A Századvég november 13-án tartja Szuverenitás Konferenciáját, ahol – magasrangú politikusok és szakmai megszólalók mellett – a közleményben szereplő Európa Projekt-kutatás eredményei is részletesen bemutatásra kerülnek. Az eseményen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A szankciókkal szemben támasztott elemi elvárás, hogy azok nagyobb kárt okozzanak a szankcionált országnak, mint az azokat kivető gazdaságoknak. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követő hónapokban a brüsszeli vezetők azzal indokolták az egyre szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésének szükségességét, hogy azok rövid időn belül képesek lesznek térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot és ezzel lehetővé teszik a háború gyors lezárását. Miután az eredeti elképzelés megbukott, Brüsszel változtatott korábbi érvelésén és azt kommunikálta, hogy bár a szankciók rövidtávon nem gyakorolnak kellő hatást, közép- és hosszú távon úgy vetik majd vissza az orosz gazdaságot, hogy azzal nem okoznak elviselhetetlen terheket az európaiaknak. A háború kezdete óta eltelt időszak gazdasági adatai mellett azonban az európaiak véleménye is azt mutatja, hogy az újabb érvelés is megdőlt és a brüsszeli terv leginkább az Uniónak ártott.
Az USA és Kína nyer, az EU veszít a szankciókon
A Századvég kutatásának eredményei alapján valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik Amerikát és Kínát a szankciós politika nyertesének, az EU-t pedig a vesztesének tartják. Az európaiak a saját országukra gyakorolt hatásokat is negatívan látják; mindössze a norvégok tartják úgy, hogy nyertek a büntetőintézkedéseken. Ennek vélhetően az az oka, hogy a kieső orosz energiabeszerzéseket az Unió részben norvég szállítmányokkal helyettesítette, így a szankciók közvetett módon hozzájárultak Norvégia bevételeinek emelkedéséhez.
A háborúban közvetlenül érintett felekre gyakorolt hatások megítélése vegyesebb képet mutat: a ciprusiak és a görögök többsége Oroszországot, a skandináv és balti államok egy része pedig Ukrajnát is a győztesek közé sorolja. A vizsgált országok lakosságaival súlyozott átlag alapján, az USA-t és Kínát az európaiak 54-54 százaléka gondolja inkább nyertesnek (22 és 19 százalék inkább vesztesnek), az EU-t és saját országát pedig mindössze 26 és 23 százalék (míg 56 és 60 százalék vesztesnek).
A büntetőintézkedések elsősorban az Európai Uniónak ártottak, nem Oroszországnak
Arra a kérdésre, hogy a szankciók inkább az EU-nak, vagy inkább Oroszországnak ártottak, az uniós polgárok többsége (49 százaléka) semleges választ adott, azaz úgy vélte, hogy a büntetőintézkedések mindkét félnek okoztak károkat. Sokatmondó azonban, hogy a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya (31 százaléka) gondolta azt, hogy a szankciók elsősorban az EU-nak ártottak, mint akik szerint Oroszországnak (12 százalék).
Mindössze két tagállamban (Dániában és Finnországban) vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat, mint ahányan az EU-t jelölték meg az elsődleges vesztesnek. A szankciókkal szemben a leginkább kritikusak a görögök, a szlovénok és a magyarok; ezekben az országokban a válaszadók 5, 5 és 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42 és 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2023-as felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2023-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel április 26. és június 22. között.
