külpolitika

Az elmúlt években a globális gazdasági háborúk „pürrhoszi háborúknak” bizonyultak, ugyanis olyan hatalmas költségekkel járnak, amelyek miatt a győzelem valójában vereséget jelent minden érintett fél számára. Ezt az állítást alátámasztja az ukrajnai háború is, hiszen sem a Nyugat által Oroszországra kiszabott gazdasági szankciók nem győzték le Oroszországot, sem az, hogy Oroszország az energiát fegyverként használta. Hiszen nem akadályozta meg a Nyugatot abban, hogy támogassa Ukrajnát. Az Egyesült Államok és a világ többi része közötti vám- és kereskedelmi háború csak destabilizálta a világgazdaságot. A globális gazdasági konfliktusok katasztrofális hatásait tovább szemlélteti az iráni háború (2026), amely idén 3,5 billió dollárba kerülhet a világgazdaságnak – ez megegyezik az Egyesült Királyság GDP-jével. Néhány hetes katonai konfliktust követően az iráni háború az energia, a Hormuzi-szoros és a globális geoökonómia átszervezése körüli konfliktussá alakult, különösen az USA és Kína közötti versenyben, ahol mindkét fél gazdasági zsarolással próbálja a másik felet patthelyzetbe kényszeríteni. Az Öböl-térségben a 2026-os iráni háború az elmúlt ötven év (1973 óta) legnagyobb gazdasági sokkja lehet a Közel-Keleten. Ez az elemzés az összes érintett fél által elszenvedett gazdasági veszteséget, valamint a világgazdaságra gyakorolt hatásokat taglalja.

Az EU Migrációs Paktum szolidaritási mechanizmusának egyik opciója: fogalmak, finanszírozás, precedensek és magyar relevancia.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi szigorú migrációs keretrendszer alapvető elemei hogyan épültek be az uniós politikába a 2024-es migrációs és menekültügyi paktum révén, valamint, hogy a politikai spektrum különböző pontjain álló tagállamok hogyan vezettek be hasonló gyakorlatokat.

A Maliban zajló háború egy 2012-ben kezdődött, jelenleg is zajló konfliktus, amelyben a bamakói székhelyű központi kormány áll szemben az északi régiókban működő, különböző etnikai alapon szerveződött és iszlamista milíciákból álló lázadókkal. A háború a Száhel-övezetbeli konfliktusok és a térség geopolitikai változásainak következménye. Mali biztonsági és bevándorlási szempontból is kulcsfontosságú Európa számára. Az elmúlt években voltak olyan időszakok, amikor a konfliktus kevésbé volt intenzív és úgy tűnt, hogy a központi kormányzat irányít, különösen akkor, amikor az oroszok támogatták a 2020-as államcsínyt. Mindazonáltal a lázadók több területen legyőzték a mali hadsereget a 2026. április 25-én kezdődött offenzívák során, és teljes ellenőrzésük alá vonták az északi régiót. A déli területek - beleértve a fővárost, Bamakót is - továbbra is a mali hadsereg fennhatósága alatt állnak, de egyre erősebb, rendszeres támadásoknak vannak kitéve a lázadók részéről. Ebben az elemzésben azonosítjuk a 14 éve tartó konfliktus kiváltó okait, valamint az EU szerepét Mali stabilizálásában és a bevándorlás megakadályozásában.

2026. április 13. és 23. között XIV. Leó pápa Algériába, Kamerunba, Angolába és Egyenlítői-Guineába látogatott. 2025 májusában történt pápává választása óta ez volt XIV. Leó első afrikai útja és harmadik külföldi látogatása Olaszországon kívül. Korábban, 2025 novemberében és decemberében először Törökországba és Libanonba (két többségében muszlim országba) látogatott, második útja pedig Európába, Monacóba vezetett. Mivel Kamerun, Angola és Egyenlítői-Guinea lakosságának többsége keresztény, különös figyelmet keltett az algériai látogatása, amely az első egyházfői látogatás volt ebben az országban. Elemzésünkben a látogatás jelentőségét vizsgáljuk. Megvitatjuk az algériai keresztények számát, az algériai iszlamista terrorizmust, a pápa békés együttélésről szóló üzenetét, valamint az iráni háborúval kapcsolatos jelenlegi közel-keleti helyzetet és annak hatását a látogatásra.

Az Iránnal folyó tárgyalások, valamint az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán közötti háború és béke nyitott lehetősége felveti a kérdést, hogy mi motiválja Iránt és a stratégiáját. Az a lehetőség, hogy ez a konfliktus elhúzódó háborúvá alakul, hatással lehet az Egyesült Államokban és Izraelben zajló választások kimenetelére (az ellenzék javára), nem is beszélve a globális gazdaságra gyakorolt súlyos következményekről. Ebben a tanulmányban részletes vizsgálatra kerül, hogy mi motiválja Iránt és stratégiáját belső és külső szinten egyaránt. Ezenkívül áttekintjük az Iránnal folytatott tárgyalások lehetséges forgatókönyveit a közeljövőben.

2026. február 28-án Izrael és az Egyesült Államok jelentős csapást mértek Iránra. Ez az USA számára a 2003-as iraki háború óta a legnagyobb hadműveletnek számít. A konfliktus a regionális és globális erőforrásokért, a befolyásért és a biztonságért folytatott versenyben gyökerezik. Ebben a tanulmányban röviden ismertetjük a háború hátterét és főbb okait, valamint kitérünk a lehetséges, Európát érintő következményeire.

Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.

2026. február 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Mi a helyzet? – Nyugati világ és politika a liberalizmus után” című konferenciája, amely a liberalizmus jelenlegi helyzetét és a nyugati politikai berendezkedés jövőjét állította középpontba.

A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.

Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.

Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2026. január 1-től betiltaná az orosz földgáz és kőolaj importját az Unióba. Az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve: ezer forint feletti benzinárakat és általános energiaválságot idézne elő. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ezért nem támogatja az embargót.

Az uniós polgárok többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel orosz gázfüggésből drágább, amerikai függésbe kormányozza az EU-t. Az átállás elutasítottsága Magyarországon és Bulgáriában a legmagasabb: 73 százalék.