Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

A Draghi-jelentés rámutatott, hogy az Európai Unió évek óta súlyos versenyképességi kihívásokkal küzd, és hogy a nehézségeket az energiaválság, az orosz-ukrán háború, valamint az annak nyomán kibontakozó kereskedelmi konfliktusok tovább mélyítették. A probléma kezelését az uniós tagállamok 2024-ben, Budapesten a közösség előtt álló legfontosabb feladatként azonosították, és felszólították az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek végrehajtása segíthet kimászni a gödörből.

A budapesti megállapodás óta eltelt másfél év, de a helyzet nem változott. Brüsszel előterjesztései – például az orosz energiahordozók tilalmára vonatkozó REPowerEU – nem javítottak az EU pozícióján, és ezt az európai polgárok is érzékelik. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az uniós lakosok 68 százaléka szerint a közösség globális versenyképessége romlik. Az arányuk éppen akkora, mint a korábbi, 2025-ös adatfelvételkor volt.

Az Európai Unió gazdasági mélyrepülése a háztartások mindennapjaiban is egyre markánsabban megjelenik: az uniós polgárok harmada nehezen jön ki a jövedelméből és az arány a tagállamok kétharmadában eléri a 30 százalékot.

Saját bevallásuk alapján, a megélhetési kihívások legkevésbé a magyarokat, litvánokat, hollandokat és portugálokat (22-22 százalék) érinti, míg a legnehezebb helyzetben a görögök (55 százalék), a szlovákok (45 százalék), valamint a lettek, a finnek és a románok (42-42 százalék) vannak.

• Európa Projekt-kutatás 2026, legfrissebb eredménye

Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.

A legfrissebb adatok bemutatására az alábbiak szerint kerül sor:

Várkert Bazár (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2–6.)

2026. február 24. 9.00

Bővebb információ és regisztráció: Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2026-ban – Századvég 

• Az Európa Projekt-kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A legfrissebb adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, 2025. november 17. és 2026. január 16. között került sor.