Európai Unió

Németország az Európai Unió legnagyobb gazdasága, így az ország teljesítménye jelentős befolyással van a közösség egészére, így Magyarországra nézve is. Ahhoz tehát, hogy a jövőben akár a magyar, akár az EU-ra kellően megalapozott makrogazdasági előrejelzések készülhessenek, célszerű megvizsgálni, hogy hogyan teljesítettek a modellek a múltban. A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének legfrissebb elemzése a német gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzéseket veti össze a 2026. január 30-ig rendelkezésre álló tényleges GDP-adatokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy Európa legnagyobb gazdasága stabilan alulmúlta a piaci várakozásokat, miközben az előrejelzések túlzott optimizmusa az előző évhez képest tovább erősödött. A Németországot sújtó strukturális kihívások – különösen a magas energiaárak és a feldolgozóipari kapacitások leépülése – jóval tartósabbnak bizonyultak annál, mint ahogy azt az előrejelzők egy évvel korábban feltételezték.

A magyarok nagy többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán vezetés politikai okokból szabotálja a Barátság vezeték újraindítását és ezzel akadályozza hazánk olajellátását. Csaknem kétharmaduk nem ért egyet az orosz energia kitiltására vonatkozó brüsszeli törekvéssel sem.

Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.

2026. február 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Mi a helyzet? – Nyugati világ és politika a liberalizmus után” című konferenciája, amely a liberalizmus jelenlegi helyzetét és a nyugati politikai berendezkedés jövőjét állította középpontba.

Az orosz-ukrán konfliktus által Magyarországnak okozott közvetlen gazdasági károk 2025 végére átlépték a 10 ezer milliárd forintot. A legnagyobb költséget (6524 milliárd forintot) a megnövekedett energiaszámla okozta, amely kiegészül a kamatkiadások változásából (2840 milliárd) és a kieső exportpiacokból (1012 milliárd) fakadó veszteségekkel. Háztartásokra vetítve a kár átlagosan 2,5 millió, egy négyfős család esetében 4,3 millió forint volt.

A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.

Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

A nukleáris erőműveket elutasítók aránya harmadára csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett tíz év alatt az Európai Unióban. A leginkább atomenergia-párti tagállam Magyarország, ahol 75 százalék támogatja, 22 százalék elfogadja és mindössze 3 százalék ellenzi a technológiát.

Brüsszel elhibázott szankciói és magas karbonadói megemelték a piaci energiaárakat, amelyek a tagállamok többségében a lakossági díjakba is begyűrűztek. A rezsiköltségek növekedése a háztartások széles körének súlyos egzisztenciális kihívásokat okoz: mostanra az európaiak ötöde fűtési és több mint negyede díjfizetési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően mindkét mutatóban a magyarok érintettsége a legkisebb.

Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami – az elhibázott szankciós politikával együttesen – az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak. A 2026-os év elejére a szén-dioxid-kvóták többéves rekordot döntöttek, így a különbség még nagyobbá vált.

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.

Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.

A Patrióták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen ellen. A magyarok 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a német politikusról, így azok a hazai EP-képviselők, akik nem támogatják az indítványt, Brüsszel oldalára állnak a magyarokkal szemben.

2025. november 11-én az Európai Bizottság közzétette az első éves európai menekültügyi és migrációs jelentését, amelynek célja, hogy bemutassa a 2026-ban életbe lépő új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása terén elért eredményeket. A régóta várt és késleltetett jelentés több kérdést tartogat, mint választ az EU migrációkezelésének irányát illetően. A dokumentum az Unió bevándorláspolitikájának három fő pillérét (felelősség, szolidaritás és visszatérés) tárgyalta úgy, hogy nem tett jelentős előrelépést ezeken a területeken. Üdvözölte az illegális határátlépések 35 százalékos csökkenését, anélkül, hogy rámutatott volna, hogy ez a csökkenés a Balkán kapujánál alkalmazott korlátozó politikának köszönhető. Ezenkívül figyelmen kívül hagyta Magyarország hozzájárulását, amely elengedhetetlen a balkáni útvonalon történő illegális határátlépések számának csökkentéséhez. Ebben az elemzésben részletesen megvizsgáljuk a jelentés ezen elemeit.

Brüsszel klímavédelmi okból megadóztatná a fűtést és a tankolást, ami 870 forint feletti benzinárakat és négyszeres rezsiköltségeket okozna. A magyarok háromnegyede elutasítja a karbonadót és többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a Tisza Párt támogatja az intézkedést.

A Századvég szervezésében első alkalommal valósult meg a Közép-európai Energia Fórum 2025 egy új, szakmai konferencia, amely az aktuális energia- és klímapolitikai kihívásokat, valamint az azokra adható válaszokat állította a középpontba. A fórum vezető iparági szereplőket, döntéshozókat és elemzőket hozott össze, lehetőséget teremtve valódi tudásmegosztásra és stratégiai párbeszédre, hogy közösen gondolkodjanak a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiarendszerek jövőjéről.