A Pénzügyminisztérium március 25-én tette közzé a februári részletes államháztartási adatokat. Az előzetes adatokból már ismert volt, hogy februárban rendkívül magas, 1 758,8 milliárd forintos havi hiány alakult ki, ami az elmúlt 10 év második legmagasabb egyhavi deficitjének számít. A magas hiány okaként a minisztérium három tényezőt emelt ki:

  • az áfakifizetések szezonalitását,
  • a 13. havi nyugdíj kifizetését,
  • valamint egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetését,

melyek egyaránt februárban voltak esedékesek.

A részletes költségvetési adatok egyrészt megerősítik, hogy a februárt magas áfakifizetések jellemzik. Emellett az is látszik, hogy az áfabefizetések még mindig csökkennek (2,6 százalékkal) az előző év azonos hónapjához képest. Azonban a befizetések csökkenését az összegző soron elfedi az a tény, hogy az áfakifizetések is csökkentek, méghozzá a befizetéseknél nagyobb mértékben, és ezért az összesített áfabevételek februárban növekedést mutatnak havi összehasonlításban. Némi vigaszt jelent a fogyasztási adók esetében, hogy a jövedékiadó-bevételek februárban immár érdemben (34,7 százalékkal) növekedtek a januári csökkenést követően.

A kamatkiadások a Pénzügyminisztérium tájékoztatásának megfelelően jelentősen nőttek, és összességében már 470 milliárd forinttal haladják meg a 2023. január-februári adatot. Ez még akkor is nagyon nagy növekedésnek számít, ha az év második felében a kamatkiadások mérséklődésére számítunk.

Már januárban is leírtuk, hogy az elmúlt évi gyorselemzéseinkben figyelemmel követett négy leginkább kritikus terület közül három – az áfabevételek, a költségvetési szervek kiadásai, a kamatkiadások – továbbra is kritikus terület maradt, és mindössze az uniós programok bevételeinél látszik pozitív elmozdulás az elmúlt évhez képest. Az uniós programoknál a bevétel növekedés ugyan nem folytatódott februárban, de összességében még mindig érdemi növekedést mutatkozik a 2023. februári összesített adathoz képest (72 milliárd forint).

A megfigyelt három kritikus tétel közül a 2023-as költségvetésben az áfabevételek után a második legnagyobb egyenlegrontó tételt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentették. Itt mindössze annyi változás látszik januárhoz képest, hogy az ütemesen (23,2 százalékkal) növekvő kiadásokkal szemben a költségvetési sorhoz tartozó bevételek jóval szerényebb ütemben nőnek. Ez azt eredményezi, hogy a teljes költségvetési hatást mutató nettó egyenleg még a kiadásoknál is nagyobb mértékben (29,9 százalékkal) növekedett az első két hónapban, és elérte a 346 milliárd forintot, miközben a költségvetési előirányzat szerint 4 százalékos csökkenés lenne a 2024-es cél.

A már régebben ismert tételek mellett az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások magas szintje is azt valószínűsíti, hogy a költségvetés folyamatban lévő felülvizsgálata során érdemben növelni kell ezt az előirányzatot is.

Pozitívum, hogy a személyi jövedelemadó és a munkabérek utáni adóbevételek az elvárásoknak megfelelően növekednek. A társaságiadó-bevételek pedig még gyorsabban is nőttek az első két hónapban, mint a költségvetési előirányzatokban szereplő cél. Azonban utóbbi esetében meg kell jegyezni, hogy a társaságiadó-bevételek szerepe jóval kisebb, mint az áfabevételeké vagy a munkabérek után fizetett adóké.