Az építőipari teljesítmény volumenének csökkenése a tárgyhavi szerződések állományában is megjelenik, ugyanis az építőipar összes tárgyhavi szerződésállománya az előző év azonos időszakához képest 23,9 százalékkal szűkült. Ez az építményfőcsoportokon belül eltérően alakult: míg az egyéb építmények tárgyhavi szerződésállománya 40,6 százalékkal esett vissza, addig az új épületek esetében 4,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető.
Az új szerződések állománya 31,9 százalékkal bővült, amiben nagy szerepet játszott, hogy az új nagyértékű ipari épületekre kötött szerződések miatt az épületekre vonatkozó új szerződések állománya 22,3 százalékkal, míg az egyéb építményekre vonatkozóké 46,6 százalékkal nőtt.
Kedvező tendenciának tekinthetjük, hogy az új szerződések állománya ilyen mértékben nőtt, azonban 2023 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 21,6 százalékkal kevesebb az új építőipari szerződések volumene.
Az ábra szemléleti az építőipar (épületek építése és egyéb építmények együtt) fix bázison számított hó végi és a tárgyhóban kötött új szerződéseinek alakulását. Az ábrán jól látszik, hogy az eseti felpattanó új megrendelések ellenére a hó végi állomány 2023 februárjától – a július havi kismértékű emelkedésen kívül – folyamatosan csökken. 2023. augusztusában már 196,0 százalékon állt, amely jóval alacsonyabb, mint a 2020-as „COVID-19 év” egyik leggyengébb (233,3 százalék) időszaka.
Amennyiben az építményfőcsoportokat vizsgáljuk látható, hogy az épületek építése 7,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, komplex ipari létesítmények, csővezetékek stb.) teljesítménye 13,6 százalékkal emelkedett. Az utóbbi főcsoport főként a szűkös költségvetés miatt visszafogott állami és az önkormányzati megrendelésekhez kapcsolódik, így a növekedést inkább az alacsony bázis erőteljesen növekedése és a korábban bejelentett nagyobb beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-kialakítások befolyásolhatták.
Az infláció mérséklődése és a reálkeresetek megjelenése segítheti a belső fogyasztás erősödését, amely elindíthatja a költségvetés stabilizálását, majd az elhalasztott állami és önkormányzati beruházások fokozatos visszaépítését.
Ez egy lassú folyamatot igényelhet, azért, hogy a hirtelen megugró kereslet ne idézzen elő inflációs nyomást.
Ezt a folyamatot segítheti az uniós források (főként a TOP Plusz programok) megérkezése is.
