közélet

A magyarok 62 százaléka valószínűnek tartja, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt kormányra kerülve Brüsszel elvárásainak megfelelően kitiltja az orosz olajat és gázt Magyarországról, 57 százalékuk pedig azt, hogy velük belesodródhat Magyarország az orosz-ukrán háborúba. Ezzel szoros összefüggésben van az, hogy a választás tétjeként, fő témájaként a magyarok többsége, 56 százaléka, Magyarország békéjének, biztonságának és energiabiztonságának megőrzését jelöli meg.

A karácsonyi rohamra készülő kereskedők jellemzően több napon vagy héten át tartó Black Friday akciói a magyar felnőttek kevesebb mint negyedét szólították meg, akik viszont terveztek élni az ilyenkor elérhető kedvezményekkel, azok részben vagy kizárólag online vásárlást fontolgattak – derül ki a Századvég kutatásából. Az akcióval élni nem tervezők több mint fele csak 40-50 százalékos kedvezmény esetén fontolná meg a vásárlást.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

A magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – állapítható meg a Századvég decemberi felméréséből. A közvélemény-kutatás a legújabb háborús fejleményekkel, illetve a béketeremtés lehetőségeivel kapcsolatos lakossági attitűdöket tárta fel.

A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban – állapítható meg a Századvég decemberi közvélemény-kutatásából.

Az elmúlt hónapokban jelentős visszhangot váltott ki Magyarországon, hogy – az újraválasztott Ursula von der Leyen vezette – Európai Bizottság formálódó agrárstratégiája a gazdák eddigi területalapú támogatási rendszerének kivezetését vetíti előre. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja. A Századvég novemberi közvélemény-kutatása annak járt utána, hogy a hazai gazdák hogyan vélekednek Brüsszel tervezett agrárpolitikai lépéseiről.

Továbbra is a kormánypártok rendelkeznek a legmagasabb társadalmi támogatottsággal – ez derül ki a Századvég novemberi pártpreferencia-kutatásából.

A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.

2024 szeptemberében közel egy évtizede nem látott árhullám érkezett a Dunán térségünkbe, amely jelentős kihívások elé állította Magyarországot. Budapesten a Duna 829 centiméteres vízálláson tetőzött, azonban az országos összefogásnak köszönhetően – amelyben a szakhatóságok, a katonák, valamint a rendőrök mellett jelentős számú önkéntes is részt vett – sikerült elkerülni a súlyos károkat. A Századvég októberi közvélemény-kutatása feltérképezte az árvízi védekezés megítélésével kapcsolatos lakossági véleményeket.

2024. július 26-án vette kezdetét a 2024. évi párizsi olimpia. Ennek kapcsán a Századvég közvélemény-kutatást végzett a felnőtt lakosság körében, melyben elsősorban a magyar emberek olimpiával kapcsolatos ismereteit és a magyar olimpiai csapat szereplésével kapcsolatos elvárásokat vizsgáltuk meg.

A Századvég Akadémia idén első alkalommal, július 15–20-ig rendezte meg élményalapú Nyári Egyetemét Veszprém városában. A rendezvényhét fiatalok számára kínált színes, izgalmas programokat. A Nyári Egyetem minden napja más mottó köré épült, melyek segítségével a Századvég kutatói bemutathatták a résztvevőknek az itt folyó tudományos munkákat. A rendezvényen továbbá kiemelt szakmai, közéleti szereplők osztották meg gondolataikat a fiatalokkal. Szó volt a változás folyamatairól, a politikai nyelv megértéséről, a közösségi háló csapdáiról, és a szépség filozófiájáról is. A szakmai előadások mellett számos programot kínált a Nyári Egyetem, a résztvevők például szimulációs játékokban vehettek részt, továbbá a program része volt a városnézés, malomlátogatás, moziest és langallósütés is.

A francia választásokon a muszlim szavazatok a maghrebi (Marokkó, Algéria, Tunézia), a török, illetve a nyugat-afrikai származású (elsősorban Maliból, Szenegálból, Guineaból érkezett) francia állampolgárok szavazatait jelentik. A baloldali politikusok, szociológusok és politológusok sokáig megkérdőjelezték a „muszlim szavazatok” létezését, azzal érvelve, hogy a francia muszlimok teljes jogú állampolgárok, akiknek joguk van szabadon és egyénileg szavazni. Az utóbbi években azonban a muszlim közösségek és a baloldal közötti szövetség, amelyet Franciaországban iszlám-baloldaliság néven ismerünk, mind a tudományos elemzésekben, mind a francia politikai vitákban egyre elfogadottabbá vált, és olyan kérdéseket vetett fel, mint például, hogy kire szavaznak a muszlimok Franciaországban, miért, és mekkora a szavazatuk a súlya a francia politikai rendszeren belül. Az európai migránskérdéssel kapcsolatban ezekre a kérdésekre kíván a Századvég elemzése választ adni.

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet az ukrán termények környezetvédelmi és importszabályozásának lazítására vonatkozó brüsszeli törekvésekkel – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. márciusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,1 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re gyengült. A márciusi felmérés alapján markáns pozitív változás, hogy a lakosság kevésbé tart állásvesztéstől az elkövetkező fél évet illetően, mint egy hónappal korábban. A vállalatoknál a jövőbeni árfolyamalakulási várakozásban mértük a legnagyobb negatív változást februárról márciusra.