A Századvég 2025 augusztusa és 2026 januárja között készítette el komplex, vegyes módszertanra épülő kutatását, melynek központi témája a magyar identitás volt. A vizsgálat középpontjában az a kérdés állt, hogy a gyorsütemben változó világban, – a digitális technológiák által egyre inkább átszőtt mindennapokban – milyen forrásokból táplálkozhat egy olyan közösség, amely egyszerre szeretne rugalmasan alkalmazkodni a kihívásokhoz, de ugyanakkor nem kíván lemondani a közösen létrehozott helyi, regionális, nemzeti vagy éppen keresztény értékekről, a folytonosságról.
A kutatás eredményei bizonyos szempontból mindannyiunk számára ismerősek lehetnek, hiszen a közös tudáskészlet szolgáltatja az alapját a nyers számadatoknak is. Aligha meglepő például, hogy a magyar ember a magyar emberrel kapcsolatban meglehetősen kritikus, ha nem is éppen önmaga, de a másik vonatkozásában igen nagy valószínűséggel. A kutatás keretei között feltettük a kérdést, hogy milyen a magyar ember, melyik kifejezés illik rá leginkább, majd arra kértük a válaszadókat, hogy szabad asszociációikat saját maguk kategorizálják be a pozitív, a vegyes, a negatív és a semleges címkék segítségével. Mindegyik magyarországi felnőtt korosztályt figyelembe véve a megkérdezettek mintegy harmada úgy ítélte meg, hogy végső soron az, ami elsőre beugrott számára a magyar emberről, alapvetően negatív előjelű képzet. Ez körülbelül tíz százalékpontnyi többletet jelent azok arányához képest, akik kedvező színben tüntették fel a „tipikus” magyar embert.
Azt azonban a kritikus-önkritikus reflexivitás ellenére sem jelenthetjük ki, hogy a magyar társadalom tagjainak a számára ne lenne fontos a nemzethez való pozitív viszonyulás, valamint a magyarság melletti elköteleződés. Egy másik kérdésnél állításpárokat fogalmaztunk meg, melyek között hétfokú skála segítségével jelölhették meg saját álláspontjukat a megkérdezettek. A válaszok alapján a teljes népességben 80 százalékot meghaladó azok aránya, akiknek fontos, hogy magyarként éljék az életüket. Hasonlóan, ötből négy válaszadó támogatná a gyermekek hazafiasságra való nevelését, de a megkérdezettek mintegy fele gondolta úgy, hogy egy háború esetén is a végsőkig helytállna az ország védelmében. Mindezek az eredmények arra utalnak, hogy hiába van jelen egyfajta negativizmus, a magyarokban ma is megvan egy erőteljes igény arra, hogy a nemzeti hovatartozást pozitív tartalommal töltsék meg.
Ezen a ponton érdemes rátérnünk arra a kérdésre, hogy melyek azok az építőkövek, amelyek érzelmi szempontból is megalapozhatják a magyarsághoz való kötődést, a nemzeti büszkeséget. Hogyha a kérdőíves felmérés teljes mintájának válaszait vesszük alapul, a fiatalok válaszaitól az idősekéig, azt láthatjuk, hogy a magyarokat vitán felül nagy büszkeséggel töltik el a tudományos eredmények, felfedezések és találmányok – ennek a dimenziónak a kitüntetettségét minden bizonnyal az elmúlt évek magyar Nobel-díjasai is megalapozták. Hasonlóan egyöntetű a természeti adottságok, valamint a kultúra és művészet pozitív megítélése. A nemzeti büszkeség építőkövei között előkelő helyet foglal el továbbá a magyar történelem és a sport, valamint a különféle nemzeti jelképeink, szimbólumaink is. A lista végén – a kiemelkedő emberek, a magyar termékek és az épített környezet után, melyeket még mindig meglehetősen sokan tekintenek a nemzeti büszkeség legitim forrásainak – a gazdasági és politikai sikerek találhatók. Ezek a magyar társadalomban érhetően megosztóbbak. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az említett tényezőcsoportok ne adhatnának okot büszkeségre, de az adatokban szemmel láthatóan tükröződik az a fajta polarizált kettősség, amely a közéleti-politikai diskurzusok által nagyon eltérő értékelésekhez vezethet.
Miután megismertük a magyar társadalomban jelenlévő jellemző képezeteket és attitűdöket, visszakanyarodhatunk eredeti kérdésünkhöz: mit jelent a mai fiatalok számára a nemzet, melyek azok a tényezők, amelyek szerintük magyarként büszkeségre adhatnak okot. Az összevetés alapján megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett digitális bennszülöttek a nemzeti büszkeség legtöbb vizsgált forrását valamivel visszafogottabban értékelik, mint a teljes minta. Erre utal, hogy a mai 30 év alatti felnőtt korosztály átlaga a tizenegy vizsgált indikátor közül – egy kivételével – mindegyiknél alacsonyabb a teljes mintáénál, ha a kerekítés előtti értékeket vesszük alapul. Beszédes ugyanakkor az is, hogy épp a magyar történelem az a dimenzió, amelyben a fiatalok értékelése meghaladja a teljes minta átlagát. Mindez arra utal, hogy míg a jelen viszonyaival összefüggő értékelésekben nagyobb eltérések is megfigyelhetők, a közös múlt – a fiatalok számára különösen – a közösséghez tartozás elemi kapaszkodójának számít. A történelem mellett a természeti adottságok, valamint a kultúra és művészet tartoznak az általuk legmagasabbra értékelt területek közé. A tudomány, felfedezések, találmányok dimenzió – az össztársadalom szemében legfontosabb tégla – az ő értékelésükben is előkelő helyen áll. Véleményük és értékelésük a kultúra és művészet, az épített környezet, a magyar termékek, valamint a természeti adottságok esetében áll a legközelebb a teljes mintában megfigyelhetőhöz. Nagyobb eltérés figyelhető meg viszont a politikai és gazdasági sikerek, a sport, valamint a tudomány esetében, amelyek a fiatalok körében rendre alacsonyabb átlagértékelést kapnak.
Hogy mit jelent végső soron a nemzet a mai magyar fiatalok számára, azt ők tudják legpontosabban megfogalmazni. A számadatok tükrében mindenesetre az látszik, hogy a többnyire visszafogottabb értékelések mellett is találnak kapcsolódási pontokat, a kollektív kötelékek tekintetében is. Ezek között a közösen örökölt történelmi és kulturális értékek éppúgy helyet kapnak, mint a természeti adottságok vagy a tudományos teljesítmények. A fiatalok nemzeti történeteinek hősei azok az újítók is lehetnek, akik a tudomány eszközeivel igyekeznek jobbá tenni a világot és élhető hellyé Magyarországot.
A Nemzeti identitás és büszkeség a digitalizáció korában nagymintás kutatás itt érhető el: https://szazadveg.hu/disszeminacio/nemzeti-identitas-es-buszkeseg-a-digitalizacio-koraban/
