A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézetének elemzői megvizsgálták, hogy a német gazdaságra adott előrejelzések mennyire írták le megfelelően a GDP változását az utóbbi 10 évben. Az alábbi hőtérkép a német gazdasági növekedésre adott becslések és a tényleges GDP-növekedés közötti eltérést mutatja be a 2015-2024-es időszak vonatkozásában. Az előrejelző intézmények nemzetközi súlyuk, illetve helyi beágyazottságuk alapján kerültek kiválasztásra.
Az elmúlt tíz éves időszakot megvizsgálva két, jól elkülöníthető periódust lehet megkülönböztetni. Az elemzőházak a 2015-2017-es időszakban átlagosan alulbecsülték a német gazdaság teljesítményét, ugyanakkor ez a trend megfordult a 2018-as évtől, mikortól is az előrejelzések inkább felülbecsülték a német növekedést.
A 2020-tól 2022-ig tartó periódus a válságok korszaka volt. A pandémia és az orosz-ukrán háború eszkalációja kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremtett, melyet az előrejelzések sem tudtak lekövetni, és ebből adódóan jelentősen alul-, illetve felülbecsülték a német gazdaság növekedésének mértékét.
A 2020-as évben a koronavírus-válság következtében jelentősen zsugorodott a gazdaság, míg a 2021-es évben a vártnál gyorsabb kilábalás eredményeképp alulbecslés figyelhető meg. A válság körüli félrebecslés nemcsak Németországra jellemző, hanem ugyanez a tendencia figyelhető meg más országok gazdasági előrejelzésének vizsgálata közben is.
Ugyanakkor, az orosz-ukrán háború, és az egymást követő szankciós csomagok bejelentésével párhuzamosan a német gazdasági növekedés a korábbinál is jelentősebb mértékben múlta alul a szakértői várakozásokat. 2022-ben 1,8 százalékponttal, míg mind 2023-ban, mind tavaly hozzávetőlegesen egy százalékponttal várták magasabbra a német GDP növekedését. Külön kiemelendő, hogy a 2023-as recessziós évet követően az elemzőházak ismételten felülbecsülték a várható gazdasági teljesítmény értékét.
A vizsgált előrejelzések alapján megállapítható, hogy a legnagyobb befolyással bíró elemzőházak egyesével és összességében is trendszerűen felülbecsülték Európa legnagyobb gazdaságának növekedési potenciálját az utóbbi években. Ebben fő szerepet játszhatott az európai gazdasági szankciók hatásainak alulbecslése, melynek következtében az előrejelzők a valóságosnál jelentősen kedvezőbb képet festettek a német gazdaság állapotáról.
A 2015-ös évtől 2024-ig bezárólag 5 intézet (IMF, OECD, Európai Bizottság, Kiel Institut, Bundesbank) negyedéves rendszerességgel kiadott előrejelzései mind azonos irányba torzítottak. A hőtérkép egyes celláinak értékei az adott év adott negyedévében kiadott, illetve az ezt megelőző év ugyanezen negyedévében kiadott előrejelzésének a tényleges adattól mért eltérését mutatja meg. Egy gyakorlati példán bemutatva: az OECD esetén a 2016. I. negyedév cellában szereplő érték a 2016-ra vonatkozó – 2015 és 2016 első negyedévében közétett – becslések átlagának, a tényadattól való különbségét szemlélteti.
