2024 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hónapban az elmúlt évhez viszonyítva a szolgáltatások ára emelkedett a legnagyobb mértékben (8,4 százalékkal). Ezzel szemben a háztartási energia ára 5,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 3,7 százalékkal emelkedett éves bázison, amihez a liszt 32,9 százalékos, illetve a tej 13,8 százalékos drágulása járult hozzá jelentősebb mértékben. Ezzel szemben a száraztészta 5,8 százalékos és a cukor 3,6 százalékos árcsökkenése kedvezően befolyásolta az élelmiszer-infláció alakulását. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató esetében az előző év júliusához képest 4,8 százalékos növekedés látható.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. A teljes inflációs kosár esetén látható csökkenés ellenére azonban az élelmiszerek ára átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, amihez nagyobb mértékben a tej 6,9 százalékos, illetve a vaj, vajkrém 5,0 százalékos drágulása járult hozzá. Ezzel szemben több termék, illetve termékcsoport is támogatta a pozitív folyamatokat: a szolgáltatások ára 0,8 százalékkal, a háztartási energiáé 0,2 százalékkal, míg a járműüzemanyagoké 3,7 százalékkal csökkent. A szolgáltatások árcsökkenéséhez a szezonális hatás miatt legnagyobb mértékben az üdülési szolgáltatások 14,0 százalékos árcsökkenése járult hozzá.
Összességében elmondható, hogy az év eleji elemzői várakozásoknál lényegesen kedvezőbbek az inflációs folyamatok a magyar gazdaságban, aminek köszönhetően az eddig eltelt kilenc hónapból nyolcszor is jegybanki célsávon belül mozgott a pénzromlási ütem. A szeptemberi infláció hosszú idő óta a legkedvezőbb érték, amiben elsősorban a háztartási energia és a járműüzemanyagok árának csökkenése, illetve a szolgáltatásinfláció lassulása játszotta a legnagyobb szerepet. Az infláció alakulásával kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy a maginfláció 4,8 százalékot tett ki, tehát nem strukturális folyamatok, hanem inkább a gyorsan változó árú termékek támogatták a csökkenő inflációt. Az év hátralévő részében elsősorban a bázishatások beépülésének köszönhetően kismértékben gyorsulhat az infláció, azonban annak mértéke szintén kedvezőbb lehet, mint az elmúlt hónapok elemzői várakozásai.
