Az áprilisi felmérésben a legnagyobb pozitív elmozdulás a háztartásoknál és a vállalatoknál is a jövő évi forintárfolyam-várakozásokat illetően történt. Továbbá erős javulás figyelhető meg a lakosság inflációs várakozásában.
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki. A közelmúlt geopolitikai eseményei (iráni háború) azonban jelentősen megváltoztatták az energiapiaci környezetet, felfelé mutató inflációs kockázatokat is okozva.
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe közül három erősödött áprilisban, az előző havi értékhez képest. Javulást mértünk az anyagi helyzet megítélésében, ami −3,2-ről 0,3 indexpontra nőtt és egyben historikusan először mértünk pozitív értéket. Továbbá a gazdasági környezet érzékelése áprilisban az előző havi −12,5-ről −4,9-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex pedig −43,8-ről −34,8-re erősödött. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke azonban az előző havi 4,7-ről 3,8-re csökkent.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2026 áprilisában jelentős pozitív irányú elmozdulás történt a jövő évi forint-euróárfolyam alakulását illetően.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” áprilisban kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek a márciusihoz képest. Az előző havi 4,1 százalékos arány után áprilisban az interjúalanyok 10,7 százaléka válaszolta azt, hogy jelentősen erősödik a forint árfolyama. Kismértékben erősödőre 32,8 százalék számít az előző havi 20,5 százalék után. Változatlan árfolyammal 23,4 százalék kalkulál a márciusi 26,6 százalék után. Kismértékben gyengülőt prognosztizál a megkérdezettek 17,6 százaléka az előző havi 24,6 százalékot követően. Jelentősen gyengülő forintárfolyamot pedig 6,6 százalékponttal kevesebben várnak, a válaszadók mindössze 5,8 százaléka.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az öt kategória mindegyikében erősödést tapasztaltunk. A 18-29 éves korcsoportban 0,8 indexpontos, míg a 30-39 éveseknél 3,4 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértünk. Továbbá erősödött a konjunktúraindex értéke a 40-49 éveseknél 7,8 indexponttal, az 50-59 éveseknél 5,8 indexponttal, illetve a 60 év felettieknél 1,4 indexponttal. Így áprilisban a legkedvezőbb az 50-59 éves korosztály konjunktúraérzete (−0,1 indexpont), a legkedvezőtlenebb pedig a 18-29 éveseké (−4,9 indexpont). A további indexértékek a következők voltak: a 30-39 éveseknél −2,2 indexpont, a 40-49 évesek korosztályában −1,2 indexpont, míg a 60 év felettieknél −2,8 indexpont.
A vállalati felmérésben áprilisban az összes alindex értéke emelkedett. A termelési környezet alindex −7,3-ről −5,6-re, az üzleti környezet mutatója pedig −14,8-ről −11,1-re emelkedett. Eközben az iparági környezet alindex értéke 2,1-ről 6,8-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke −19,7-ről −13,2-re emelkedett.
A legnagyobb pozitív változást 2026 áprilisában a vállalatoknál az erősödő forint-euróárfolyamnál mértük.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” áprilisban a vállalatok vezetői összességében jóval (+21,4 indexponttal) kedvezőbb válaszokat adtak a márciusiakhoz képest. Érzékelhető egy elmozdulás a jelentősen gyengülő (−4,4 százalékpont), a kismértékben gyengülő (−10,8 százalékpont) és a nem változó árfolyamot váróktól (−1,6 százalékpont) a kismértékben erősödő (+10,4 százalék) és a jelentősen erősödő (+3,1 százalékpont) forintárfolyam-várakozás irányába.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy márciusban mind az öt szektorban átlagosan javult a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban +8,9, az iparban +5,5, a kereskedelemben +4,7, az építőiparban +3,4, míg a szolgáltatásoknál +1,9 indexpontos konjunktúraindex-emelkedést mértünk. Áprilisban így az iparban detektáltuk a legjobb konjunktúraérzetet (−2,9), a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (−7,6).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy −100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
