Az előadás rávilágított arra, hogy a válaszadási arányok országonként és kultúránként változóak, ugyanakkor általános tendenciaként figyelhető meg a válaszadási hajlandóság csökkenése. A válaszadási hajlandóságot növelő tényezők között gyakran szerepel a hívások optimális időzítése, az automata válaszadó rendszer alkalmazása, ösztönző típusa és mértéke és a kérdezőbiztosok képzettsége. A Századvég kutatásában több módszer együttes alkalmazásával igyekezte csökkenteni a válaszmegtagadást, így az „Intro Tips”, ösztönzők, CLI[1] és egyéb módszerek is segítették a válaszadási arány növelését. Kiemelendő, hogy akárcsak a nemzetközi kutatásokban és publikációkban, bizonyítottan az ösztönzők és a többszöri kapcsolatfelvétel gyakorolnak pozitív hatást a válaszadási hajlandóságra.
Dr. Pillók Péter kiemelte a válaszadási arányt növelő módszerek közül az úgynevezett service design jelentőségét, amely a gyakorlati és kreatív megközelítést hangsúlyozza azzal a céllal, hogy egyedi ügyfélélményt teremt a kutatások során.
Az előadás egyik kiemelt pontjaként hangzott el, hogy az adatfelvételi cégek segítségével a Századvég tipikus válaszmegtagadókat is azonosított, mely kategóriák között megtalálhatók a fiatalok, a férfiak és a gazdaságilag aktívak. A tipikus válaszmegtagadók azonosítása hozzájárul a további kutatások tervezéséhez és megvalósításához.
Az előadás zárásaként szó esett a mesterséges intelligencia szerepéről a piackutatásokban. A mesterséges intelligencia számos területen segítheti a kutatói munkát; így például a chatbotok és virtuális asszisztensek, az automatizált válaszadás, az automatikus információ- és adatfeldolgozás, valamint az adatelemzést támogató eszközök is a jövőben hatékonyabbá és egyszerűbbé tehetik a kutatói folyamatokat.
További információ a Piackutatók Magyarországi Szövetségéről itt.
[1] Hívó számok forgatása a spam hívások kerülése érdekében.
