A Pénzügyminisztérium június 24-én tette közzé a májusi részletes államháztartási adatokat. Az előzetes adatokból már ismert volt, hogy májusban 49 milliárd forintos pozitív egyenlege volt a költségvetésnek, ami utoljára 2016-ban fordult elő.
A részletes adatokból kiderült, hogy a gyorselemzéseinkben elsődlegesen vizsgált négy kritikus költségvetési területből kettő – az áfabevételek és az uniós programok bevételei – esetében is kedvező irányú elmozdulás volt tapasztalható május folyamán, melyek hozzájárultak a pozitív május havi költségvetési egyenleg kialakulásához.
Az áfabevételek az első öt hónapban 7,5 százalékkal növekedtek 2023 azonos időszakához képest. A múlt havi elemzésünkben már leírtuk, hogy az áfabevételek növekedése elsődlegesen az áfakiutalások csökkenésének volt köszönhető. Azonban az már egyértelmű jó hír, hogy 2023 májusához viszonyítva immár 4,2 százalékkal növekedtek az áfabefizetések is, miközben az előző négy hónapból háromban még csökkenést láttunk. Emellett még érdemes azt is kiemelni, hogy a belföldi áfabefizetések csökkenésének az egyik meghatározó tényezője a villamosenergia-ágazat áfabefizetéseinek csökkenése volt. Vagyis a csökkenő energiaárak bár a gazdaság egészére kedvező hatást gyakoroltak, de ez a kedvező folyamat együtt jár az energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó áfabefizetések csökkenésével is. Noha az áfabefizetések havi ingadozása miatt egy hónap adata alapján még korai kijelenteni, hogy az áfabefizetések tartósan növekedésnek indultak, ugyanakkor a várakozás mégis az, hogy a növekvő reálbérek előbb-utóbb elhozzák a fogyasztás és az áfabevételek tartós növekedését is.
Az uniós programok bevételei május végén is 16,1 százalékkal elmaradtak az előző évi halmozott adatokhoz képest, az összképen azonban javított, hogy májusban 138 milliárd forinttal több forrás érkezett mint 2023 májusában. A májusi bevételnövekedés azonban csak keveset változtatott az uniós programok kifizetéseinek szigorú visszafogásán, a kiadáscsökkentés mértéke az előző évhez képest még mindig 530 milliárd forintot tett ki az első öt hónapban.
A kamatkiadások az áprilisban megfigyelt 32 milliárd forint után májusban 27 milliárd forinttal növekedtek az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Vagyis az első három hónap nagyon gyors növekedése után a kamatkiadások növekedésének üteme lelassult, azonban az továbbra is jelentős problémát jelent, hogy kamatkiadások összességében 659 milliárd forinttal haladják meg 2023 első öt hónapjának adatait.
Az utolsó kritikus területet a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai jelentették. Májusban megállt az előző két hónapban tapasztalt javulás, és a teljes költségvetési hatást mutató nettó kiadás-növekedés 161 milliárd forintról 210 milliárd forintra növekedett. Ugyanakkor ez a növekedési ütem nagyjából megegyezik az első négy hónapban megfigyelt növekedési ütemmel, tehát érdemben itt nem is romlott a helyzet. A probléma változatlanul az, hogy költségvetési tervek hasonló arányban, de éppen ellentétes irányban szándékozták az ilyen típusú kiadásokat alakítani.
A munkabérek után befolyó adóbevételek esetében, valamint a rezsivédelem és a közüzemi szolgáltatások támogatásának csökkenő kiadásaiban nem volt érdemi változás – itt fennmaradtak májusban is a korábban megfigyelt pozitív tendenciák. Továbbá az kimutatható, hogy minimális mértékben a rezsivédelmi kiadások nőttek az előző év májusához képest, de még így is 305 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak ezen a soron a kiadások, mint az előző év első öt hónapjában.