A Pénzügyminisztérium április 22-én publikálta a márciusi részletes államháztartási adatokat. Már az előzetes adatokból ismert volt, hogy az első három hónapban a hiány elérte a 2 321 milliárd forintot, ami a jelenleg érvényes, de felülvizsgálat alatt álló költségvetési hiánycél 92,3 százalékának felel meg.

A magas hiány okaként a Pénzügyminisztérium három tényezőt emelt ki:

  • egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) első negyedévre eső kamatfizetését,
  • a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított kiadásokat,
  • valamint a rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadásokat.

A részletes költségvetési adatok vizsgálatánál a korábbi elemzéseinkben azonosított négy kritikus területre koncentrálunk: az áfabevételekre, a költségvetési szervek nettó kiadásaira, a kamatkiadásokra és az uniós programok bevételeire.

Az áfabevételek az első három hónapban 2,8 százalékkal növekedtek a 2023 azonos időszakában realizált bevételekhez képest. Ez annak köszönhető, hogy havi szinten 2023 márciusához képest 10,2 százalékos növekedést látunk. A részletes áfabefizetési és -kifizetési adatokat elemezve pedig az derül ki, hogy a bevétel növekedés elsődleges oka az áfakifizetések csökkenése volt 2023 azonos hónapjához képest. Másrészt azt mutatják az adatok, hogy márciusban, ha nagyon minimális arányban is – 0,1 százalékkal –, de növekedtek az áfabefizetések az előző év azonos hónapjához képest. Ez abból a szempontból jó hír, hogy az év során most először nincs visszaesés a havi szintű áfabefizetési adatokban. A felülvizsgálat alatt lévő költségvetéshez képest 320 milliárd forintra becsülhető az időarányos áfabevétel elmaradás.

A kamatkiadások a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint is nagyot nőttek, és összességében már 604 milliárd forinttal haladják meg 2023 első három hónapjának adatait. Noha az év második felében a kamatkiadások mérséklődésére számítunk, itt nagy kérdés és egyben kockázat is, hogy mennyire fogják az év hátralévő részének kiadásait is megnövelni a magas PMÁP kamatok.

A harmadik kritikus területet a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai jelentették, ahol javult a helyzet a februári meglehetősen borús képhez képest. Egyrészt márciusban a költségvetési sorhoz tartozó bevételek növekedése jelentősen megugrott, és a háromhavi növekedés üteme (20,8 százalék) immár meghaladja a kiadások növekedésének mértékét (11,9 százalék). Mindez összességében azt eredményezi, hogy a teljes költségvetési hatást mutató nettó egyenlegkiadás növekedése visszaesett 189 milliárd forintra. Ez már csak 8,9 százalékos növekedést jelent, szemben a februári 29,9 százalékos aránnyal, ugyanakkor a költségvetési előirányzat szerint 4 százalékos csökkenés lenne a 2024-es cél.

Korábban a négy kritikus terület között egyedüli pozitív kivételként az uniós programok bevételei szerepeltek. Azonban ezen a területen márciusban kedvezőtlen fordulat következett be és a hónap végén immár a bevételek elmaradása volt kimutatható 2023. első háromhavi adatához képest (208 milliárd forint). Másfelől megfigyelhető az is, hogy a kormányzat az elmúlt évhez hasonlóan az uniós programok kifizetéseinek jelentős visszafogásával igyekezett mérsékelni a hiányt.

A Pénzügyminisztérium által kiemelt és még nem tárgyalt kiadási tételekről az mondható el, hogy a rezsivédelmi kiadások és a gyógyító-megelőző ellátások kiadásai valóban magasak, de összességében a terveknek megfelelően alakultak, míg a nyugellátások kiadásai esetében mintegy 112 milliárd forint terven felüli kiadás mutatható ki.

A részletes adatokból két fő költségvetési pozitívum mutatkozik. Az egyik, hogy a személyi jövedelemadó és a munkabérek után befolyó adóbevételek az elvárásoknak megfelelően, illetve azt némileg meg is haladó mértékben növekedtek. A másik pozitívum, hogy a gáz- és villamosenergia-árak elmúlt évi csökkenésének köszönthetően, a rezsivédelem és a közüzemi szolgáltatások támogatásának kiadásai 218 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint 2023 első három hónapjában.

Az elmúlt időszak fontos költségvetési híre volt az is, hogy a kormány 675 milliárd forint értékben halaszt el állami beruházásokat annak érdekében, hogy a megemelt 2024-es 4,5 százalékos hiánycél elérését biztosítsa.