Digitális gazdaság

Az alapanyagipari szektorban a multinacionális vállalatok fele már alkalmaz gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat annak érdekében, hogy hatékonyabban elemezhessék a nagy adathalmazokat, támogassák az energiahatékony gyártást, valamint optimalizálják a logisztikai folyamatokat. A digitalizáció a fém- és vegyiparban már kézzelfogható eredményeket hozott: csökkent a hulladék, javult az erőforrás-hatékonyság – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának kutatásából. Ugyanakkor a hazai KKV-k körében elmaradt paradigmaváltás jelenti az integrált fejlesztések legfőbb akadályát.

Az egészségügyi rendszerek globális szinten számos kihívással néznek szembe, mint például a növekvő költségek, a klinikai munkaerőhiány, a változó pácienselvárások, az idősödő népesség, a nem hagyományos versenytársak, az adatbiztonsági kockázatok, a rendszerek közötti interoperabilitás hiánya, valamint a belső ellenállás a változásokkal szemben. A fenti problémák kezelésében, enyhítésében és megszüntetésében már jelenleg is kiemelt szerepe van a modern technológiáknak, amelyek jelentősége a jövőben tovább fog emelkedni – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának kutatásából. A felmérés a hazai egészségipar digitális fejlesztései előtt álló legfőbb korlátozó tényező a saját fejlesztési források hiánya.

Az Ügyfélkapu 2025. januári megszűnéséről értesülő felnőttek 45 százaléka választotta az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, és további 10 százalék tervezte azt választani, ugyanakkor a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazását ugyanennek a felhasználói körnek csupán 14 százaléka választotta, illetve 13 százaléka tervezte választani – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának a váltást követő időszakban, a hazai felnőtt lakosság körében végzett primer kvantitatív kutatása szerint.

A felnőtt lakosság mintegy kétharmada szokott rendszeresen vagy alkalmanként valamilyen online platformon (pl. webshop, webáruház, online piacterek, közösségi média stb.) vásárolni, a leggyakrabban vásárolt tételek között a ruházati termékek, cipők (27 százalék), az ételek (23 százalék) és kulturális kikapcsolódást szolgáló szolgáltatások (mozi, színház, koncert, múzeumi jegyek) szerepelnek – ez derült ki abból a lakossági felmérésből, amelyet egy, a hazai e-kereskedelmi piacot átfogóan vizsgáló kutatás megalapozásához készített a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága.

A hazai élelmiszeripari ágazat szereplőinek döntő többsége még nem használja ki optimális mértékben a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, de egyre nagyobb arányban ismerik fel ennek jelentőségét – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból.

A magyar járműipari vállalkozások nemzetközi összevetésben viszonylag jól szerepelnek, ennek ellenére bizonyos technológiai területeken relatív hátrányok azonosíthatók, így még jelentős digitalizációs lehetőségek állnak az ágazat előtt – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának 2024 őszén végzett kutatásából.

Magyarországon az IKT-szektor digitális fejlesztéseit elsősorban a versenyképesség erősítése, a megrendelői elvárásoknak való megfelelés, illetve a hatékonysági törekvések mozgatják – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból. A felmérés szerint a fejlesztések előtt álló legfőbb korlátozó tényezők a saját és európai uniós fejlesztési források és támogatások hiánya, illetve a megrendelők digitális felkészületlensége.

Noha mind a hazai felnőtt korú lakosság, mind a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok többsége rendelkezik mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat integráló digitális eszközökkel (pl. okostelefon, asztali PC, laptop), illetve szolgáltatásokkal (mobilinternet, vezetékes internet-előfizetés), továbbá a többség rendszeresen vesz is igénybe MI-alapú online szolgáltatásokat, csupán minden negyedik lakossági és minden harmadik vállalati felhasználó vallotta magát inkább vagy kifejezetten tájékozottnak ezen a téren – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

Miközben a hazai digitális gazdaság hozzáadott érték (GVA) alapján számított súlya a nemzetgazdasági GVA 18 százaléka körül stagnált az elmúlt években, addig foglalkoztatási súlya az előzményi kutatás óta több mint negyedével nőtt. A digitális gazdaság összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést 2022-ben, ami a magyar foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelentette abban az évben. Egy technológia-vezérelt fejlődési pálya megvalósulása további erőteljes lökést adhatna a hazai digitális gazdaságnak, 2030-ig közel 1500 milliárd forinttal növelve annak GVA-termelő képességét, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne – derül ki abból a kutatásból, amely a Századvég és az IVSZ együttműködésében a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült 2024 nyarán.

Évről évre markánsan nő hazánkban a mobilinternet-felhasználók száma mind a lakossági, mind a vállalati felhasználók körében, közülük pedig egyre többen térnek át az 5G-technológia használatára. A korábban számos negatív hiedelem által övezett 5G társadalmi megítélése is számottevően javult az elmúlt években, a felhasználók döntő többségben semleges vagy kedvező benyomásokról számoltak be – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

A világ vezető ipari gazdaságainak, továbbá az ipari teljesítmény szempontjából kiemelkedő európai országok iparstratégiáiban közös, hogy a helyzetértékelésen, a prioritások és a célok kijelölésén, valamint az eszközrendszeren egyértelmű technológiai fókusz húzódik végig: a kihívásokat, a célokat és a javasolt intézkedéseket alapvetően a digitális technológiai lehetőségek szempontjából vizsgálják, illetve határozzák meg – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

Az eddig elsősorban a fenntarthatóság és a klímavédelem kontextusában értelmezett körforgásos gazdaság egyre inkább beépül a nemzetgazdaságok és a vállalkozások hatékonysági és versenyképességi megfontolásai közé, ami által kritikus jelentőségű tényezővé válik, hogy az érintett szereplők milyen mértékben alkalmazzák a digitális megoldásokat – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

A víznek az ökológiai, társadalmi és gazdasági rendszerek megfelelő működésében betöltött létfontosságú szerepével kapcsolatban globális egyetértés van, ezért kiemelt fontosságú, hogy a víziközmű-ágazat egészében – a vízkészletek védelmétől kezdve a vízszolgáltatásokig bezárólag –, minél szélesebb körben terjedjenek el a modern digitális technológiák. E megoldások térnyerésének elengedhetetlen feltétele a digitalizációs szempontok érvényesítése a forrásallokációs, beruházási és fejlesztési döntésekben, illetve a takarékos és tudatos ipari és lakossági felhasználói gyakorlatban – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

A világban végbemenő technológiai fordulat, a digitalizáció és automatizáció lendületes térhódítása, a demográfiai változások, a COVID-19 pandémia, illetve az e jelenségekkel összefüggésben is egyre inkább elterjedő rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák alapjaiban változtatják meg a munkavégzés jövőbeni formáit – s így az egyes munkakörökkel kapcsolatos munkaerőpiaci elvárásokat. Az érintett munkaerőpiaci elvárások közül egyre hangsúlyosabb helyen szerepelnek az ún. transzverzális készségek, olyan kompetenciák (pl. önálló tanulásra való képesség, együttműködés, kritikus gondolkodás, digitális kompetenciák stb.), amelyek lehetővé teszik a munka változó világához történő gyors és rugalmas alkalmazkodást. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális üzletága által 2022. harmadik negyedévében, illetve 2023. első felében a munkaadók és munkavállalók, illetve a teljes népesség körében a jövő munkahelyeivel kapcsolatos várakozásokról készített kutatás örömteli eredménye, hogy bár eltérő hangsúlyokkal, de mind a magyarországi munkaadók, mind a munkavállalók éppen e készségek meglétét tartották leginkább fontosnak a jövő sikere szempontjából.

Noha a valós üzleti igényekre és a teljesítménybeli kihívásokra, illetve az egyes helyszíneken már jól bevált megoldásokra építő innovatív, Ipar 4.0 technológiák már rövidtávon is látványos eredményeket garantálnak az ilyen technológiákat alkalmazó vállalkozások körében, a (kutatásba bevont) hazai feldolgozóipari cégek közel fele (46,8 százalék) semmilyen ilyen típusú megoldást nem használ a mindennapi működése során, amelyek pedig igen, ott az alkalmazott megoldások jellemzően szigetszerűek, nem alkotnak integrált rendszert. Örömteli ugyanakkor, hogy a vizsgált vállalkozások közel háromnegyede tervezi a következő 3–5 évben Ipar 4.0 technológiák bevezetését – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális üzletága által 2022 év végén, a magyar feldolgozóipari vállalkozások körében végzett felméréséből.

Magyarországon továbbra is jelentős és egyre növekvő az IKT-szektor (információs és kommunikációs technológiák) nemzetgazdaságban betöltött szerepe, hiszen a hazai bruttó hozzáadott érték több mint 7 százalékát adja, közel negyedmillió munkavállalót foglalkoztat, külkereskedelmi teljesítménye pedig jelentősen meghaladja az EU-átlagot. A kutatás szerint ugyanakkor a szektor és közvetve a hazai nemzetgazdaság versenyképességi potenciáljának további erősödését is nagyban hátráltatja az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások szerint a szektort érintő, egyre növekvő mennyiségi, minőségi és strukturális informatikus munkaerőhiány, a működési költségek növekedése, illetve az üzleti szemlélet és a vállalkozói kedv hiánya – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2022 év végén készített kutatásból.

A kisebb települések megtartó erejének erősítéséhez, illetve a modern vidéki életmód elterjedéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű technológiai megoldások elérhetősége (és igénybevétele). Ez egyszerre jelenti a nagy sávszélességet biztosító digitális infrastruktúra rendelkezésre állását, valamint a digitális megoldások használatához szükséges készségek és képességek meglétét a lakosság és a vállalkozások körében, illetve a korszerű és felhasználóbarát központi és helyi digitális közszolgáltatások elérhetőségét. A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jól teljesít a szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata területén, ugyanakkor a digitális kompetenciák, a vállalkozások digitális felkészültsége, illetve a digitális közszolgáltatások igénybevétele terén az uniós átlag alatt szerepel. Az infrastruktúra területén megszerzett pozíciók megőrzése és erősítése, illetve a digitális ökoszisztéma egyéb területeinek összehangolt fejlesztése elengedhetetlen annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy hazánk 2030-ra digitális felkészültség tekintetében az európai élvonalba kerüljön. Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletág-vezetőjének írása.

A vezetékes szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata továbbra is az uniós átlag feletti Magyarországon, és számottevően bővült a digitális közszolgáltatások kínálata és igénybevétele is – derül ki az uniós tagországok digitális fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index (DESI) közelmúltban nyilvánosságra hozott 2022-es jelentéséből. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szakértőinek számításai szerint a jelenlegi növekedési ütemek mellett hazánk – egy kivétellel – időben teljesíteni tudja az EU Digitális Iránytű stratégiájában megfogalmazott célkitűzéseket, azonban a hazai digitalizációban az áttörésre még várni kell.