Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.
A legfrissebb adatok bemutatására az alábbiak szerint kerül sor:
Várkert Bazár (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2–6.)
2026. február 24. 9.00
Bővebb információ és regisztráció: Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2026-ban – Századvég
Az energiaválság, a szankciók, valamint a világviszonylatban is kiugróan magas karbonadók jelentős áremelkedést idéztek elő az európai áram- és gáztőzsdéken. Azokban az uniós tagállamokban, amelyekben laza lakossági tarifaszabályozást alkalmaznak, a piaci folyamatok a háztartások energiaköltségeit is megnövelték, így mostanra egy átlagos uniós polgárnak jóval magasabb áram- és gázszámlát kell fizetnie, mint például egy amerikainak.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának friss eredményei rámutatnak, hogy a megélhetési költségek gyors és drasztikus emelkedése széles társadalmi rétegek számára súlyos egzisztenciális nehézségeket okozott Európa-szerte. Az uniós lakosság 20 százaléka nem képes kellő mértékben felfűteni az otthonát, és 28 százalékukkal előfordult az elmúlt egy évben, hogy anyagi okok miatt nem tudták befizetni közüzemi díjaikat.
A tagállamok közötti különbségeket leginkább az eltérő tarifaszabályozás és a háztartások alkalmazkodási képessége határozza meg. A fűtési nehézséggel küzdők aránya Magyarországon (5 százalék), Finnországban (10 százalék) és Luxemburgban (12 százalék) a legalacsonyabb, Franciaországban (28 százalék), Cipruson (30 százalék), valamint Görögországban (45 százalék) pedig a legmagasabb. A kedvező magyar adat elsősorban a rezsicsökkentési programnak köszönhető, amely szigorú hatósági árszabályozással az EU legalacsonyabb tarifáit biztosítja. A finnek körében nagy a fatüzelés aránya, aminek a költségei – a gázéhoz vagy az áraméhoz képest – jóval kevésbé emelkedtek az elmúlt években. Luxemburgban a társadalom szélesebb köre számára nyújtanak védelmet a magas jövedelmek.
Ezzel szemben a déli országok infrastrukturális és jövedelmi viszonyai rosszabbak, valamint kormányaik sem tudtak kellően hatékony tarifavédelmet nyújtani a lakossági fogyasztóknak. Tanulságos, hogy Franciaországban is – annak ellenére, hogy az EU erős gazdaságai közé tartozik – széles társadalmi rétegek számára súlyos egzisztenciális kihívásokat okozott a tarifaemelkedés, ami elsősorban a villamosenergia-alapú fűtés magas arányának és az energiahatékonyság alacsony szintjének a következménye.
A díjfizetési nehézségekkel küzdők aránya is Magyarországon a legalacsonyabb (14 százalék), amit Ausztria és Svédország (21-21 százalék) követ. A lista végén – a fűtési problémáknál tapasztaltakhoz hasonlóan – Görögország (45 százalék) és Ciprus (40 százalék) áll, amelyek mellett Írország (39 százalék) is megjelenik.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A legfrissebb adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, 2025 október 8. és december 10. között került sor.
