A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex egy alindexe stagnált, míg három alindexe kismértékben gyengült 2025 májusában, az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –2,4-ről –2,8-re gyengült. A gazdasági környezet érzékelése májusban az előző havi –30,7-en stagnált, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex –72,1-ről –73,1-re, míg az anyagi helyzet megítélése –11,2-ről –11,3-re gyengült.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 májusában markáns pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk az áprilisban mértekhez képest, a lakosság megtakarítási várakozásaiban.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az Ön háztartása a következő egy évben várhatóan többet vagy kevesebbet takarít meg, mint eddig?” májusban kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek. Sokkal többet takarít meg a megkérdezettek 1,5 százaléka (az áprilisi 3,6 százalék után), a kicsivel többet kategóriát 15,0 százalék (-0,2 százalékpont) jelölték meg. Ugyanannyit takarít meg a lakosság 47,4 százaléka, ami 8,3 százalékpontos növekedés az előző hónapi részarányhoz képest. Kicsivel kevesebbet 18,4 százalék (-1,8 százalékpont), míg sokkal kevesebbet pedig 14,9 százalék (-4,8 százalékpont) adták válaszként.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az öt kategóriából háromban erősödést, míg kettőben alacsonyabb értéket mértünk. A 60 évnél idősebbeknél 2,0 indexponttal, –14,4 indexpontra nőtt a konjunktúraindex. Az 50–59 éves korcsoportban 0,3 indexpontos erősödés után –18,1 indexpontot, a 40-49 éves korcsoportban 1,7 indexpontos erősödés után 18,7 indexpontot tett ki a konjunktúraindex. A 18-29 éves korosztály konjunktúraészlelése 2,4 indexpontos csökkenés után –19,2 indexpont lett. A 30-39 évesek pedig –21,7 indexpontos (–4,8 indexpont) konjunktúrát érzékeltek.
A vállalati felmérés esetében májusban két alindex értéke csökkent, míg kettőé emelkedett. A gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –35,7-ről –32,2-re, az üzleti környezet mutatója –27,0-ről –25,7-re javult. A termelési környezet alindex májusban –11,5-ről –11,9 indexpontra, az iparági környezet értéke pedig –8,7-ről –9,8-re csökkent.
A legnagyobb pozitív változást 2025 májusában a vállalatok számára a fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének egyszerűsége jelentette.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Mennyire jelent az Ön cége számára nehézséget a fejlesztéshez szükséges források előteremtése?” májusban a vállalatok vezetői összességében jóval kedvezőbb válaszokat adtak az áprilisi értékhez képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 21,4 százaléka jelezte (az áprilisi 21,7 százalék után), hogy a forráshoz jutás egyáltalán nem jelent nehézséget. 24,5 százalék (+3,9 százalékpont) számára a fejlesztéshez szükséges források megszerzése inkább nem jelent nehézséget. A forrásszerzést, mint inkább nehézséget jelentő kategóriát 31,0 százalék (+3,7 százalék), ugyanakkor a teljes mértékben nehézséget jelent kategóriát pedig 19,9 százalék (-5,7.százalék) adta válaszul.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált szektorok között háromban javult, míg kettőben átlagosan romlott a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban 3,1, a kereskedelemben 3,9, az iparban 0,4 indexpontos növekedést, az építőiparban –1,1, a szolgáltatásoknál pedig –0,3 indexpontos csökkenést mértünk. Májusban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–8,6), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–18,4).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
