Kommentár: BIS-hitel/GDP-adat, 2024. harmadik negyedév
A bázeli székhelyű BIS (Bank for International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja) negyedévente publikál adatokat az egyes országok magánszektornak nyújtott hitelállományáról. Ennek a mértéknek a GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak. A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és akár előre jelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a […]
Az infláción felül is duplájára nőtt a nemzeti bértömeg
Van egy, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által is mért fontos statisztikai mutató, ami az indokoltnál kevesebb figyelmet kap: ez az alkalmazásban állók bruttó keresettömege, ami megmutatja, hogy az adott évben mennyi pénzt fizettek ki összesen a munkáltatók az alkalmazottaknak. Vállalati analógiával élve: olyan ez, mint egy cégnél a bértömeg. És bár nem ez a […]
Már a felnőttek kétharmada vásárol online
A digitalizáció és az innovatív technológiák terjedése átalakítja a vállalkozások mindennapi működését és munkafolyamatait, illetve a lakosság fogyasztási szokásait. Ennek egyik leginkább kézzelfogható jele az elektronikus kereskedelmi tevékenység élénkülése. A felhasználók évről évre egyre nagyobb arányban élnek az áruk online megvásárlásának, illetve a szolgáltatások online igénybevételének a lehetőségével, amely hozzájárul az elektronikus értékesítési csatornák folyamatos […]
Kommentár: infláció, 2025. február
2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, azonban a következő hónapokban a szolgáltatásokat érintő bázishatásoknak, az élelmiszereknél megvalósuló árrésszabályozásnak, illetve a csökkenő üzemanyagáraknak köszönhetően ismételten mérséklődhet az infláció. Februárban a főcsoportok közül az elmúlt évhez képest a szolgáltatások ára (9,2 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. A […]
A hét kérdése 2025/11
A magyar gazdaság növekedési üteme változatlanul a historikus trendérték alatt növekedett
Februári ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott a szeptember óta érvényben lévő alapkamaton. Így jelenleg az alapkamat hazánkban továbbra is 6,5 százalékon áll. A kiskereskedelmi üzletek forgalma novemberben a nyers és a naptárhatással megtisztított adatok alapján egyaránt 0,1 százalékkal nőtt, az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem […]
Kommentár: kiskereskedelem – 2025. január
A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai szerint 2025 januárjában az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Éves bázison ilyen mértékű bővülés legutóbb 2022-ben volt látható. 2024 januárjához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalmi volumen 4,7 százalékkal emelkedett. […]
Digitális átállás az élelmiszeriparban: jelentős fejlődési potenciál rejlik a digitális technológiák elterjedésében
Az élelmiszeripar meghatározó törekvéseit (a termelési hatékonyság növelése, az alapanyagok és termékek nyomon követhetőségének biztosítása, a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállítása, a klímaváltozás hatásaival szembeni fellépés, a fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása, illetve a hulladékgazdálkodás optimalizálása) kivétel nélkül támogatják a digitális megoldások. A technológiai fejlődés mára az iparág mindennapjainak szerves részévé vált: a drónoktól az automatizált […]
Digitális átállás a járműiparban: elindult a nemzetközi technológiai trendekhez
való felzárkózás
A járműiparban a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművekből, illetve a hagyományos értékesítési modellekből származó bevételi potenciál évek óta csökken, a növekedés forrását egyre inkább a digitális technológiák alkalmazásához kapcsolódó jelenségek biztosítják: a szoftverek által meghatározott hibrid és elektromos járművek, az egyre nagyobb kapacitású és élettartamú akkumulátorok és a kapcsolódó töltőhálózatok, az alternatív gépjármű-tulajdonlási modellek, […]
A hét kérdése 2025/10
Új gazdasági lehetőségek és olcsóbb gáz – Magyarország előnyére válhat a szíriai hatalomváltás
Bevezetés 2024. december 8-án az Aszad-rezsim összeomlott, ami a Közel-Kelet átrendeződését és egy elhúzódó geopolitikai hatalmi versengés (2011-2024) lezárását jelenti. Ez a változás alapjaiban befolyásolja a kétmillió Európába érkezett szíriai bevándorló és a Közel-Keleten élő 6 millió menekült, valamint a jövőbeli szíriai menedékkérők státuszát és lehetőségeit. A szíriai hatalomátvétel hatásai már láthatók Jemenben, Irakban és […]
Kommentár: foglalkoztatottság, munkanélküliség – 2025. január
2025 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak háromhavi átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt, ez 10,6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta 65,1 százalék, ami 0,4 százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi adatot. A 15–74 éves népesség körében a munkanélküliek száma 212,8 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalék, az előző év azonos időszakhoz viszonyítva a munkanélküliek száma […]
Kommentár: keresetek, 2024. december
Decemberben tovább emelkedtek a reálkeresetek: az előző év azonos időszakához képest 6,1 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete decemberben 11,0 százalékkal emelkedett, 727 700 forintra. A bruttó mediánkereset 560 900 forint volt, ami egy év alatt 13,1 százalékos emelkedésnek felel meg. A reálkeresetek 6,1 százalékkal nőttek a fogyasztói […]
Kommentár: államháztartási adatok, 2025. január
A Pénzügyminisztérium február 24-én tette közzé a januári részletes költségvetési adatokat, amiből kiderült, hogy a 67,8 milliárd forintos januári hiány hátterében milyen fő tényezők állnak. Fontos megjegyezni, hogy egy havi államháztartási adatból a legtöbb tételsor esetében nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de már így is kapunk egy első, átfogó képet a költségvetési folyamatok 2025. […]
A vállalatok konjunktúraérzete enyhén javult februárban
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború, és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak […]
Több támogatást és digitálisan felkészült megrendelőket szeretne az IKT-szektor
Az elmúlt években gyorsuló ütemben zajló digitális transzformáció egyre több vállalkozást sarkall saját belső digitális képességek és szervezeti egységek kialakítására, átalakítva az ágazati értékláncokat és az üzleti modelleket. A digitalizációval összefüggő változások mértékét egy-egy ágazatban számos tényező (például az iparágra jellemző cégdemográfiai mutatók, az ágazati értékláncok összetettsége vagy az adott szektor nemzetközi versenynek való kitettsége) […]
A német gazdaság újra- és újra alulmúlja a várakozásokat
A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének elemzői megvizsgálták, hogy a német gazdaságra adott előrejelzések mennyire írták le megfelelően a GDP változását az utóbbi 10 évben. Az alábbi hőtérkép a német gazdasági növekedésre adott becslések és a tényleges GDP-növekedés közötti eltérést mutatja be a 2015-2024-es időszak vonatkozásában. Az előrejelző intézmények nemzetközi súlyuk, illetve helyi beágyazottságuk alapján kerültek […]
A mesterséges intelligencia szabályozásának jövője
Összefoglaló A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése alapjaiban alakítja át az élet számos területét, ezzel új lehetőséget és komoly kihívásokat teremtve. Az MI jelentős szabályozási kérdéseket vet fel, amelyek megoldására egyre nagyobb igény mutatkozik. Magyarország, az Európai Unió (EU), valamint számos más állam is arra törekszik, hogy megfelelő jogi kereteket hozzon létre az MI működésére […]
Kommentár: építőipar, 2024. december
A KSH gyorsjelentése szerint 2024 decemberében az építőipari termelés volumene éves szinten csökkent, míg havi bázison kismértékben javult. Az építőipar 2024 december havi teljesítményén még nem látszódott az új Gazdaságpolitikai Akcióterv intézkedéseinek, valamint a rekord hozamot biztosító PMÁP kifizetések hatása. A két tényező az ismételten bővülő állami beruházásokkal együtt jelentősen hozzájárulhat az építőipar 2025-ös évi […]
