Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
Brüsszel elhibázott szankciói és magas karbonadói megemelték a piaci energiaárakat, amelyek a tagállamok többségében a lakossági díjakba is begyűrűztek. A rezsiköltségek növekedése a háztartások széles körének súlyos egzisztenciális kihívásokat okoz: mostanra az európaiak ötöde fűtési és több mint negyede díjfizetési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően mindkét mutatóban a magyarok érintettsége a legkisebb.
Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami – az elhibázott szankciós politikával együttesen – az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak. A 2026-os év elejére a szén-dioxid-kvóták többéves rekordot döntöttek, így a különbség még nagyobbá vált.
Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.
Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.
Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.
Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.
A Patrióták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen ellen. A magyarok 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a német politikusról, így azok a hazai EP-képviselők, akik nem támogatják az indítványt, Brüsszel oldalára állnak a magyarokkal szemben.
2025. november 11-én az Európai Bizottság közzétette az első éves európai menekültügyi és migrációs jelentését, amelynek célja, hogy bemutassa a 2026-ban életbe lépő új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása terén elért eredményeket. A régóta várt és késleltetett jelentés több kérdést tartogat, mint választ az EU migrációkezelésének irányát illetően. A dokumentum az Unió bevándorláspolitikájának három fő pillérét (felelősség, szolidaritás és visszatérés) tárgyalta úgy, hogy nem tett jelentős előrelépést ezeken a területeken. Üdvözölte az illegális határátlépések 35 százalékos csökkenését, anélkül, hogy rámutatott volna, hogy ez a csökkenés a Balkán kapujánál alkalmazott korlátozó politikának köszönhető. Ezenkívül figyelmen kívül hagyta Magyarország hozzájárulását, amely elengedhetetlen a balkáni útvonalon történő illegális határátlépések számának csökkentéséhez. Ebben az elemzésben részletesen megvizsgáljuk a jelentés ezen elemeit.
Brüsszel klímavédelmi okból megadóztatná a fűtést és a tankolást, ami 870 forint feletti benzinárakat és négyszeres rezsiköltségeket okozna. A magyarok háromnegyede elutasítja a karbonadót és többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a Tisza Párt támogatja az intézkedést.
A Századvég szervezésében első alkalommal valósult meg a Közép-európai Energia Fórum 2025 egy új, szakmai konferencia, amely az aktuális energia- és klímapolitikai kihívásokat, valamint az azokra adható válaszokat állította a középpontba. A fórum vezető iparági szereplőket, döntéshozókat és elemzőket hozott össze, lehetőséget teremtve valódi tudásmegosztásra és stratégiai párbeszédre, hogy közösen gondolkodjanak a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiarendszerek jövőjéről.
Brüsszel karbonadóval sújtaná az európai háztartások fűtési és hűtési energiafelhasználását, valamint üzemanyag-fogyasztását. Az intézkedés katasztrofális következményekkel járna: a magyarok áram- és gázszámlái a jelenlegi 3,9-szeresére emelkednének, ami évente 575 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos háztartásnak. A benzin és a gázolaj literenkénti ára pedig 870 forint fölé emelkedne, ami – a közlekedési kiadások növekedése mellett – fokozná az inflációt.
Az európaiak csaknem kétharmadát aggasztja, hogy még mindig nincs felelőse az EU kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű terrorakciónak. Az elhúzódó nyomozás lehetővé tette a – gyakran politikailag motivált – elméletek terjedését, így az uniós polgárok elkövetőről alkotott képe is megosztottá vált. A véleménnyel rendelkezők fele szerint az oroszok, 21 százalékuk szerint az amerikaiak 19 százalékuk szerint pedig az ukránok robbantották fel a vezetéket.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2026. január 1-től betiltaná az orosz földgáz és kőolaj importját az Unióba. Az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve: ezer forint feletti benzinárakat és általános energiaválságot idézne elő. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ezért nem támogatja az embargót.
Miután Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett, a Tisza Párt felvetette a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét. A lépés jelentős társadalmi ellenállásba ütközik: a magyarok 80 százaléka elutasítja az intézkedést.
Minden évben migránsok milliói (illegális bevándorlók, diákok, munkavállalók és családegyesítési vízumok új birtokosai) érkeznek Európába, növelve a lakáskeresletet és következésképpen a lakhatási költségeket az európai állampolgárok számára. Az elemzők többsége tényezők sokaságára mutat rá, amelyek a jelenlegi válsághoz vezettek. Egyetértenek azonban abban, hogy a migráció jelentős tényező, amely súlyosbította a helyzetet. Végső soron Európa alsó- és középrétegei viselik ennek a válságnak a költségeit, ugyanakkor a kiadó ingatlanok tulajdonosai profitálnak az otthonok iránti növekvő keresletből, és a bérleti díjak emelkedéséből. Az európai kormányok már nem fektetnek be a lakhatás biztosításába, nem alakítottak ki stratégiát a 2015-től hullámokban érkező migránsok millióinak befogadására. Ezzel összefüggésben a nyugat-európai nagyvárosokban a hajléktalanság növekedése és az erősödő integrációs problémák egyre nyilvánvalóbbak és súlyosabbak. Ebben az elemzésben röviden ismertetjük, hogy a kutatások szerint mi az összefüggés a migráció és a lakhatási válság között, majd két ország – Hollandia és az Egyesült Királyság – példájával illusztráljuk a migráció és a lakhatási válság közötti összefüggéseket.
