Európai Unió

2025. november 11-én az Európai Bizottság közzétette az első éves európai menekültügyi és migrációs jelentését, amelynek célja, hogy bemutassa a 2026-ban életbe lépő új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása terén elért eredményeket. A régóta várt és késleltetett jelentés több kérdést tartogat, mint választ az EU migrációkezelésének irányát illetően. A dokumentum az Unió bevándorláspolitikájának három fő pillérét (felelősség, szolidaritás és visszatérés) tárgyalta úgy, hogy nem tett jelentős előrelépést ezeken a területeken. Üdvözölte az illegális határátlépések 35 százalékos csökkenését, anélkül, hogy rámutatott volna, hogy ez a csökkenés a Balkán kapujánál alkalmazott korlátozó politikának köszönhető. Ezenkívül figyelmen kívül hagyta Magyarország hozzájárulását, amely elengedhetetlen a balkáni útvonalon történő illegális határátlépések számának csökkentéséhez. Ebben az elemzésben részletesen megvizsgáljuk a jelentés ezen elemeit.

Brüsszel klímavédelmi okból megadóztatná a fűtést és a tankolást, ami 870 forint feletti benzinárakat és négyszeres rezsiköltségeket okozna. A magyarok háromnegyede elutasítja a karbonadót és többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a Tisza Párt támogatja az intézkedést.

A Századvég szervezésében első alkalommal valósult meg a Közép-európai Energia Fórum 2025 egy új, szakmai konferencia, amely az aktuális energia- és klímapolitikai kihívásokat, valamint az azokra adható válaszokat állította a középpontba. A fórum vezető iparági szereplőket, döntéshozókat és elemzőket hozott össze, lehetőséget teremtve valódi tudásmegosztásra és stratégiai párbeszédre, hogy közösen gondolkodjanak a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiarendszerek jövőjéről.

Brüsszel karbonadóval sújtaná az európai háztartások fűtési és hűtési energiafelhasználását, valamint üzemanyag-fogyasztását. Az intézkedés katasztrofális következményekkel járna: a magyarok áram- és gázszámlái a jelenlegi 3,9-szeresére emelkednének, ami évente 575 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos háztartásnak. A benzin és a gázolaj literenkénti ára pedig 870 forint fölé emelkedne, ami – a közlekedési kiadások növekedése mellett – fokozná az inflációt.

Az európaiak csaknem kétharmadát aggasztja, hogy még mindig nincs felelőse az EU kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű terrorakciónak. Az elhúzódó nyomozás lehetővé tette a – gyakran politikailag motivált – elméletek terjedését, így az uniós polgárok elkövetőről alkotott képe is megosztottá vált. A véleménnyel rendelkezők fele szerint az oroszok, 21 százalékuk szerint az amerikaiak 19 százalékuk szerint pedig az ukránok robbantották fel a vezetéket.

Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2026. január 1-től betiltaná az orosz földgáz és kőolaj importját az Unióba. Az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve: ezer forint feletti benzinárakat és általános energiaválságot idézne elő. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ezért nem támogatja az embargót.

Miután Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett, a Tisza Párt felvetette a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét. A lépés jelentős társadalmi ellenállásba ütközik: a magyarok 80 százaléka elutasítja az intézkedést.

Minden évben migránsok milliói (illegális bevándorlók, diákok, munkavállalók és családegyesítési vízumok új birtokosai) érkeznek Európába, növelve a lakáskeresletet és következésképpen a lakhatási költségeket az európai állampolgárok számára. Az elemzők többsége tényezők sokaságára mutat rá, amelyek a jelenlegi válsághoz vezettek. Egyetértenek azonban abban, hogy a migráció jelentős tényező, amely súlyosbította a helyzetet. Végső soron Európa alsó- és középrétegei viselik ennek a válságnak a költségeit, ugyanakkor a kiadó ingatlanok tulajdonosai profitálnak az otthonok iránti növekvő keresletből, és a bérleti díjak emelkedéséből. Az európai kormányok már nem fektetnek be a lakhatás biztosításába, nem alakítottak ki stratégiát a 2015-től hullámokban érkező migránsok millióinak befogadására. Ezzel összefüggésben a nyugat-európai nagyvárosokban a hajléktalanság növekedése és az erősödő integrációs problémák egyre nyilvánvalóbbak és súlyosabbak. Ebben az elemzésben röviden ismertetjük, hogy a kutatások szerint mi az összefüggés a migráció és a lakhatási válság között, majd két ország – Hollandia és az Egyesült Királyság – példájával illusztráljuk a migráció és a lakhatási válság közötti összefüggéseket.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. A rendezvény kiemelt érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint kétszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati és civil szektort képviselték.

Uniós költségvetési körképünkben elsőként az államháztartási hiány adatokat mutatjuk be az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése (Spring forecast, 2025) alapján. A magyar hiányadatok magasabbak az EU átlagánál, de ellentétben az uniós trenddel, a magyar kormány előrejelzése szerint a magyar hiányadatokban csökkenés várható.

Az uniós polgárok többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel orosz gázfüggésből drágább, amerikai függésbe kormányozza az EU-t. Az átállás elutasítottsága Magyarországon és Bulgáriában a legmagasabb: 73 százalék.

Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált: a lakosság harmada már nem etnikailag svéd, 59 no-go zóna működik az országban, valamint Európában itt a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után. A svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.

A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak súlyos költségeket okozna, így azt a teljes felnőtt lakosság kétharmada elutasítja. A tiltás azonban megosztja a politikai táborokat: míg a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja, a Fidesz-KDNP szavazóinak 96 százaléka elutasítja a lépést.

A Tisza megszorító csomagja súlyos megélhetési problémákat okozna. A párt intézkedései radikálisan csökkentenék a háztartások bevételeit, miközben növelnék a költségeiket. Egy átlagkeresetű magyar nettó jövedelme havi 129 ezer forinttal; 475 ezerről 346 ezer forintra csökkenne.

A magyar mezőgazdaság hosszú évek óta jelentős átalakuláson megy keresztül: földstruktúra-változás, birtokméret-eloszlás, gazdálkodói generációk elöregedése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a hazai agrárszektor fokozottan integrálódott az uniós szabályozásokba, támogatási rendszerekbe és piaci mechanizmusokba, ugyanakkor a generációváltás kérdése továbbra is az ágazat kritikus kihívásai közé tartozik. A birtokméret és a gazdastruktúra életkor szerinti vizsgálata lehetővé teszi annak feltárását, hogy a fiatalabb és idősebb gazdálkodók között milyen különbségek mutatkoznak, és ezek milyen hatással vannak a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságára. Az európai mezőgazdaság egyik sarkalatos pontjaként jelenik meg a gazdálkodói társadalom elöregedése. Ezzel a kihívással Magyarországnak is szembe kell néznie, így érdemes vizsgálni, hogy uniós viszonylatban milyen pozíciót foglalunk el, hogyan alakul a birtokméret a fiatalabb és idősebb generációk körében, milyen jó gyakorlatok segítik vagy éppen akadályozzák a változást.

Kiszivárgott, hogy kormányra kerülése esetén a Tisza súlyos megszorításokba kezdene. A párt megemelné a személyi jövedelemadókat, eltörölné az adókedvezményeket és betiltaná az orosz energiahordozókat. A magyarok a Tisza-csomag valamennyi elemét nagy arányban elutasítják – derül ki a Századvég felméréséből.