Kommentár: építőipar, 2026. január

Az előző év azonos időszakához képest, a 2026. januári nyers adatok alapján 11,4, a munkanaphatással kiigazított adatok alapján 9,6 százalékkal maradt el az építőipar teljesítménye. Ehhez mindkét építményfőcsoport teljesítménye érdemben hozzájárult. Az épületek építésének teljesítménye 9,6 százalékkal, az egyéb építmények építésének teljesítménye 14,5 százalékkal csökkent. Az egyéb építmények építési teljesítményének visszaesését az út, vasút építése alágazat 25,6 százalékos teljesítménycsökkenése eredményezte.

Az előző hónaphoz viszonyított szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint az építőipar teljesítménye 8,8 százalékkal esett vissza. A két építményfőcsoport közül inkább az egyéb építmények építésének teljesítménye (10,4 százalék) csökkent, de az épületek építésének teljesítménye is érdemben (6,6 százalék) mérséklődött.

A 2026. január havi építőipari szerződésállomány 2025 januárjához képest – az új szerződéskötések 6,0 százalékos csökkenésének ellenére – 18,8 százalékkal bővült, amihez az egyéb építmények építésének markáns (30,4 százalék) bővülése járult hozzá. 2025 januárjához képest, havi bázison ugyanakkor az új szerződések állományának csökkenése mellett mindkét építményfőcsoporton belül bővült a 2026. január hó végi szerződésállomány. Az épületek építésére vonatkozó 2026. január végi szerződések állománya 36,6 százalékkal, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóé 6,4 százalékkal nőtt. Így összesen 12,9 százalékkal bővült a 2026. január havi építőipari szerződésállomány. Tekintettel arra, hogy a rövid távú (havi bázisú) szerződésállomány bővült, ez az építőipar növekedését vetítheti előre, amely a nemzetközi előrejelzésekben is megjelent; azonban ezt felülírhatja az iráni háború hatása.

A Manpower 2026. március 10-én megjelent globális és a magyar piacra is vonatkozó 2026. második negyedévre vonatkozó kiadványában kedvező várakozások voltak. Mind a globális, mind a hazai munkaerőpiac erősödő foglalkoztatási kedvet mutatott. Globális szinten 2026 második negyedévére a szezonálisan kiigazított NEO[1] 31 százalék lett, amely 6 százalékpontos növekedést mutatott az előző negyedévhez képest.[2] Magyar vonatkozásban a mutató 18 százalékos értéke 9 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben és 10 százalékponttal nagyobb, mint 2025 második negyedévében volt.[3] A magyar adat régiószinten eltérő bővülést jelzett. Míg országos átlag felettiek voltak a munkáltatók várakozásai Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Budapesten, addig a többi régióban országos átlag alatti növekedést terveztek. Mindez összességében az építőipar teljesítményének javulását vetítette előre. Ezt erősítette meg az ING Research 2026-ra megjelent prognózisa,[4] amely szerint az európai építőipar 2026-ban – két stagnáló év után – lendületet kaphat. Ezen előrejelzések még nem tartalmazták a február végén kirobbant iráni háború hatásait.

A több mint két hete tartó háború és annak hatása jelentősen megváltoztatta az építőipari kilátásokat is. A háború kirobbanása után az energiaárak (olaj és földgáz) az egekbe ugrottak a Hormuzi-szorost érintő szállítási bizonytalanság, illetve az általános bizonytalan környezet miatt. Ezek következményeként Katar leállította az LNG-szállítását (cseppfolyósított földgáz), ami kínálatszűkülést és ezáltal az európai és ázsiai energiaárak ugrásszerű növekedését idézte elő.[5] Az Egyesült Államok a helyzet enyhítése érdekében ideiglenesen feloldotta az orosz olajra vonatkozó szankciókat.[6] Ugyanis az energiaárak növekedése többek között közvetlenül drágítja az energiaigényes építőipari alapanyagok (mint az acél, cement, alumínium, égetett tégla, üveg) árát. Az energiaárak ugrásszerű növekedése és a szállítási problémák miatt a gyártók vis major helyzetre hivatkozva felfüggesztettek szerződéseket, így a kivitelezőknek fel kell készülniük a Közel-Keletről érkező cement, acél és alumínium szállításának a kiesésére.[7]

A Hormuzi-szoros lezárása, illetve korlátozott hajózhatósága nemcsak a hajózási költségeket (fuvardíjak, konténerárak stb.), hanem a hajózáshoz kapcsolódó biztosítási díjak ugrásszerű növekedését is előidézte. A hajózási útvonalak megváltozása miatt az Ázsiából vagy az Öböl-menti országokból származó építőipari szerelvények megérkezése (acéltermékek, gépek) 10-14 napos többletszállítási napot vesz igénybe, amely emeli a szállítási költségeket. Ugyanis a Hormuzi-szoros áthajózása helyett az új útvonal Afrikát (Jóreménység foka) megkerüli.[8]

A háború hatása a magyar építőipari teljesítményt is érinti. Iparági szakértők szerint az iráni háború hatása az építőanyagok és az építési termékek drágulásában mutatkozhat meg, ami az egyes becslések szerint 20-40 százalék közötti drágulást vetít előre.

A fentiek alapján a jövőbeni rövid távú kilátások nem tekinthetők kedvezőnek. A helyzet kezelését elsősorban az iráni háború lezárása, a közlekedés és a logisztika helyreállítása, valamint az orosz energiaszankciók feloldása segítené.