A konferencián köszöntőt mondott Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese, aki elmondta, hogy azért lett a konferencia címe „Európa a háború árnyékában”, mert az orosz–ukrán háború több mint két éve tört ki, ennek lenyomatait pedig mindannyian érezzük a mindennapokban. Az európai vezetők mégis inkább a háború eszkalálódását segítik kommunikációjukkal, annak ellenére, hogy a Századvég kutatása tisztán mutatja, hogy az európai emberek békét akarnak – bármilyen formában is van feltéve a kérdés. Az elnökhelyettes hozzátette, hogy kiemelten fontos a júniusi európai választás, hiszen itt arról választunk, hogy a békepárti vagy a háborúpárti álláspont erősödjön majd meg az EU-ban.
Ezt követően nyitóelőadást tartott Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő. Beszédében azt emelte ki, hogy nemzeti és alkotmányos szuverenitásunk folyamatos támadás alatt áll, és meg kell védeni családjainkat, vallási közösségeinket, hazánkat, nemzeti szabadságunkat. Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy Magyarország nem adja föl a békepárti álláspontját, „bármekkora is a nyomás Brüsszel részéről”. Hozzátette: az európai vezetők két éve „okoskodnak” stratégiáról, szankciókról, miközben napról napra sodródnak a béke felől a háború irányába. A képviselő rámutatott arra is, hogy a magyar baloldal erőszakos és háborúpárti álláspontot képvisel, és mint mondta, „a legszélsőségesebb európai javaslatot is lelkesen szavazták meg.” Deutsch Tamás szerint arra van szükség, hogy a közelgő EP-választáson minden tagállamban a szuverenista erők nyerjenek. Hangsúlyozta: az európai szuverenista fordulat ott kezdődik, hogy június 9-én a Fidesz és a KDNP listájának kell győznie.
A képviselőt Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese követte, Tájkép csata előtt című előadásával. Beszédében az Európa Projekt-kutatásról beszélt. Kifejtette, hogy az eredmények azt mutatják, hogy az európai emberek békét akarnak és ellenzik azokat a lépéseket, amelyek Európát egyre mélyebben bevonják a háborúba, kockáztatva Európa békéjét és biztonságát. Ez számokban is látszik: a megkérdezettek 59 százaléka megvédené a saját hazáját az országa területén, míg ehhez képest mindössze 27 százaléka harcolna a saját a hazájáért országa határain kívül. Az Európai Unió lakosságának 69 százaléka ellenzi, hogy uniós országok katonái lépjenek Ukrajnába. Ezt az ellenérzést jól mutatja, hogy nincs olyan uniós tagállam, ahol ne ez lenne a többségi, meghatározó vélemény. Az elnökhelyettes továbbá ismertette, hogy az európaiak többsége nem támogatja az illegális bevándorlást, és jelentős többsége az európaiaknak ellenzi azt. A migrációs paktumot az európaiak 60 százaléka ellenzi, és 74 százalék fontosnak tarja a határok védelmét.
A folytatásban egy kerekasztal-beszélgetés következett, dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Hidvégi Áron a Századvég elnökhelyettese és dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője részvételével, Szuverenista fordulat előtt Európa? címmel.
A beszélgetés során a miniszter kiemelte: a júniusi európai parlamenti választás legkomolyabb tétje a háború kérdése. Nem volt példa még arra, hogy ennyire húsbavágó, az életünket ilyen széles spektrumon, akár konkrétan is érintő kérdésről kelljen dönteni – magyarázta. Hozzátette: nem az a lényeg, hogy a tagállamokban jobboldali vagy baloldali pártok nyerik meg a választást, hanem hogy békepártiak-e. Tuzson Bence arról is beszélt, hogy amíg a mostani kormány van hatalmon Magyarországon, hazánk nem fog meghátrálni ebben a kérdésben, nem fog katonákat küldeni, fegyvert szállítani egy szomszédos országban zajló háborúba. A miniszter beszélt arról is, hogy Európának erős nemzetekre kell épülnie. „Meggyőződésem, hogy lesz szuverenista fordulat Európában” – mondta Tuzson Bence, hozzátéve: folyosói beszélgetéseken nagyon jól lehet érzékelni, hogy a legtöbb európai kormánytag ugyanezt érzi, még ha a hivatalos álláspont miatt sokszor nem is mondják ki.”
A kerekasztal-beszélgetés után dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója beszélgetett a magyar elnökségről az európai emberek képviseletében.
A beszélgetésen Kenyeres Kinga arról beszélt, hogy a június 9-i választás rendkívül fontos az európai polgárok életében, ugyanakkor a második félévben épp Magyarország fogja ellátni az unió soros elnökséget, ami egy rendkívüli lehetőség, hiszen a magyar elnökség így érdemben tudja képviselni az európai embereket – ezért is fontos kérdés, hogy megvalósul-e az a bizonyos szuverenista fordulat. A vezérigazgató az EU versenyképességével kapcsolatban kiemelte, hogy ha az európaiakat arról kérdezzük, hogy az EU-val kapcsolatban mire számítanak, akkor nagyon rossz a véleményük. Az elmúlt öt évben az EU versenyképességével nem foglalkoztak, sokkal inkább a migrációval és a zöldpolitikával, mondta Bóka János. Bóka János szerint ez probléma, és fel is merült az unióban, hogy új versenyképességi célokon kellene dolgozni, erre fel is kérték a következő uniós elnökségeket. Bóka szerint ez nehéz feladat, mert nincs rá jó megoldás, viszont egy sok pillérből álló komplex projekt. Szerinte akkor tud az unió versenyképes lenni, ha hagyja, hogy a tagállamai versenyképesek legyenek.
A beszélgetésen továbbá téma volt a migrációs paktum, amire a kutatás alapján egyértelműen nemet mondanak az európai polgárok. Ezzel kapcsolatban Kenyeres Kinga kiemelte, hogy a bevándorló közösségek értékrendje az európaiak szerint egyértelműen eltér az európai társadalmakétól.
A beszélgetés után Geopolitika és energiaválság címmel tartott előadást dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője. Az energiaszegénység kapcsán elmondta, hogy az unió tekintetében a megkérdezettek 23 százaléka nyilatkozott arról, hogy nem tudja megfelelő mértékben felfűteni az otthonát, 23 és 25 között mozog azok aránya, akik nem tudták befizetni a számláikat. Hortay Olivér szerint ez azt mutatja, hogy az energiaválságnak nincs vége, és ezzel foglalkozniuk kellene az uniós vezetőknek. Az üzletágvezető felhívta a figyelmet arra, hogy egész Európában komoly gondot okoznak a magas energiaárak, és szerinte mindent meg kell tenni az árak alacsonyan tartása érdekében. Hortay Olivér kitért arra, hogy a kutatás alapján úgy látják a válaszadók, hogy Brüsszel a felelős (64 százalék), és a német energiapolitika szerepének 40 százalék tulajdonít nagy szerepet. A szakértő kimondta: az unió szisztematikusan leépítette az utóbbi években azokat a képességeit, amely segíteni tudta volna a háború okozta kihívások mértékének csökkentését.
Ezután egy moderált beszélgetés következett, Elkerülhető-e a háború? címmel, melynek résztvevője Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese, valamint Kiszelly Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója volt.
A beszélgetőpartnerek történelmi vonatkozásban vizsgálták a háború veszélyeit, azt, hogy a háború árnyéka hogyan vetül Európára, valamint országunkra. Kiszelly Zoltán többek között arról kérdezte Máthé Áront, hogy Európa és a háborúk hogyan függenek össze, mi jellemzi Európa történetét a háborúk árnyékába, és ezzel kapcsolatban milyen ismétlődést lehet felfedezni. Máthé Áron tehát Magyarország múltjában fellelhető megszállásokról, háborús eseményekről beszélt, és összefüggésbe hozta ezeket a jelen eseményeivel. Korábbi háborús eseményeknél a magyar lakosság a végsőkig biztos volt abban, hogy a fenyegetés nem érheti el az országot, ahogy ezt napjainkban is láthatjuk – fogalmazott a történész. A beszélgetésen szó esett többek között a lakosság számára nem látható erőviszonyok elmozdulásairól, a huszadik századi „guruló dollárokról”, ezek befolyásoló erejéről, valamint a közösségi platformok szerepéről a háborús hírek közvetítésében.
Ezután újabb kerekasztal-beszélgetésre került sor, Mennyire befolyásolják a negatív adhéziós folyamatok az EU jövőjét? címmel. A beszélgetés résztvevője Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke, dr. Szánthó Miklós jogász, Alapjogokért Központ főigazgatója, valamint dr. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója volt.
Szánthó Miklós elmondta, hogy az Európa Projekt-kutatásban a megkérdezettek 52 százaléka mondta azt, hogy nem veszik figyelembe az ő érdekeiket az uniós elit oldaláról. Szerinte a számok azt mutatják, hogy óriási többségben a leköszönő képviselők a jobboldali populizmust jelölték meg kihívásként, éppen ezért ez azt támasztja alá, hogy „az európai mocsarat le kell csapolni”, mert a valóság, és amit ők látnak, az nem esik egybe. A főigazgató a beszélgetésen kiemelte, hogy hitelességi válság van az EU-ban, és egyik komponense ennek az, hogy Európát visszagyarmatosították, és elvették az európai döntéshozók eszét. Ideológia-vezérelt alapon uralják Brüsszelt, és ez átgyűrűzött a háborús kérdések terepére is.
Kavecsánszki Ádám véleménye szerint a klasszikus mondat szerint a nehéz idők erős embereket kívánnak, és ennek a gondolatnak mentén a brüsszeli elitet ebbe nehéz beilleszteni. Szerinte a mostani a gyenge uniós vezetők távol kerültek az európaiaktól, és az európai együttműködés, ami a jólétről, biztonságról és békéről szólt, nem működik. A Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke azt hangsúlyozta, hogy Nyugaton a keresztény-konzervatív-nemzeti erőket betiltják, ehhez képest Magyarországon szabad a szólás, még akkor is, ha valamiben nincs egyetértés. Nagy kérdés, hogy nemzetek Európája vagy egy föderális Európa képe-e a jövő – fogalmazott az elnök.
Ifj. Lomnici Zoltán a beszélgetésen elmondta, hogy az Európa Projekt-kutatás rávilágított, hogy Litvánia különutas politikát visz, viszont szinte minden uniós állam a nemzetállamok hatalmát támogatja Brüsszellel szemben.
A konferencia záróelőadását dr. Orbán Balázs a Miniszterelnök politikai igazgatója tartotta. Előadásában elmondta, hogy a Századvégnek köszönhetően mára már mindenki ismeri a politikai elemzői intézeteket, hiszen ezek ma már szerves részei a közéletnek. Ezzel kapcsolatban Orbán Balázs arról beszélt, hogy a világról az embereknek eleve vannak elképzelései, és éppen ezért fontos, hogy a kutatás összeállítói kellő tudással állították-e össze a kérdéseket. A politikai igazgató meglátása szerint tehát nem mindegy, ki állítja össze a kérdéseket, és hogyan közelít meg egy problémát, témát. Orbán Balázs kiemelte, hogy az Európa Projekt-kutatás az emberek valódi véleményét mutatja be, ezért egyedülálló. A politikai igazgató előadásában arról is beszélt, hogy az emberek ma azt érzik, hogy nem az ő érdekükben történnek a dolgok. Az európai emberek több hatalmat akarnak a nemzetüknek, hiszen így tudna megvalósulni az akaratuk. Brüsszel birkanyájként akarja terelni Európát, ehhez képest az emberek ezt nem akarják – hangsúlyozta Orbán Balázs a konferencián.
Forrás: MTI, origo.hu alapján.
