A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások további jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 0,7-ről –1,8-re csökkent. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése ismét jelentősen kedvezőbbé vált, hiszen a mutató a márciusi értékéhez képest javult: –77,2-ről –68,7-re. A gazdasági környezet megítélése enyhén, az előző havi –23,7 pontos értékről –24,3-re, míg az anyagi helyzeté –9,9-ről –13,6-re gyengült.
A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott a márciusban mérthez képest a lakosság aktuális inflációs érzete.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hány százalékkal emelkedtek átlagosan az elmúlt egy évben a fogyasztói árak?” jelentősen kevesebben (a márciusi 74,7 százalék után áprilisban 66,7 százalék) adták azt a választ, hogy 7 százalék feletti mértékben nőttek átlagosan az árak az elmúlt időszakban. Eközben a kevesebb, mint egy százalékkal nőttek választ 0,5 százalékuk, míg az 1–2 százalékkal nőttek választ 1,6 százalékponttal többen (2,5 százalék) jelölték meg az előző hónaphoz képest. A jegybank inflációs célsávjában (2–4 százalék) lévőnek érzékelte a megkérdezettek 6 százaléka az átlagos áremelkedés mértékét. 4–5 százalékos árszínvonal-emelkedést érzékelt 8,8 százalékuk, 5–6 százalékos emelkedést 7 százalékuk, míg 6–7 százalékost 3,9 százalékuk. Érezhető tehát, hogy a lakosság által érzékelt infláció egyre inkább közelít a jegybanki célsávban lévő, ténylegesen mért éves pénzromlási ütemhez.
Áprilisban a lakosság konjunktúraérzete egy korcsoportban javult: a 40–49 éves korosztályban ( –17,8-ről –17,6-re). A legoptimistábbak immáron a 60 év felettiek (–14,3), őket követik a 18–29 évesek (–14,5), míg a legpesszimistábban, jelentős indexgyengülés (5,5 indexpont) után, a 30–39 éves korosztály (–21,0) vélekedett. Az 50–59 éves korcsoportban az aktuális indexérték –15,9.
A vállalati felmérés esetében három alindex értéke kedvezőbbé vált, míg egy alindex értéke gyengült. Az iparági környezeté –4,7-ről –2,1-re, az üzleti környezet mutatója –22,1-ről – 20,4-re, továbbá a termelési környezet alindex az előző havi –8,8-ről –8,2-re javult, a gazdasági környezeté pedig –24,1-ről –24,5-re csökkent.
A legnagyobb pozitív irányú változás a vállalatoknál 2024 áprilisában az elmúlt időszak profitjait illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Hogyan alakult az Ön vállalkozásának profitja az elmúlt 12 hónapban?” összességében jelentős mértékben, 4,2 százalékponttal kevesebben (15,9 százalék) mondták azt, hogy jelentősen csökkent, illetve 2,2 százalékponttal kevesebben (26,2 százalék), hogy kismértékben csökkent. Ugyanakkor a márciusihoz képest 1,6 százalékponttal többen (31,2 százalék) mondták azt, hogy nem változott. Továbbá 4,9 százalékponttal többen (23,1 százalék) kismértékben növekvő, és 0,4 százalékponttal kevesebben (2,0 százalék) pedig jelentősen növekvő profitról számoltak be.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy négy szektor esetében emelkedett, míg egy szektor esetében csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a kereskedelemben 4,4 indexpontot csökkent, addig a szolgáltatásoknál 0,7 indexpontot nőtt, a mezőgazdaságban 13,7, az iparban 4,2 és az építőiparban 1,6 pontos indexérték-növekedés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait márciusról áprilisra. Így áprilisban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–6,2), míg a leggyengébbet az építőiparban (–14,7).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
