Kommentár: államháztartási adatok, 2025. december

A költségvetés pénzforgalmi hiánya 2025-ben 5 738,7 milliárd forintot tett ki, ami 684 milliárd forinttal lépte túl az éves pénzforgalmi hiánycélt. A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint ugyanakkor az államháztartás ESA-hiánya hozzávetőlegesen5 százalékos, így a GDP-arányos hiánycélnak megfelelően alakult. 2025-ben az adó- és járulékbevételek 8 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024-ben, a legnagyobb bevételi tételt jelentő áfabevételek növekedése pedig 12,1 százalék volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium január 22-én tette közzé a decemberi részletes államháztartási adatokat, és ezzel már teljes képünk van a 2025-ös év pénzforgalmi adatairól, noha ezek még hivatalosan csak előzetes adatnak számítanak.[1] A költségvetés pénzforgalmi hiánya végül 5 738,7 milliárd forintot tett ki, ami 684 milliárd forinttal lépte túl a novemberben megemelt, 5055 milliárd forintos éves pénzforgalmi hiánycélt.  Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 1794 milliárd forinttal lett magasabb a pénzforgalmi hiány, mint a 2024. év végi. A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint az államháztartás uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya várhatóan 5 százalékon alakul, a GDP-arányos hiánycélnak megfelelően. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint[2] az államadósság a GDP 74,6 százalékára emelkedett az év végére. Ez szintén magasabb, mint a 73,5 százalékos kormányzati várakozás.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 8,0 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024-ben.

A legnagyobb adóbevételi tételt jelentő áfabevételek növekedése 2025-ben 12,1 százalék volt, ami magasabb, mint az adó- és járulékbevételek átlagos növekedése, viszont minimálisan elmarad a 12,2 százalékos kormányzati tervektől. További pozitívum, hogy – novemberhez hasonlóan – az áfabevételek decemberi növekedése gyorsabb volt (14,3 százalék) az éves növekedési ütemnél. Az áfabevételek összességében 889,2 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint az előző évben.

Átlag feletti, 9,2 százalékos növekedést mutattak a tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételei, aminek hátterében a bérnövekedés kedvező dinamikái állnak. A személyijövedelemadó-bevételeknél 7,5 százalékos növekedés volt tapasztalható, ahol az alacsonyabb növekedési ütem hátterében elsősorban az áll, hogy a júliusi bérek kifizetésétől kezdve már érvényesíthetők a megnövelt családi szja-kedvezmények.

Az év egészében folytatódott a javulás az egyébként nem igazán kedvezően alakuló társaságiadó-bevételeknél. A több hónapon keresztül tapasztalt csökkenés után immár 1,9 százalékos bevételnövekedés látszik, miközben október végén még 4,5 százalékos csökkenés volt kimutatható. Igaz, a bevételek még így is, 258 milliárd forinttal elmaradtak a kormányzati tervektől. Szintén novemberben fordult pozitívba a jövedékiadó-bevételek változása, és az év egészében 12,5 milliárd forintos bővülés volt megfigyelhető, miközben a július végi mélyponton még 35,5 milliárd forint visszaesést láttunk.

A bevételi oldalon a leginkább kritikus tételnek az uniós programok bevételei számítanak. Az Európai Unióból az év egészében 48,9 milliárd forinttal kevesebb forrás érkezett, mint az előző évben. A fő problémát azonban nem a kismértékű év/év elmaradás jelenti, hanem az, hogy a kormányzat 1403 milliárd forinttal több támogatás beérkezésével számolt a költségvetés elkészítésekor. Ugyanakkor a tárca tájékoztatása szerint az uniós bevételek magasabbak, a december havi hiány pedig alacsonyabb lett volna, ha az Európai Bizottság 248 milliárd forint átutalásával nem esik késedelembe. Az uniós programok kiadási oldalán 2025 decemberében 84,4 milliárd forinttal több kiadás keletkezett, mint az előző év azonos hónapjában. Így a hónap végére az éves szintű kiadásnövekedés 564,0 milliárd forintra emelkedett.

A kiadási oldal egyik kritikus tételének számító kamatkiadások esetében havi szinten kismértékű, 16,3 milliárd forintos csökkenés volt megfigyelhető. Összességében így a kamatkiadások a hónap végére 584,7 milliárd forinttal haladták meg az előző évi szintet. Fontos kiemelni azt is, hogy a kamatbevételek decemberben 340,7 milliárd forinttal maradtak el a 2024. decemberi adattól, aminek az oka az, hogy a 2024. decemberi kamatbevétel-adat kirívóan magas volt a sokéves átlaghoz képest. A kamategyenleg végül összesen 981,5 milliárd forinttal mutatott több kiadást, mint 2024 végén.

A harmadik kritikus tételnek számító költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített kiadásai december folyamán 102,6 milliárd forinttal növekedtek az előző évhez viszonyítva, így az év végére 1 236,4 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának értékét. Mivel ehhez a sorhoz bevételek is tartoznak, így az igazán lényeges mutató a kiadások és bevételek egyenlegét mutató nettó kiadási többlet. Ez az év végére 900,7 milliárd forintot ért el, miközben a költségvetési tervek csak 12,2 milliárd forintos kiadásnövekedéssel számoltak.

A decemberi magas hiányadathoz hozzájárult, hogy hó/hó alapon az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 385,2 milliárd forinttal, az állami beruházási fejezet kiadásai pedig 137,9 milliárd forinttal nőttek.

A költségvetési összképet és az év egészét tekintve a terveknek megfelelően teljesültek az áfabevételek, a tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételei, miközben a társaságiadó- és a jövedékiadó-bevételek a tervezetthez képest valamelyest elmaradtak. A személyijövedelemadó-bevételek tervektől való elmaradása a családi adókedvezmények megemelésére vezethető vissza. A bevételi oldalon a legnagyobb tervektől való elmaradás az uniós forrásoknál alakult ki. A kiadási oldalon a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak növekedése volt a leginkább kritikus terület. A kamategyenleg nettó kiadásainak jelentős növekedését elsődlegesen a kamatkiadások növekedése okozta, de érdemben csökkentek a kamatbevételek is.  A megemelt pénzforgalmi hiánycélt ugyan nem sikerült tartani, de a kormányzat várakozásai szerint az ESA-hiánycél még tartható lesz.

A decemberi hónapot tekintve kiemelhető, hogy az év egészéhez képest – és novemberhez hasonlóan – kedvezőbb képet mutatott az áfa-, a társaságiadó- és a jövedékiadó-bevételek alakulása. Ezzel szemben a kiadási oldalon jelentősen megugrottak az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és az állami beruházási fejezet kiadásai, továbbá a kiugróan magas, 2024. decemberi kamatbevételeket ebben az évben nem sikerült megismételni.

Az Európai Bizottság 2025. évi Őszi makrogazdasági előrejelzése[3] szerint a magyar költségvetési deficit 2026-ban 5,1 százalék lesz. A Bizottság prognózisa szerint a magyar hiányadatnál várhatóan magasabb lesz a régiónkban a lengyel (6,3 százalék) és a román (6,2 százalék) költségvetési deficit. A régi EU-tagállamokban a belga (5,5 százalék) költségvetés hiánya fogja várhatóan meghaladni a magyar hiánymutatót. Bár a Bizottság előrejelzésében nem szerepel, fontos kiemelni, hogy a 4,9 százalékosra várt francia hiánymutató elérését nehezíti az instabil francia belpolitikai helyzet.