Politikai kutatás

Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése számos területen hozott jelentős változásokat. Az MI alkalmazása ma már az automatikus beszédfelismeréstől és fordítástól kezdve, a hangalapú személyi asszisztenseken és intelligens otthonokon át, az orvosi diagnosztikáig és egészségügyig terjed. Mint minden technológiai újítás adaptálása esetében, az MI társadalmi megítélésének megértése kulcsfontosságú.

A Human Rights Watch nevű nemzetközi NGO, politikailag erősen liberális elkötelezettségű New York-i székhelyű szervezet, a 2022-es országgyűlési választások vonatkozásában, bíráló és több helyen nem megalapozott kritikákat megfogalmazó 85 oldalas, módszertanilag nem meggyőző, azaz szakmailag nem kellően megalapozott riportot készített hazánkról. Pénzügyi tekintetben a Soros György finanszírozta Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatához kötődő szervezet a dokumentumban azt állapította meg, hogy Magyarországon a személyes adatok törvényi, illetve hatósági védelme nem megfelelő módon biztosított, ezáltal pedig súlyosan sérülnek a jogállamisági alapelvek.

Egy politikai akcióbizottság – amely bármely legális forrásból gyűjthet adományokat – nem fogadható el republikánus értékrendűnek, ha megalapítását követően rögtön a sajátjai, esetünkben Donald Trump ellen fordul, és ezáltal lehullik a lepel valós céljairól. Azon túl, hogy ezen szervezet által a republikánusok körein belül lévő belharcok végül nyilvános politikai támadásba fordulnak át, a helyzetet tovább árnyalja a balliberális birodalomtól azonnal érkező dollármilliós támogatás. Kérdésként merül fel, hogy akkor ki is az igazi republikánus, de végül egyértelműen látható a politikai szándék, ha a szervezet kritikája Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz is elért.

Az alapvető emberi – és egyesek szerint az attól el nem különíthető menekültügyi – jogok kiemelt képviseletét itthon a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság vindikálja magának. Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon ezen jogok képviselete hiánypótló vagy inkább más érdekeket kiszolgáló célokat valósít meg. Amíg Magyarország és az Európai Bíróság álláspontja megegyezik abban, hogy a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyással bíró civil szervezetek részére nyújtott támogatások átláthatósága a jövőben is nemzetközi és egyben alkotmányos érdek, addig a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság, mint az emberi jogok Magyarországon egyedüliként felkent védelmezői, ezen álcájuk mögé bújva, jelentős külföldi finanszírozás felhasználásával kormányellenes és politikai tevékenységet végeznek. Mindeközben a Magyar Állam érvelését az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is elismeri.

Európában háború dúl, a kontinensnek soha nem látott, mindenre kiterjedő energiaválsággal kell megküzdenie, de Brüsszel továbbra is a saját – elsősorban a migrációt és a szélsőséges politikai irányzatok elutasító – tagállamai ellen folytat ideológiai hadviselést. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének legfrissebb jelentése, amely többek között a Soros György által finanszírozott, magukat jogvédőként és civilként aposztrofáló NGO-k riportja alapján készült, számos valótlan állítást fogalmaz meg Magyarországgal szemben és hazánk működésével kapcsolatban. A dokumentum, vélelmezhetően a júliusban megjelenő, az Európai Bizottság által publikálásra kerülő jogállamisági jelentés számára szolgál majd hivatkozási alapként.

Az Emmanuel Macron által javasolt Európai Politikai Közösség egyértelmű támadásként értékelhető a szuverén egyenrangú nemzetállamokkal szemben, ráadásul egy olyan elképzelésen alapul, amely az Európai Unió története során többször is elbukott – a későbbi bővítések akadályozása és a szuverenitásvesztés veszélye miatt. Egy ilyen, új politikai szervezet létrehozása egybevág Brüsszel föderalista törekvéseivel, amelynek égisze alatt a balliberális politikusok az alapszerződéseket is módosítanák, a tagállami szuverenitás csökkentését és a gazdag elit hatalmának a koncentrálását zászlajukra tűzve.

Az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott irányelvre vonatkozó javaslata jogokat vonna meg az állami szervektől, mert Brüsszel értelmezésében azok stratégiai perek által lehetetlenítik el az újságírók és a civil élet szereplőinek munkáját. A valóság ezzel szemben az, hogy a stratégiai perek rendszerdöntő technikája a balliberális oldal által alkalmazott módszer, amely Saul Alinsky egykori radikális kommunista tételeire vezethető vissza. Az NGO-k visszatérően alkalmazzák a stratégiai perek eszközét annak érdekében, hogy politikai nyomás alá helyezzék a nemzeti kormányokat és rombolják az állami intézményrendszerbe vetett közbizalmat.

Az Európai Bizottság folytatja azt az intervenciós kísérletsorozatát, amelynek keretében különböző, jogi köntösbe bújtatott jelentések hasábjain marasztalja el a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló országokat. A Sargentini-jelentés és az elmúlt két évben napvilágot látott jogállamisági országriportok mind politikai támadásként értékelendők a nemzeti szuverenitás mellett és az illegális migráció ellen kiálló tagállamokkal szemben, hiszen az azokban foglalt, jogszabályokkal és tényekkel egyértelműen cáfolható vádakat aránytalan mértékben csak Lengyelországgal és Magyarországgal szemben fogalmazzák meg. Ezen empíriák alapján az idei jelentéstől sem várható, hogy pozitív képet fessen a demokrácia állapotáról hazánkban, ehelyett vélelmezhetően a Soros György által finanszírozott NGO-k mecénásuk által tollbamondott véleményét fogja visszatükrözni, megfelelve a brüsszeli balliberális narratívának.