Digitális gazdaság

Noha mind a hazai felnőtt korú lakosság, mind a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok többsége rendelkezik mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat integráló digitális eszközökkel (pl. okostelefon, asztali PC, laptop), illetve szolgáltatásokkal (mobilinternet, vezetékes internet-előfizetés), továbbá a többség rendszeresen vesz is igénybe MI-alapú online szolgáltatásokat, csupán minden negyedik lakossági és minden harmadik vállalati felhasználó vallotta magát inkább vagy kifejezetten tájékozottnak ezen a téren – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

Miközben a hazai digitális gazdaság hozzáadott érték (GVA) alapján számított súlya a nemzetgazdasági GVA 18 százaléka körül stagnált az elmúlt években, addig foglalkoztatási súlya az előzményi kutatás óta több mint negyedével nőtt. A digitális gazdaság összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést 2022-ben, ami a magyar foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelentette abban az évben. Egy technológia-vezérelt fejlődési pálya megvalósulása további erőteljes lökést adhatna a hazai digitális gazdaságnak, 2030-ig közel 1500 milliárd forinttal növelve annak GVA-termelő képességét, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne – derül ki abból a kutatásból, amely a Századvég és az IVSZ együttműködésében a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült 2024 nyarán.

Évről évre markánsan nő hazánkban a mobilinternet-felhasználók száma mind a lakossági, mind a vállalati felhasználók körében, közülük pedig egyre többen térnek át az 5G-technológia használatára. A korábban számos negatív hiedelem által övezett 5G társadalmi megítélése is számottevően javult az elmúlt években, a felhasználók döntő többségben semleges vagy kedvező benyomásokról számoltak be – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

A világ vezető ipari gazdaságainak, továbbá az ipari teljesítmény szempontjából kiemelkedő európai országok iparstratégiáiban közös, hogy a helyzetértékelésen, a prioritások és a célok kijelölésén, valamint az eszközrendszeren egyértelmű technológiai fókusz húzódik végig: a kihívásokat, a célokat és a javasolt intézkedéseket alapvetően a digitális technológiai lehetőségek szempontjából vizsgálják, illetve határozzák meg – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

Az eddig elsősorban a fenntarthatóság és a klímavédelem kontextusában értelmezett körforgásos gazdaság egyre inkább beépül a nemzetgazdaságok és a vállalkozások hatékonysági és versenyképességi megfontolásai közé, ami által kritikus jelentőségű tényezővé válik, hogy az érintett szereplők milyen mértékben alkalmazzák a digitális megoldásokat – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

A víznek az ökológiai, társadalmi és gazdasági rendszerek megfelelő működésében betöltött létfontosságú szerepével kapcsolatban globális egyetértés van, ezért kiemelt fontosságú, hogy a víziközmű-ágazat egészében – a vízkészletek védelmétől kezdve a vízszolgáltatásokig bezárólag –, minél szélesebb körben terjedjenek el a modern digitális technológiák. E megoldások térnyerésének elengedhetetlen feltétele a digitalizációs szempontok érvényesítése a forrásallokációs, beruházási és fejlesztési döntésekben, illetve a takarékos és tudatos ipari és lakossági felhasználói gyakorlatban – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

A világban végbemenő technológiai fordulat, a digitalizáció és automatizáció lendületes térhódítása, a demográfiai változások, a COVID-19 pandémia, illetve az e jelenségekkel összefüggésben is egyre inkább elterjedő rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák alapjaiban változtatják meg a munkavégzés jövőbeni formáit – s így az egyes munkakörökkel kapcsolatos munkaerőpiaci elvárásokat. Az érintett munkaerőpiaci elvárások közül egyre hangsúlyosabb helyen szerepelnek az ún. transzverzális készségek, olyan kompetenciák (pl. önálló tanulásra való képesség, együttműködés, kritikus gondolkodás, digitális kompetenciák stb.), amelyek lehetővé teszik a munka változó világához történő gyors és rugalmas alkalmazkodást. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális üzletága által 2022. harmadik negyedévében, illetve 2023. első felében a munkaadók és munkavállalók, illetve a teljes népesség körében a jövő munkahelyeivel kapcsolatos várakozásokról készített kutatás örömteli eredménye, hogy bár eltérő hangsúlyokkal, de mind a magyarországi munkaadók, mind a munkavállalók éppen e készségek meglétét tartották leginkább fontosnak a jövő sikere szempontjából.

Noha a valós üzleti igényekre és a teljesítménybeli kihívásokra, illetve az egyes helyszíneken már jól bevált megoldásokra építő innovatív, Ipar 4.0 technológiák már rövidtávon is látványos eredményeket garantálnak az ilyen technológiákat alkalmazó vállalkozások körében, a (kutatásba bevont) hazai feldolgozóipari cégek közel fele (46,8 százalék) semmilyen ilyen típusú megoldást nem használ a mindennapi működése során, amelyek pedig igen, ott az alkalmazott megoldások jellemzően szigetszerűek, nem alkotnak integrált rendszert. Örömteli ugyanakkor, hogy a vizsgált vállalkozások közel háromnegyede tervezi a következő 3–5 évben Ipar 4.0 technológiák bevezetését – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális üzletága által 2022 év végén, a magyar feldolgozóipari vállalkozások körében végzett felméréséből.

Magyarországon továbbra is jelentős és egyre növekvő az IKT-szektor (információs és kommunikációs technológiák) nemzetgazdaságban betöltött szerepe, hiszen a hazai bruttó hozzáadott érték több mint 7 százalékát adja, közel negyedmillió munkavállalót foglalkoztat, külkereskedelmi teljesítménye pedig jelentősen meghaladja az EU-átlagot. A kutatás szerint ugyanakkor a szektor és közvetve a hazai nemzetgazdaság versenyképességi potenciáljának további erősödését is nagyban hátráltatja az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások szerint a szektort érintő, egyre növekvő mennyiségi, minőségi és strukturális informatikus munkaerőhiány, a működési költségek növekedése, illetve az üzleti szemlélet és a vállalkozói kedv hiánya – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2022 év végén készített kutatásból.

A kisebb települések megtartó erejének erősítéséhez, illetve a modern vidéki életmód elterjedéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű technológiai megoldások elérhetősége (és igénybevétele). Ez egyszerre jelenti a nagy sávszélességet biztosító digitális infrastruktúra rendelkezésre állását, valamint a digitális megoldások használatához szükséges készségek és képességek meglétét a lakosság és a vállalkozások körében, illetve a korszerű és felhasználóbarát központi és helyi digitális közszolgáltatások elérhetőségét. A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jól teljesít a szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata területén, ugyanakkor a digitális kompetenciák, a vállalkozások digitális felkészültsége, illetve a digitális közszolgáltatások igénybevétele terén az uniós átlag alatt szerepel. Az infrastruktúra területén megszerzett pozíciók megőrzése és erősítése, illetve a digitális ökoszisztéma egyéb területeinek összehangolt fejlesztése elengedhetetlen annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy hazánk 2030-ra digitális felkészültség tekintetében az európai élvonalba kerüljön. Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletág-vezetőjének írása.

A vezetékes szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata továbbra is az uniós átlag feletti Magyarországon, és számottevően bővült a digitális közszolgáltatások kínálata és igénybevétele is – derül ki az uniós tagországok digitális fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index (DESI) közelmúltban nyilvánosságra hozott 2022-es jelentéséből. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szakértőinek számításai szerint a jelenlegi növekedési ütemek mellett hazánk – egy kivétellel – időben teljesíteni tudja az EU Digitális Iránytű stratégiájában megfogalmazott célkitűzéseket, azonban a hazai digitalizációban az áttörésre még várni kell.

A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarországon az uniós átlaghoz képest alacsony a munkavállalók digitális felkészültsége, a hazai kis- és közepes vállalkozások körében pedig a nemzetközi átlag alatti a digitális technológiák integráltsága. Ennek ellenére egyes ágazatokban – jellemzően a nemzetközi hátterű és hazai nagyvállalatok jelenlétének, és az általuk meghatározott termelési láncoknak köszönhetően – viszonylag kiterjedt a korszerű technológiai megoldások használata, ám egyik vizsgált ágazat esetében sem tartozunk a nemzetközi élvonalba a digitális technológia adaptációját tekintve – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által végzett kutatásból. A projekt feladata az volt, hogy felkutassa azokat a gazdasági ágazatokat, amelyek már jelenleg is széles körben alkalmaznak a termelési értékláncban innovatív technológiákat, illetve amelyekben a nemzetközi tapasztalatok alapján az érintett technológiák tudatos alkalmazása jelentős versenyképességi tényezővé válhat.

Az Európai Bizottság által 2021. november 12-én nyilvánosságra hozott, az egyes uniós tagországok digitális felkészültségét mérő DESI 2021 jelentés szerint Magyarország a tavalyi helyezéséhez képest összesítésben két helyet rontva a 23. helyet foglalja el az EU országok rangsorában. A tavalyi évvel szemben idén sajnos nincs egyetlen olyan DESI-dimenzió sem, ahol hazánk az előző évhez képest javítani tudott volna a helyezésén, és csupán egy olyan dimenzió van (internet-hozzáférés), ahol a magyar adatok megelőzik az uniós átlagot. Ugyanakkor örömteli, hogy az IKT-diplomások aránya, a vezetékes szélessávú szolgáltatások igénybevétele, a nagysebességű vezetékes szélessávú és 4G szolgáltatások elérhetősége, valamint az e-kormányzati szolgáltatások lakossági igénybevétele terén hazánk rendre az uniós átlag felett teljesít.

A nemzetközi kutatások szinte egyöntetű következtetése, hogy a digitális technológiák széles körű alkalmazása mind a lakosság, mind a vállalkozások körében jelentős hozzáadott értékkel bír, javítja az állampolgárok életminőségét, illetve a vállalkozások és így a teljes nemzetgazdaság versenyképességét.

Az innovatív technológiát képviselő digitális megoldások (robotizáció, automatizáció, Ipar 4.0 alkalmazások, mesterséges intelligencia, big data, stb.) a járműipar, az energetikai szektor, illetve a pénzügyi ágazat nagyvállalatai körében ma már a mindennapi működés szerves részét képezik, nagymértékben járulva hozzá az érintett vállalkozások versenyképességének, termelékenységének növekedéséhez. A hazai kis- és közepes vállalkozások közül viszont jobbára csak a nagy termelési láncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát – a digitális technológia vállalati integráltságának hiánya a hazai kkv-k versenyképességének egyik fontos korlátja - derül ki a Századvég által készített kutatásból.

A hazai vállalkozások döntő többségét kitevő 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások még a kis- és közepes vállalkozásoknál is kevésbé veszik igénybe a digitális szolgáltatásokat, pedig az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) alapján a digitális technológiák kkv-k általi alkalmazását tekintve csak a 26. helyen áll hazánk az EU-tagországok között. A Századvég friss kutatása szerint a COVID-19 pandémia idején nem változtak jelentősen a legkisebb vállalkozások használati szokásai és attitűdjei, ami mind a vállalkozások, mind pedig a nemzetgazdaság szintjén hatékonysági, versenyképességi hátrányt jelent. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek kipróbálták valamely digitális szolgáltatást, jellemzően a jövőben is igénybe tervezik venni azt.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Digitális Üzletága 2021 februárjában aktualizálta az előző év második felében készített átfogó elemzését a magyarországi digitális ökoszisztéma fejlesztésére a következő tervezési időszakban várhatóan rendelkezésre álló európai uniós forrásokról.