A Pénzügyminisztérium előzetes adataiból már ismert volt, hogy a júniusban elért 108 milliárd forintos egyhavi hiány az elmúlt 22 év legalacsonyabb 6. havi deficit mutatója is volt egyben. Június végéig összességében a megemelt, 4,5 százalékos éves hiánycél 66,7 százaléka teljesült.
Gyorselemzésünkben áttekintjük, hogy miként alakulnak a rendszeresen vizsgált négy kritikus és két pozitív költségvetési terület folyamatai a nemrég megjelent részletes államháztartási adatok alapján.
Az áfabevételek az első félévében 6,3 százalékkal növekedtek 2023 azonos időszakához képest. Az áfabevételek növekedése változatlanul az áfakiutalások csökkenésének köszönhető, és az áfa befizetések összességében még mindig csökkenést mutatnak az előző évhez viszonyítva. Az áfabefizetések havi szintű növekedése a májusi 4 százalékról 0,8 százalékra esett vissza júniusban. Ez egyfelől pozitívum, hiszen a befizetések növekedése kitartott, azonban a növekedési ütem lassulása kedvezőtlen hír az áfabevételek éves alakulásának szempontjából. Mivel egyetlen havi adatból változatlanul nem érdemes tartós tendenciákra következtetni, így a júliusi áfa adatok alakulása továbbra is tartogat „izgalmakat” a költségvetési híreket közvetlen közelről figyelő közönség számára.
Az uniós programok bevételei júniusban 72 milliárd forinttal maradtak el a 2023 júniusi adattól, ami így 176 milliárd forintra növelte a 2024. évi összesített bevételek elmaradását 2023 első félévéhez képest. Nincsen érdemi változás az uniós programok kifizetéseinek szigorú visszafogásában: az összesített kiadás visszafogásának mértéke az előző évhez képest júniusban némileg csökkent, de még mindig 516 milliárd forintot tett ki.
Június egyik egyértelműen pozitív híre, hogy a kamatkiadások immár 10 milliárd forinttal csökkentek az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ugyanakkor összességében még mindig 649 milliárd forinttal haladják meg 2023 azonos időszakának felhalmozott kiadásai értékét. Noha itt is csak egy hónap adatáról van szó, azonban az volt az elmúlt évben is megfigyelt trend, hogy a kamatkiadások növekedése „fejnehéz”, tehát az első félév nagy növekedése után a második félévben már a kamatkiadások csökkenésére lehet számítani.
A negyedik és egyben utolsó vizsgált kritikus területet a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai jelentik. Júniusban tovább nőtt a teljes költségvetési hatást mutató nettó kiadás növekedés: 210 milliárd forintról 230 milliárd forintra. Ugyanakkor az kedvező hír, hogy a nettó kiadás növekedés üteme 5,3 százalékról 4,9 százalékra lassult.
A munkabérek után befolyó adóbevételek növekedésében, valamint a rezsivédelem és a közüzemi szolgáltatások támogatásának csökkenő kiadásaiban változatlanul fennmaradtak a korábban megfigyelt pozitív tendenciák. Ez kedvező hír, mivel a munkabérek utáni különböző adóbevételekből közel kétszer annyi adó folyik be, mint a szintén nagyon jelentős tételnek számító áfabevételekből.
