévében. Az év hátralévő részében a beruházások visszafogott emelkedésére számítunk. Számításaink szerint 2025-ben összességében 2,8 százalékkal bővülhetnek a beruházások, amit 2026-ban 2,2 és 2027-ben 2,5 százalékos növekedés követhet. Az előrejelzési horizonton a beruházások erősödésében a bázishatások mellett szerepet játszhat a magánberuházások emelkedése és az üzleti bizalom javulása.
A hazai exportteljesítményt is érintette az adatrevízió: jelenleg nagyobb visszaesés látszik az év első kilenc hónapjában, mint ahogyan a korábbi adatok mutatták. Emiatt a saját várakozásaink lefelé módosultak, jelenleg 1 százalékos visszaesésre számítunk. Az export a következő két évben növekedhet: 2026-ban 4,3, 2027-ben 5,5 százalékos lehet a bővülés mértéke. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás átalakíthatja a nemzetközi kereskedelmet, ami egyaránt hathat a magyar, valamint a főbb európai kereskedelmi partnereink export-import kilátásaira. Magyarország szempontjából továbbra is meghatározó jelentőséggel bír a német felvevőpiac alakulása.
A fogyasztás növekedésével párhuzamosan az import 1,7 százalékos bővülésére számítunk, amit a következő két évben 5,1 és 5,3 százalékos bővülés követhet. A nettó export vélhetően negatív lesz a következő időszakban és az előrejelzési horizont végén fordulhat át pozitívba.
Munkaerőpiac
A munkaerőpiac továbbra is stabilitásáról tett tanúbizonyságot, azonban a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt az év elején várt bővülés nem tudott bekövetkezni. A foglalkoztatottak száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 29,5 ezer fővel, a munkanélküliek száma 3,1 ezer fővel csökkent. Az idősödő korfából fakadó népességcsökkenés (15-74 év) egyidejűleg a gazdaságilag aktív és az inaktív népességet is érintette, így a főbb munkaerőpiaci mutatók a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett is javulni tudtak. Az aktivitási arányt tekintve 2025 harmadik negyedévében a foglalkoztatási ráta 65,4 százalékon alakult, ami 0,2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalék volt, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb év/év összehasonlításban. A 2025. év első három negyedévében így a foglalkoztatási ráta 68,3 százalék, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalék volt.
A főbb mutatókat alakító tendenciák az elmúlt másfél-két évben stabilnak tekinthetők, a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatási ráta folyamatosan bővül, ami mellett a munkanélküliség a közgazdaságilag egészségesnek tekintett négy százalék körül mozog. A magasan aggregált fő mutatók mellett fontos szót ejteni nagyobb részletezettségű adatokról is. A vállalatok kénytelenek alkalmazkodni a lassan javuló gazdasági helyzethez: a foglalkoztatási statisztikák szerint az idei első három negyedévben előtérbe került a részmunkaidős foglalkoztatási forma, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma csökkent. A nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban az ipari szektorban foglalkoztatottak száma 45 ezer fővel csökkent, amit nagyrészt az építőipar és a feldolgozóipar könyvelt el, míg a szolgáltatások ágazataiban foglalkoztatottak száma év/év alapon nem változott. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a munkaerőpiac egyelőre kitart, azonban a negatív külső tényezők a gazdaság ezen területére is kihatnak.
2026-ban a gazdasági növekedés mellett ismét előtérbe kerülhetnek a munkaerőpiac fenntartható bővülését célzó stratégiai változtatások. A kormányzat célja, hogy 2030-ra hazánkban a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája elérje a 85 százalékot (2024-ben 78,6 százalék volt). Ehhez szükség van a jelenlegi álláskeresők munkaerőpiacra segítésére, valamint az inaktív népességben rejlő potenciális munkaerő-tartalékok feltérképezésére és a megfelelő munkaerőpiaci akciótervvel azok munkába állásának segítésére. Várakozásaink szerint a munkanélküliség a következő két évben csökkenésnek indul (2026: 3,8 százalék, 2027: 3,2 százalék), ami mellett prognózisunk szerint 2026-ban a bruttó bérek 7,1 százalékkal, 2027-ben 6,5 százalékkal emelkedhetnek.
Költségvetés
A 2025-ös költségvetési évben a legjelentősebb adóbevételi tételek nagyobb része (szja, tb-járulékok és szociális hozzájárulási adó) a kormányzati célkitűzések közelében teljesülnek, kisebb (80 milliárd forint alatti) elmaradás az áfa és a jövedéki adó tekintetében alakult ki. A társaságiadó-bevételek elmaradása tekinthető jelentősnek, itt legalább 280 milliárd forint hiány várható a költségvetési célkitűzésekhez képest. Az Unióból érkező bevételek a kormányzati terveknél érdemben alacsonyabban teljesültek az év során, itt 1150 milliárd forint a tervektől való elmaradás, de az éves visszaesés jóval szerényebb, eddig 94 milliárd forintot tett ki. A kiadási oldalon a költségvetési szervek kiadásai lépték túl legnagyobb mértékben a kormányzati várakozásokat, majd ezt követi nagyságát tekintve a kamatkiadások felülteljesülése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium novemberben megemelte a költségvetési hiánycélt a GDP 5 százalékára, mind a 2025-ös, mind a 2026-os év vonatkozásában. Előrejelzésünk szerint a megemelt hiánycélok tarthatók, de az ESA-híd változása és a helyi önkormányzatok hiányának nagyobb mértékű eltérése a költségvetési törvényben rögzített célokhoz képest magában hordoz némi kockázatot. Várakozásaink szerint a költségvetési hiány konszolidációja 2027-ben kezdődik meg.
Az alacsonyabb GDP-növekedés, és a magasabb pénzforgalmi hiány miatt az államadósság GDP-arányos rátájának csökkentését sem ebben az évben, sem jövőre nem valószínűsítjük. Az államadósság a 2025. év végén várhatóan a GDP 73,8 százalékára, majd 2026 végére a GDP 73,9 százalékára emelkedhet, majd 2027 végén várható ismételten csökkenés.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2024 | 2025 | 2026 | 2027 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 0,6 | 0,4 | 2,4 | 2,5 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 5,6 | 3,4 | 3,5 | 2,2 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -15,7 | 2,8 | 2,2 | 2,5 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -0,9 | -1,0 | 4,3 | 5,5 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -3,9 | 1,7 | 5,1 | 5,3 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 1,4 | -2,1 | -2,1 | -0,7 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 3,7 | 4,5 | 3,7 | 3,2 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 6,5 | 6,5 | 6,1 | 5,7 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,5 | 4,4 | 3,8 | 3,2 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 2,2 | 0,5 | 0,2 | 0,4 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 2,6 | 0,8 | 0,5 | 0,8 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -5,0 | -5,0 | -5,0 | -4,1 |
| GDP-arányos államadósság | 73,5 | 73,8 | 73,9 | 73,6 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik.
