A digitális ökoszisztéma fejlesztésére fordítható európai uniós források a 2021-2027-es tervezési időszakban

I. Vezetői összefoglaló

• Vizsgálatunk arra fókuszált, hogy 2021-2027 között az Európai Unió költségvetéséből a tagországok fejlesztésére szánt forrásokból közvetve és közvetett módon hazánkban mekkora összeg áll rendelkezésre a digitalizációval összefüggő fejlesztésekre.
• A 2021-2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretekről végül 2020 decemberében létrejött megállapodás 1 824,3 milliárd euró összegű átfogó csomagról szól, amely egyben kezeli a kohéziós alapok finanszírozására szolgáló többéves pénzügyi keretet (Multiannual Financing Facility, MFF) és a kifejezetten a COVID-19 járvány hatásait kezelni hivatott Next Generation EU (NGEU) forrásait, így a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt (Recovery and Resilience Facility, RRF) is.
• A digitalizációra, a digitális ökoszisztéma uniós szintű fejlesztésére vonatkozó pénzügyi források részben dedikált központi programok (pl. Digital Europe Programme), részben az MFF és az RRF operatív programjai, illetve komponensei formájában állnak az egyes tagállamok rendelkezésére.
• A többéves pénzügyi keret (MFF) által támogatott központi programok közül kiemelkednek azok a kezdeményezések, amelyek célja (és így forráskerete) teljes egészében digitalizációs fókuszú, de ezek mellett az EU olyan fejlesztéspolitikai eszközöket is működtet, amelyekben a digitalizáció csak egy a (kisebb vagy nagyobb mértékben) támogatható tevékenységek között. Előbbiek közé tartozik a Digital Europe Programme, utóbbiak közé pedig az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz.
• Az MFF keretből finanszírozott Európai Szociális Alapból (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), Kohéziós Alapból (KA) és Európai Területi Együttműködés programból a 2021-2027-es időszakban Magyarország^[1] az európai uniós tagországok közül várhatóan a hatodik legtöbb forrást kapja. (Az ERFA-ból 13,36, az ESZA-ból 5,5, a KA-ból 3,4, az Európai Területi Együttműködés programból pedig 0,3 milliárd euróhoz juthat Magyarország 2021-2027 között. Ez az összesen 22,5 milliárd euró az érintett alapok forrásainak 6 százaléka.
• Az MFF mellett az EU kifejezetten a COVID-19 járvány és hatásainak hatékonyabb kezelése érdekében hozta létre a több finanszírozási elemből álló NGEU kezdeményezést. Ennek központi eleme a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amely összesen 672,5 milliárd eurót irányoz elő, fejlesztési irányai pedig elsősorban a zöld gazdaság kialakítását és a digitalizáció felgyorsítását célozzák.
• Az RRF hét zászlóshajó kezdeményezéséből négy (kapcsolódás, modernizálás, kapacitásbővítés, átképzés és továbbképzés) kifejezetten digitalizációs fókuszú.

• Magyarország számára vissza nem térítendő támogatások formájában az RRF rendelet alapján összesen 7,2 milliárd euró áll rendelkezésre, amely összeget – tagállami döntés alapján – további, visszatérítendő források egészíthetnek ki. A Bizottság által kiadott tervezési útmutató értelmében a teljes összeg legalább 20 százalékát digitalizációs           reformokra és beruházásokra kell fordítani.
• Fontos kiemelni, hogy a forrástervezés jelenleg is nagy erőkkel zajlik, a jelen összefoglaló szempontjából releváns források körét különböző – a tárcák és a tervezők közötti egyeztetések során napról napra változó tartalmú – tervezetekből lehet csupán megismerni, így végül az elfogadott allokációs arányok és az azokat rögzítő jogszabályok tartalma az itt bemutatottakhoz képest akár jelentősen is változhatnak.

 II. Bevezetés

A Századvég Digitális Üzletága 2020 második felében készített átfogó elemzést a magyarországi digitális ökoszisztéma fejlesztésére fordítható európai uniós közvetlen és közvetett forrásokról, majd az elemzést 2021 februárjában aktualizálta.

A digitalizációra fordítható források kellő mértékű rendelkezésre állása, két szempontból is különösen fontos Magyarország számára:

a) Egyrészt a magyar digitális ökoszisztéma az EU-tagországok digitális fejlettségének összehasonlító mérésére szolgáló Digital Economy and Society Index (DESI) legtöbb dimenziójában gyengébben teljesít az uniós átlagnál.

b) Másrészt a digitális ökoszisztéma fejlesztése – a szakértői, szakpolitikai tanulmányok, hatásvizsgálatok egyöntetű megállapításai szerint – bizonyítottan kedvező hatású egy ország nemzetgazdaságának teljesítményére, a vállalkozások versenyképességére, a polgárok jólétére, a társadalmi fejlődésre, illetve az állam működésére.

Egy nemrégiben megjelent McKinsey-tanulmány^[2] szerint 2025-re akár 9 milliárd euróval is nőhet a magyar GDP, amennyiben sikerül felgyorsítani a digitalizációt és ezzel elősegíteni a magyar gazdaság technológia-vezérelt pályára történő állítását. A tanulmány szerint – ambiciózus forgatókönyvet feltételezve – akár fél százalékkal is magasabb lehet a hazai GDP-növekedés évente.

Nagyon hasonló következtetésre jutott egy másik, az IVSZ^[3] megbízásából készült kutatás is, amely szerint egy technológia-vezérelt intenzív fejlesztési pályát befutva a magyar gazdaságban 3 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményeznének a hatékonyan megvalósított digitalizációs fejlesztések. Az újraelosztás jelenlegi mértéke mellett ez 1800 milliárd Ft feletti éves adóbevétel-többletet jelentene az állam számára az organikus pályához képest.

A technológia-vezérelt fejlődési pálya pozitív gazdasági és társadalmi hatásainak érvényesüléséhez alapvető fontosságú, hogy az elmúlt években elkészült digitális stratégiákban foglalt célok megvalósításához elérhető források pontos köréről, mértékéről és felhasználási feltételeiről pontos ismeretekkel rendelkezzünk. A jelen kutatás során ezért feltérképeztük az Európai Unió által kiadott, a digitális ökoszisztéma fejlesztésére is kiterjedő stratégiai dokumentumok legfontosabb célkitűzéseit, illetve az ezeket támogató finanszírozási eszközöket.

A jelen összefoglaló a 2021-2027-es időszakban a digitális ökoszisztéma fejlesztésére rendelkezésre álló legfontosabb forrásokat feltérképező kutatás legfontosabb eredményeit összegzi a mai (2021. március közepi) ismereteink szerint.

III. Az Európai Unió finanszírozási eszközei

Az Európai Unió stratégiai céljainak (pl. fenntartható fejlődés, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, környezetvédelem, stb.) elérése érdekében számos egyéb eszköz mellett közösségi szintű pénzügyi forrásokat is alkalmaz. Ezeket a forrásokat az EU olyan szakpolitikai területeken használja fel, amelyeken – a tagországok döntése alapján – uniós szintű beavatkozásra is lehetőség van, azaz az adott szakpolitika nem kizárólagosan nemzetállami hatáskörbe tartozik.

Vizsgálatunk arra fókuszált, hogy 2021-2027 között az EU a költségvetéséből központi programokra, illetve a tagországok fejlesztésére allokált finanszírozási forrásokat milyen mechanizmusok formájában, mely szakpolitikai területekre és milyen arányban tervezi fordítani – különös tekintettel a digitalizációra.

Az EU a pénzügyi kontroll formáját tekintve közvetlen (vagy központi)^[4] és közvetett (vagy kohéziós)^[5] finanszírozási programokat működtet.

A közvetlen finanszírozás esetében az uniós intézmények döntenek a rendelkezésre álló források felhasználásáról, míg közvetett finanszírozásnál a döntés a tagállamok, illetve a regionális hatóságok kezében van.

A közvetlen finanszírozás keretében a forrásokat támogatások (grants) és szerződések^[6] (contracts) formájában ítélik oda olyan szervezeteknek, amelyek uniós célokat támogató projektet működtetnek vagy elősegítik egy-egy uniós program, illetve szakpolitika végrehajtását.

Közvetett finanszírozás esetében a tagállami és a regionális hatóságok döntenek a források felhasználásáról.  A közvetett finanszírozási eszközök az uniós költségvetés kb. 80 százalékát teszik ki.

Az EU a közvetett finanszírozási tevékenységét az alábbi öt strukturális és beruházási alapon keresztül valósítja meg:

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés)
• Európai Szociális Alap (társadalmi befogadás és jó kormányzás)
• Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági felzárkóztatása)
• Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
• Európai Tengerügyi és Halászati Alap

Az EU-ban létezik ugyan éves költségvetés is, azonban 1988 óta hosszú távra ún. többéves pénzügyi keret (MFF^[7]) formájában tervezik meg, hogy az adott periódusban (jellemzően 5-7 év) milyen prioritások mentén használják fel a rendelkezésre álló forrásokat.

Az EU kiadásait alapvetően három forrásból finanszírozza:

• saját források;
• az uniós bevételi többlet – a kifizetések után megmaradt, az előző évről átvitt összegek;
• egyéb források.

A saját források három részből állnak:

• tradicionális saját források: főként a nem EU-államokból érkező termékek behozatalára kiszabott vámok
• hozzáadottérték-adón (héa) alapuló hozzájárulások a tagállamok részéről (olyan egységes százalékos kulcs, amelyet valamennyi tagállam harmonizált HÉA-bevételére alkalmaznak.)
• a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló hozzájárulások a tagállamok részéről (minden tagállam GNI-jére egységes kulcsot alkalmaznak).

A 2021-2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretekről az uniós vezetők előzetesen 2020. július 21-én állapodtak meg. A végül 2020 decemberében létrejött végleges megállapodás 1 824,3 milliárd euró összegű átfogó csomagról szól, amely egyben kezeli a többéves pénzügyi keretet (MFF: 1074,3 milliárd euró) és a – kifejezetten a COVID-19 járvány hatásait kezelni hivatott – Next Generation EU (NGEU: 750 milliárd euró) forrásait. Mindkét keret elosztásában hangsúlyos szerepet kapnak az európai versenyképességet és társadalmi kohéziót erősíteni hivatott digitalizációs fejlesztések.

IV. A többéves pénzügyi keret (MFF)

Az MFF forrásai között a digitális ökoszisztéma uniós szintű fejlesztésére szánt pénzügyi források részben dedikált programokon (pl. Digital Europe Programme), részben a hagyományos csatornákon (pl. kohéziós alapok) állnak az egyes tagállamok rendelkezésére.

a.) Kohéziós politika és digitalizáció

A 2021–2027-es időszakban az EU az alábbi öt fő szakpolitikai célkitűzést fogalmazta meg:

• PO1: Intelligensebb Európa – innovatív és intelligens gazdasági átalakulás
• PO2: Zöldebb, karbonszegény Európa
• PO3: Jobban összekapcsolt Európa – mobilitás és regionális IKT-összekapcsoltság
• PO4: Szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása
• PO5: A polgárokhoz közelebb álló Európa – a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztése helyi kezdeményezések révén

A korábban említett öt strukturális és beruházási alap forrásait az egyes tagországok az EU-val kötött partnerségi megállapodások alapján kezelik. A partnerségi megállapodások^[8] „alábontását” a tagországok ún. operatív programokban végzik el, amelyek meghatározzák, hogy az adott programozási időszakban a fenti tematikus célkitűzések (a fejlesztéspolitikai szakzsargonban: TC-k) megvalósulását hogyan kívánja egy adott tagállam teljesíteni a számára rendelkezésre álló támogatásokból.

A 2021-2027 közötti időszakban Magyarország a tervezés alatt álló Partnerségi Megállapodás alapján 8 operatív programmal (OP) tervez, alapvetően megőrizve az előző fejlesztéspolitikai ciklusban létrejött struktúrát:[9]

• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz)
• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz)
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz)
• Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP),
• Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz)
• Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
• Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)
• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz).

A digitális ökoszisztéma fejlesztését célzó forrásokat elsősorban a DIMOP és a GINOP Plusz OP-k tartalmazzák, de – horizontális jellegénél fogva – a digitalizáció valójában kisebb-nagyobb mértékben minden operatív programban jelen lesz támogatható tevékenységként és/vagy elszámolható költségként.

(Az egyes operatív programok forrásmegoszlására vonatkozóan egyelőre nyilvános adatok nem állnak rendelkezésre.)

Az Európai Szociális Alapból (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból (KA) és az Európai Területi Együttműködés programból^[10]

Magyarország a 2021-2027-es időszakban az európai uniós tagországok közül várhatóan a hatodik legtöbb forrást kapja.

Az ERFA-ból 13,36, az ESZA-ból 5,5, a KA-ból 3,4, az Európai Területi Együttműködés programból pedig 0,3 milliárd euróhoz jut Magyarország 2021-2027 között. Ez az összesen (jelenlegi árakon számolva) 22,5 milliárd euró az érintett alapok forrásainak 6 százaléka.

(Érdemes hangsúlyozni, hogy a forrástervezés jelenleg is nagy erőkkel zajlik, a különböző, így a jelen összefoglaló szempontjából releváns források körét, a felhasználás feltételeit, a források nagyságát csak különböző – a tárcák és a tervezők közötti egyeztetések során napról napra változó tartalmú – tervezetekből lehet csupán megismerni, így végül az elfogadott allokációs arányok és az azokat rögzítő jogszabályok tartalma az itt bemutatottakhoz képest akár jelentősen is változhat.)

b.) Központi programok és a digitalizáció^[11]

A 2021-2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül a digitalizációs fejlesztésekre fordítható források egy része külön programban, a Digitális Európa programban (DEP)^[12] kap helyet. A program költségvetési kerete 7,6 milliárd euró.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz^[13] finanszírozására 25,8 milliárd euró jut, amelyből a digitalizáció részesedése várhatóan 2 milliárd euró lesz.

Az Egységes piac program^[14] néven a 2021–2027-es időszakra a Bizottság új, 5,86 milliárd eurós célzott programra tett javaslatot a fogyasztók védelmére és helyzetük megerősítésére, illetve az európai kkv-k versenyképességének növelésére.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap a 2021–2027-es időszakban 1,6 milliárd eurós keretösszeggel támogatást biztosít (pl. oktatással, képzéssel, átképzéssel) azoknak az embereknek, akik a világkereskedelemben bekövetkező mélyreható strukturális változások következtében veszítik el az állásukat.

Az Integrált Határigazgatási Alap, amelynek keretösszege 2021-2027 között várhatóan 5,5 milliárd euró lesz, az európai integrált határigazgatás megvalósítását tűzi ki célul. Ennek keretében támogatást nyújt a vízumkérelmek feldolgozásának digitalizációjához.

Az új egészségügyi program 2,17 milliárd euró összegben támogatja az egészségügyi ágazat digitális átalakítását és interoperábilis digitális infrastruktúrák kiépítését.

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz 70,8 milliárd euró értékben az Unió értékeinek és érdekeinek világszintű védelmét és érvényre juttatását tűzi ki célul, támogatható tevékenységei között szerepeltetve „az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.”

A fentieken túl az EU költségvetéséből a Stratégiai beruházási eszköz hitelek és garanciák formájában nyújt finanszírozást a tagállamok vállalkozásai számára.

Természetesen a fentieken kívül még vannak olyan uniós kezdeményezések, amelyeknek van digitalizációs dimenziója, de jelentős keretösszegük alapján kiemelkedő jelentőségűnek a fenti programok tekinthetők.

V. Next Generation EU

A COVID-19 járvány hatásainak hatékony kezelése érdekében az Európai Bizottság 2020. májusában tett javaslatot az Európai Parlament és a Tanács számára a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF)^[15] – mint az NGEU legfajsúlyosabb eleme – létrehozására. Az RRF összesen 672,5 milliárd eurót (hitelek: 360 milliárd euró, támogatások: 312,5 milliárd euró) irányoz elő az EU hosszútávú költségvetéséből. Az RRF fejlesztési irányai között kiemelt hangsúllyal szerepel a zöld gazdaság kialakítása és a digitalizáció felgyorsítása; a program keretében definiált hét zászlóshajó kezdeményezésből négy (kapcsolódás, modernizálás, kapacitásbővítés, átképzés és továbbképzés) kifejezetten digitalizációs fókuszú.

Magyarország számára vissza nem térítendő támogatások formájában az RRF rendelet alapján összesen 7,2 milliárd euró áll rendelkezésre.

Az NGEU második legnagyobb keretösszegű kezdeményezése a REACT-EU^[16] elnevezésű program, amely 47,5 milliárd euró összegű kiegészítő forrást biztosít a tagországok számára a kohéziós forrásokhoz képest enyhébb adminisztrációs szabályokkal, akár 100 százalékos támogatásintenzitással, kiegészítendő a meglévő vagy újonnan létrehozandó operatív programokat.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap^[17] (EMVA) költségvetési forrásait (elfogadott költségvetési keret 7,5 milliárd euró, MFF-fel együtt 99,6 milliárd euró) a 2021-2027 közötti időszakra a jövőbeli közös agrárpolitika 9 általános célkitűzésének támogatására kell felhasználni, amelyek közül az egyik „a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció fejlesztésének és terjesztésének előtérbe helyezése révén” kifejezetten említi is a digitalizációs fejlesztések témakörét.

A Méltányos Átállást Támogató Alap^[18] (MÁTA) elfogadott költségvetési kerete 10 milliárd euró (helyreállítási eszközzel együtt 40 milliárd euró) a méltányos átállást támogató mechanizmus része, a kohéziós politika keretében jön létre és elsősorban vissza nem térítendő támogatásokat nyújt pl. a kis- és középvállalkozásokba történő működőtőke beruházások, a cégalapítások, a kutatás és az innováció, a környezet-helyreállítás, a tisztaenergia-előállítás, a munkavállalói tovább- és átképzés, az álláskeresést segítő és az álláskeresőket aktívan bevonó programok megvalósítására.

A fentieken túl az EU költségvetéséből a Megerősített InvestEU program^[19] 5,6 (MFF-fel együtt 26) milliárd euró értékben hitelek és garanciák formájában nyújt(ott) finanszírozást a tagállamok vállalkozásai számára.

Az EU  kutatás-fejlesztési és innovációs céljainak megvalósítását a Horizon Europe programon^[20] belül tervezi megvalósítani. A program teljes költségvetése 95,5 milliárd (helyreállítási eszközből 5,4 milliárd) euró lesz, ezen belül a „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter várható támogatási összege várhatóan 13,4 milliárd euró.

VI. Melléklet

Az MFF-ben – a strukturális és beruházási alapok nélkül – azonosított, digitalizációs célú forrásokat is tartalmazó programokat a következő táblázat foglalja össze.

1.Táblázat: A többéves pénzügyi keretben megfogalmazott, digitalizációs fejlesztéseket is tartalmazó kezdeményezések (strukturális és beruházási alapok nélkül)

A Next Generation EU a következő elemekből épül fel (a teljes összegből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő, 360 milliárd euró pedig visszatérítendő támogatás):

2.Táblázat: A Next Generation EU célterületei, valamint kapcsolódása a digitális ökoszisztéma elemeihez

Megjegyzés: az összegek 2018-as árakon értendők.

Az elemzés megtalálható a csatolmányok között pdf formátumban.