A család a társadalom alapvető egysége, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az egyének jóllétében, a gyermekek fejlődésében és a társadalmi kohézió megteremtésében. Ugyanakkor a XXI. századi családok számos kihívással néznek szembe. A globalizáció, a technológiai fejlődés, a változó gazdasági körülmények és a társadalmi normák átalakulása mind hatással vannak a családok működésére és stabilitására. Ezzel mintegy összhangban a Századvég 2024-es nagymintás családkutatásának fő célja az volt, hogy átfogó képet adjon a magyar családok helyzetéről, kihívásairól és az őket érintő társadalmi-gazdasági tényezőkről. A következőkben – a kérdőíves módszertani pillér alapján – néhány fontosabb témához kapcsolódóan mutatunk be kutatási eredményeket.
A keresztény tanítások – így vagy úgy – jelen vannak a magyar családok többségének életében. E tekintetben tehát működni látszik egyfajta (évszázadokon átívelő) kulturális kontinuitás, illetve kollektív identitás. (1. ábra)
A társadalom többsége számára, ha választani kell, a családi élet, a magánélet előbbre való, mint a hivatás, a munka, illetve a tanulás. (2. ábra) A megkérdezettek mintegy ötödének életében ugyanakkor utóbbiaknak van nagyobb szerepe.
A politikai ösztönzők mozgástere bizonyos mértékig korlátozott a családalapítással kapcsolatban. Ezt mutatják a kutatás azon eredményei, ahol az látható, hogy a megkérdezett, potenciális érintettek ötöde véli úgy, hogy az állam nem tud segíteni. (3. ábra) A legfontosabb lehetséges ösztönzők között azonosíthatjuk ugyanakkor az anyagi támogatásokat, a lakhatási támogatásokat, valamint a rugalmas munkaidő ösztönzését.
Mind ismertség, mind elégedettség vonatkozásában a Nők 40 program és a családi adókedvezmény számít a két legismertebb és legnépszerűbb intézkedésnek. (4. ábra) Az elégedettség szintje meglehetősen magas továbbá a tankönyvtámogatás és az iskolai étkeztetés – vagyis a gyermekek ellátásához kötődő két támogatás – esetében.
A kutatás két fő, egy kvantitatív és egy kvalitatív pillérre épült, melyek adatfelvétele párhuzamosan zajlott. A hozzávetőlegesen húszperces időtartamú kérdőíves felmérés során az adatfelvételi idő optimalizálása és a téma széleskörű vizsgálata érdekében négy almintát alkalmaztunk a specifikus kérdések feltárásához. Az egyenként hat-hat fő részvételére épülő, összesen tizenkét darab, nagyjából kilencvenperces fókuszcsoportos interjút tartalmazó kvalitatív kutatási elem esetében a helyszínek kiválasztása és a csoportok összetételének kialakítása révén törekedtünk a társadalom különféle rétegeinek megszólítására, a vizsgálandó, vizsgálható narratívák minél szélesebb körének megismerésére – ehhez többé-kevésbé ugyanazt a fókuszcsoport-vezérfonalat használtuk (az egyes csoportok jellemzőihez igazított kérdésekkel), az egységes módszertani keretek biztosítása érdekében.
A hagyományosan kérdőíves felmérésre és fókuszcsoportos interjúkra épülő, úgynevezett mélykutatást lehetőség volt kiegészíteni további kutatási elemekkel is, amelyek az eltérő módszertanok alkalmazásának köszönhetően az úgynevezett módszertrianguláció elve alapján hozzájárultak a teljes kutatás és az eredménytermékek színvonalának emeléséhez.
A családkutatás témáihoz igazodva kétféle kiegészítő kutatást valósítottunk meg: egyéni interjúkat, az élettörténetek és a motivációk mélyebb megértése érdekében; valamint közösségi média- és webelemzést (a családpolitikával kapcsolatos fontosabb, online felületeken hozzáférhető társadalmi diskurzusok beavatkozásmentes vizsgálata érdekében).
A primer kutatási elemek, felsorolásszerűen:
- 12 db fókuszcsoportos interjú;
- 1 db kérdőíves felmérés (legalább 60 ezer fős lakossági minta);
- 30 db lakossági (részben szakértői) interjú (kiegészítő kutatási elem);
- 1 db közösségi média- és webelemzés (kiegészítő kutatási elem).
A beavatkozásmentes módon és megkérdezéses úton gyűjtött empirikus adatforrásokon kívül a kutatás során szakirodalmi áttekintésre is támaszkodtunk. Ennek keretében elméleti és empirikus megközelítéseket gyűjtöttünk össze a tág értelemben vett társadalomtudományok területéről annak érdekében, hogy a családszociológiai és családpolitikai fókuszú primer kutatási eredményeinket a vonatkozó szaktudományos és szakpolitikai diskurzusok tükrében tudjuk bemutatni.
