2024 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hónapban az elmúlt évhez képest a szolgáltatások ára (9,1 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben a háztartási energia ára 4,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal emelkedett éves bázison, amihez a cukor 46,3 százalékos, illetve a sertéshús 10,7 százalékos drágulása járult hozzá jelentősebb mértékben. Ezzel szemben a tojás 14,7 százalékos és a tejtermékek 8,0 százalékos árcsökkenése kedvezően befolyásolta az élelmiszerinfláció alakulását. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató esetében az előző év júliusához képest 4,7 százalékos növekedés látható.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek 0,6 százalékos árnövekedéséhez nagyobb mértékben járult hozzá a liszt 38,1 százalékos, a cukor 13,9 százalékos, illetve az étolaj 9,0 százalékos áremelkedése. Az élelmiszerek drágulásában szerepet játszott a hónapban a kötelező akciózás július elsejével történő kivezetése is. A szolgáltatások ára 1,1 százalékkal nőtt, amihez legnagyobb mértékben az üdülési szolgáltatások 12,3 százalékos, illetve a postaszolgáltatások 5,0 százalékos drágulása járult hozzá. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal nőtt.
Összességében megállapítható, hogy 2024 januárja óta már toleranciasávon belülre került az infláció, ráadásul az elemzői várakozásokkal szemben az előző hónapokban sem kezdődött el az infláció gyorsulása. Az elemzők jelenleg az év eleji várakozásokhoz képest közel 1 százalékponttal alacsonyabb éves átlagos inflációt várnak, ami jelentős eredménynek mondható. A júliusi infláció gyorsulásában a legnagyobb szerepet a szolgáltatások áremelkedése mellett egyrészt az üzemanyagárak növekedése, másrészt a kötelező akciózás kivezetéséből fakadó, kismértékű élelmiszerár-növekedés jelentette.
A következő időszakban az infláció kismértékű emelkedése várható, azonban az év eleji várakozásokhoz képest lényegesen kedvezőbben alakulhat az éves átlagos pénzromlási ütem Magyarországon. Lefelé mutató inflációs kockázatot elsősorban a fogyasztás várakozásoknál lassabb bővülése jelentheti, aminek köszönhetően továbbra is fennmaradhat az erős árverseny a kiskereskedelemben. Felfelé mutató inflációs kockázatot a forint árfolyamának alakulása jelenthet: a geopolitikai feszültségek és a kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci környezet miatt gyengülő forint az importált termékeken keresztül éreztetheti a hatását a következő időszak hazai inflációs folyamataiban.
