A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont főigazgatója köszöntőjében kifejtette: a társadalmi csoportok helyzetével foglalkozó friss kutatás célja, hogy a szélesebb tudományos és érdeklődő közönség is megismerhesse a most zajló társadalmi folyamatokat. Kiemelte továbbá, hogy egy ilyen anyag fontos lehet a döntéshozók számára is, hiszen így a kormányzati döntések előtt lehet látni, hogy egy-egy kérdésben mi a magyar társadalom helyzete vagy az egyes csoportok megítélése a témáról.

Ezt követően Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselő, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes beszédében elmondta, hogy nagyon fontos az az intellektuális és szakmai munka, amit a Századvég és annak különböző intézményei, intézetei végeznek. Hidvéghi Balázs kihangsúlyozta, hogy ezek az elemzések nemcsak rövid távú felmérések, hanem hosszabb időszakot átfogó kutatások is. Ezután a 2010 óta tartó kormányzati munka sikereiről beszélt. Kiemelte: az elmúlt 15 évben megnégyszereződtek a családtámogatási kedvezmények költségvetési forrásai.

Dr. Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója ismertette a kutatás eredményeit. A felmérés során 2024 júliusától novemberig 60 ezer főt kérdeztek meg. Az eredményeket ezután összehasonlították a 2019-es felmérés eredményeivel. Pillók Péter az előadásában a társadalmi állapotokat új megvilágításba helyező folyamatokról beszélt, mint például a digitalizáció, a világjárvány, a család és születés körüli diskurzus és a migráció kérdése. Hozzátette: ezen folyamatok mellett olyan individualista korszellem jellemző, amely a közösségek lazulását eredményezi. Általánosan megfigyelhető, hogy 2019 és 2024 között hazánkban nőtt a félretevési hajlandóság. A felmérésből kiderült továbbá, hogy a nehézségekkel szembeni megküzdési stratégiák között kiemelt helyen szerepel, hogy a magyarok több időt töltöttek szeretteikkel és tudatosabban kezelték pénzügyeiket.

Előadásában kitért arra, hogy a jövőképpel kapcsolatban kettősség figyelhető meg: míg társadalmi és gazdasági szinten szkeptikusak a magyarok, addig az egyének a saját életszínvonaluk alakulásával kapcsolatban kevésbé pesszimisták. Az adatokból az is kiderült, hogy Európa jövőjét illetően hazánk még az optimistább tagországok közé tartozik.

Ezután a kutatás eredményeit egy kerekasztal-beszélgetés folyamán járták körbe szakértők Dr. Pillók Péter vezetésével.

Dr. Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ igazgatója szerint ez a kutatás azt üzeni, hogy a magyarok problémák szűrőjén át tekintenek a világra (klímakatasztrófa, háború stb.), viszont ha a saját életüket nézik, akkor arra jönnek rá: „végül is ez nem is annyira rossz”. Vagyis a társadalmi helyzet és a saját helyzet értékelése között feszültség érződik.

Hajdú András, a Közpolitikai Elemzési Iroda helyettes államtitkára egy amerikai kutatást idézve elmondta: a leggazdagabb nyugati országok 70-80 százaléka pesszimista a gyerekei jövőjét illetően. Ez azt mutatja, hogy valami alapvetően megrendült a nyugati világban. Véleménye szerint a 70-es években volt hasonló társadalmi és politikai helyzet.

„A mesterséges intelligencia – mint új technológia – megjelenése alapvetően javíthatja az emberek életminőségét” – mondta Kollár Dávid, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének operatív vezetője. Hozzátette: „aki az AI-t tudja használni, időt spórolhat meg és hatékonyabb lehet.” Az egyének és közösségek válságálló-képességéről nyilatkozva elmondta: azok az emberek és társadalmak, amelyek rendelkeznek adekvát célokkal, valamilyen paradigma mentén szervezik az életüket, így jobban tudnak reagálni a válságok okozta kihívásokra.

 

Forrás: MTI/Századvég-szerkesztés